mongγol bičig & manju bithe

Az előző bejegyzésben arról volt szó, hogy a mongol területeken nem mongolul, hanem nagy részben tibetiül tartották a buddhista szertartásokat. Természetesen voltak olyanok, akik a nemzeti nyelvet próbálták terjeszteni. Az ojrát Zaja Pandita (1599–1662) is ezek közé tartozott. 1652-ben találkozott az 5. Dalai lámával, aki éppen Pekingbe tartott a mandzsu császár meghívására. Gondolta, hogy kihasználja az alkalmat és a Dalai lámán keresztül megpróbált a mandzsu udvarra hatni, erről az esetről így számol be Zaja Pandita életrajza:

tende basa blam-a-yin gegen-dü jolγaju . šajin amitan-u tusa-yin tula deger-e ayiladqaγsan-du yerü mongγol keleten-dü jürcid-ün boγda qaγan-aca yeke ügei . tan-u jarliγ-aca ülü dabaqu-yin tula qaγan-du mongγol üsüg terigüten mongγol nom delgeregül kemen jarliγ bolqula sayin aγsanjai kemen ayiladqaγsan-du blam-a-yin gegen mösiyen üiledcü cinu jöb bolbacu omoγ-tai qaγan amui . kürcü medey-e kemen jarliγ bolba ..

Ott a Fényességes lámával [V. Dalai lámával] is találkozott és a vallás és élőlények megsegítése érdekében így szólt alázatosan: - A mongol nyelvűek felett a mandzsuk fenséges császárjától nincsen hatalmasabb, mivel hallgat a szavadra, jó lenne, ha a mongol írás és a mongol nyelvű könyvek elterjesztésére rá tudnád venni. A Fényességes láma elmosolyodott és így válaszolt: - Bár helyes, amit kívánsz, de gőgös a császár, meglátom majd mit tehetek.

Ebben a formában nem jöhetett létre a beszélgetés, mert 1652-ben még csak a mongol területek kisebb részét uralta a mandzsu császár, aki ráadásul éppen egy 15 éves gyerek volt. Ennek ellenére mégis értékes ez a kis szemelvény, mert rámutat arra, hogy Zaja Pandita a mongol nyelvet részesítette előnyben a tibetivel szemben, és az is világos, hogy a mongol nyelv háttérbe volt szorulva, különben nem lett volna szükség a császári támogatásra. Ha valóban megtörtént ez a párbeszéd, még akkor sem biztos, hogy a Dalai láma szólt volna a mongol nyelv érdekében, ehhez semmi érdeke sem fűződhetett, mert nyilván az volt az érdeke, hogy a Tibetből mongol földre kiáradó buddhizmus tibeti nyelven terjedjen el. A szemelvény másik érdekessége, hogy az ojrát Zaja Pandita pont a mandzsuk által szeretné a mongol nyelvet előtérbe helyezni, miközben később az ojrátok lesznek a mandzsuk legfőbb ellenségei, ilyen az élet.
          ismeretlen mongol kolostor, mongol lámákkal, tibeti szertatással

A XVI. század végétől a Tibetből érkező buddhista vallás gyorsan elterjedt a mongol területeken. A XVII. század folyamán a mongol területek nagy része mandzsu uralom alá került. A mandzsuk a vallást (is) felhasználva tartották kordában a mongolokat. Mongol földön a buddhista vallás nyelve a tibeti volt, ezen a nyelven tartották a szertartásokat és olvasták az imákat, annak ellenére, hogy már a térítés kezdetén elkezdték lefordítani a szent szövegeket mongolra, de valahogy mégsem terjed el a nemzeti nyelvű vallásgyakorlás, vajon miért? A hagyomány szerint ez a mandzsuk politikájának a következménye. Egy anekdota így számol be erről:

qaγan-u ordon-u dotor-a bayiqu nigen jaliqai tüsimel-ece manju-yin qaγan-du mongγol-un soyul erdem-i kögjigüljü oγto bolqu ügei . mongγol-iyar burqan šajin-i delgeregülkü ni mongγol-un soyul medelge-yi kücütei kögjigülkü tülkice kücün bolqu tula mongγolcud-un soyul medelge sayijiraqu-du kürbel tan-u qaγan törö-yi tülkijü unaγaqu ayul-tai . ucir ni tan-u manju kümün ming ulus-i dayilaqu-du mongγol-un moritu cerig-ün kücün-dü tüsiglegsen bisi uu . önggeregsen man-u kitad kümün mongγol-un soyul medelge kögjijü kücürkegjikü-ece yeke ayuju bayiγsan . odo tan-u manju dayicing ulus cu adaliqan bayiqu yosu-tai . eyimü-ece mongγol-un šajin nom-u töbed-iyer ungsiγsan-duni doodai öggüged . mongγol-iyar ungsiγsan-duni dootai ögkü ügei bol tede ayan-daγan töbed-iyer ungsiqu bolun-a .. basa mongγolcud-un kümün ama-yi cögeregülekü jorilγ-a-bar nigen ayil-du γurban küü bayibal qoyar-i ni blam-a bolγaqu celing öggüged uruγ barilduγulqu ügei bolγaqu keregtei gejei ..

A császári palotában egy rosszindulatú tanácsos egyszer így jelentett: - A mandzsu császároknak a mongolok kultúráját szigorúan tilos fejleszteniük! A buddhista vallás mongol nyelven való gyakorlása a mongolok kultúráját és tudását felvirágoztatja, ezzel erőssé válnak, és fennállna a veszélye annak, hogy megdöntenék az uralmatokat. Tudniillik a ti mandzsu katonáitok is a mongol lovasok erejét vették igénybe, mikor a Ming birodalmat megdöntötték, nem így volt ez? Korábban mi, kínaiak nagyon féltünk a mongolok kultúrájának és tudásának a fejlődésétől. Most, a ti mandzsu Dajcsing birodalmatoknak is pont így kellene félnie! Emiatt szükséges, hogy a mongolok között a vallás nyelve a tibeti legyen, így nem fognak tudni kulturálisan megerősödni. Tehát, akik tibeti nyelven olvassák a szertartások szövegeit, azoknak fizetést kell adni, akik pedig mongolul olvassák, azokat semmilyen támogatásban sem szabad részesíteni, így ők is át fognak térni a tibeti nyelvre. Ezen kívül, azért, hogy a mongolok lélekszámát csökkentsük, ha egy szálláson három gyerek van, akkor abból kettőt lámának kell adni, fizetéssel is el kell látni, így le fog csökkenni az utódok száma.

 A szemelvény szerint politikai okai voltak annak, hogy a tibeti nyelven olvasták a lámák az imákat. Azonban, ha megnézzük azt, hogy mandzsu támogatással rengeteg szöveget fordítottak le mongolra és jelentettek meg, köztük a Kandzsúrt és a Tandzsúrt is, belátható, hogy ez az anekdota ferdít a valóságon. Mégis mi lehetett az ok? A legkézenfekvőbb, hogy Tibet volt a Buddhizmus központja, ott voltak a legszínvonalasabb vallás iskolák, emiatt rengeteg mongol láma ott folytatta a tanulmányait, természetesen tibeti nyelven, amit mongol földre való visszatértük után is megtartottak. A magasabb szerzetesi fokozatokra is elsősorban Tibetben lehetett vizsgázni, természetesen tibeti nyelven, ez is magával hozta azt, hogy a művelt mongol szerzetes tibetiül tanult.

  Emellett volt még egy másik jelentős ok is, hiába voltak lefordítva mongolra a tibeti szertartási szövegek, ezek a fordítások gyakran nem voltak megfelelő színvonalúak, másrészt az imák felolvasásának, elmondásának meghatározott dallama volt, ezzel a dallammal viszont nem lehetett elmondani a tibeti imák mongol fordításait. A helyzetet felismerte Mergen Gegen (1717-1766) és az elődei által fordított imákat a hagyományos mongol verselés szabályait figyelembe véve átszerkesztette és új dallamra ültette őket, így ezek az imák már „ráálltak” a mongol lámák szájára, jóval könnyebb is volt megjegyezni őket. A Mergen Gegen által átszerkesztett imák gyűjteménye nyomtatásban is megjelent, de a XVIII. századra már annyira elterjedt a tibeti nyelv a mongol kolostorokban, hogy egy-két kolostort leszámítva sehol sem álltak át a mongol nyelvű szertartásrendre.
  A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy nem a mandzsu politika miatt tartották tibeti nyelven a szertartásokat, hanem ennek más, gyakorlati okai voltak. Manapság Mongóliában az újjáéledt buddhizmus nyelve is a régi hagyományt követve a tibeti. (Aki egy mongol nyelvű imára vágyik, itt letöltheti: http://www.uplud.hu/download/cXraeGtKvx (Mandzsusiri magasztalása))

Az nem vitás, hogy a letűnt korok embereinek is voltak érzelmei. Az is egyértelmű, hogy a mindenkori uralkodói elit házasságkötéseinek nagy az részét az érdekek diktálták. Szerelem nyilván volt akkor is, de erről általában hallgatnak a történeti művek.
  A manju i yargiyan kooli, (Mandzsuk igaz története) című munkában szerencsére találunk egy hajszálnyi részt, ami egy szerelemről szól, sajnos nagyon szűkszavúan és hiába várjuk a boldog beteljesülést.
  A mandzsu uralkodói dinasztia, az Aisin gioro, (Arany nemzettség) a XVI. században még sehol sem volt. A jövendőbeli mandzsu birodalom alapítójának, Nurhacsinak (1559-1626) a nagyszülei hatan voltak testvérek. Ők békés egyetértésben építgették az uralmukat és mivel hatan voltak, ezért a csírázó politikai formáció a ningguta (a Hatok) nevet kapta. Ők feltörekvő homo novusoknak számítottak, hírük már volt, de nem voltak még gazdagok és elismertek, híres ősökkel sem büszkélkedhettek, olyannyira, hogy még a nagyapjuk nevét sem őrizte meg az emlékezet. Ebben a helyzetben kézenfekvő döntésnek tűnt egy-egy előkelő családba való beházasodással megteremteni a nemzettség fényét.
  Egyszer Nurhacsi másodnagybátyja, Ahana lénykérésbe indult, hogy pontosan mi történt azt megtudhatjuk az alábbi szemelvényből:

ninggutai boosi ninggucin i jui ahana wejige sakda gebungge bade tehe goloi amban bashan baturu i non be yabuki seme genefi gisureci bashan baturu hendume si ninggutai beise mujangga sini boo yadambi . mini non be burakū sere jakade . ahana bi sinci ainaha seme hokorakū seme hendufi ini ujui funiyehe be faidafi werifi jihe . tereci amala bashan baturu ini non be donggoi aiman i ejen kece bayan i jui elgi warka de buhe ..

A Hatok közé tartozó Boosi hatodik gyermeke Ahana elindult, hogy megkérje a Vedzsige Sakda [≈Öreg erdő] nevű területen lakó tartományfőnők, Basan Bátor lányának a kezét. Mikor a kérést előadta ezt a választ kapta: - Kétségtelen, hogy te a Hatok közé tartozol, de szegény a családot, nem adom neked a lányomat!
  Ahana távozása előtt így szólt a lányhoz: - Hogyan is tudnék elszakadni tőled? Majd levágott egy tincset szíve választottja hajából és magával vitte.
  Később Basan Bátor a lányát a Dongo megye ura, Kece Bajan fiának Elgi Warkának adta.

Egy tincs maradt a szerelemből, amiről semmit mást sem lehet tudni. Sajnos nincs esélye annak, hogy erről a kapcsolatról bármilyen újabb anyag előkerüljön a későbbiekben.
  Az emléktárgy adására más példát is találunk, Dzsingisz kán anyja az ingét adta oda szerelmének emlékbe, mikor el kellett válniuk egymástól, de erről a kapcsolatról sem lehet többet tudni. Szívtelen az élet. Ahana lehet, hogy élete végéig magánál tartotta szerelme tincsét, ki tudja? Senki, mivel mongol és mandzsu történetírók képzeletét nem ragadták meg a szerelmi történetek, így e téren csak néhány hajszálnyi adat maradt az utókorra.
                                     egy elmosódott emlékkép a hajdani szerelemről

A XVI. végétől a buddhizmus terjedni kezdett a mongol területeken. Az vallás terjesztését támogatta az uralkodói réteg, akik közül nem egy látványos megtérésen ment keresztül és nagy adományokkal támogatták a vallást, kolostorokat emeltek, fordítóműhelyeket alapítottak. Ebben az időben több térítőszerzetes is fejedelmi családból származott. Hátrahagyták a szülői házat, Tibetbe mentek, hogy ott tanuljanak és letegyék a szerzetesi fogadalmakat, majd visszatérve a mongol területekre a vallás terjesztésén fáradoztak. Természetesen ez nem ment mindig egyszerűen, a sámánokba és helyi szellemekbe vetett hit és bizalom nem szűnt meg magától. A térítők két dolgot tehettek: vagy erőszakkal felléptek, vagy pedig buddhista mázba öltöztették a számukra pogány dolgokat. Így lettek pl. a helyszellemekből tanvédő istenségek. A sámánokat és bálványaikat gyakran nem volt egyszerű belebújtatni a buddhista szerzetesek sárga köpenyébe, ilyenkor gyakran sárga köpeny helyett sárga lángok borították és emésztették el a szobrokat, de a sámánok ellen inkább a megszégyenítés és az anyagi büntetés eszközét vetették be.
A XVII. századból több térítőszerzetes életrajza is fennmaradt, ezek remek források a sámánok elleni harcról. Az alábbiakban az nyugat-mongol (ojrát) Zaja Pandita életrajzából való kis szemelvény kerül terítékre. Zaya Pandita ojrát fejedelmi családból származott, 1599–1662 között élt. 1615-1638 között Tibetben tanult, tanárai között több híresség is volt, pl. a 4. Pancsen láma. 1638-ban visszatért hazájába és a mongol területeket járva mindenhol a vallás terjesztésén fáradozott. Később megalkot egy új mongol írást, és rengeteg buddhista művet fordít le tibetiről mongolra.
  Ennyi bevezető után lássuk végre a kis szemelvényt, ez Zaya Pandita egyik parancsa volt.

ken üjegsen kümün ongγod takiγci-yin onγod-i ni tüle . mori qoni-yi anu ab . böge iduγan iduγalaγuluγci-nuγud-un mori abuγad . böge iduγan-i inu noqai-yin baγasu-bar utu

Bárki, aki meglát egy bálványát égesse el és vegye el a [bálványimádó] lovait és birkáit! A sámánoktól és sámánnőktől és azoktól, akik hozzájuk fordulnak vegyék el a lovaikat és  a sámánokat és sámánnőket kutyaszar füstjével füstöljék meg!

Amint látszik, a bálványokat elpusztították és a bálványimádókat súlyos anyagi büntetésre ítélték. Mivel a nomád gazdaság alapja a jószág volt, így ló és birka nélkül szó szerint földönfutó lett a bűnös. A sámánok az anyagi büntetés mellett meg is lettek szégyenítve.
A füstölésről annyit kell tudni, hogy az áldozat egyik formája volt a füstáldozat, az isteneknek is ezzel áldoztak és van egy füstáldozat, ami az emberek életerejének növelésére szolgál. Ennek keretében boróka és más illatos füstölők füstjével kell megfüstölni az áldásra vágyókat, a kutyaszarral való füstölés pedig pont ennek az ellentéte, azaz a jelentése: fogyjon el az életerőd, halj meg! A sikeres térítés érdekében minden eszközt be kellett vetni.

Mit tegyen az ember, ha a gyerekek azzal nyaggatják, hogy mesét akarnak hallani este, elalvás előtt? Az alábbi mongol meséből választ kapunk erre a fogas kérdésre.
nigen blam-a kümün nigen edür olan jam yabuγad yeke oroi boljei . engeged nigen ayil-un ger-tü kürüged qonoγ γuyijei .. engeged kebtegsen segül-iyer tere ayil-un qoyar keüken ene blam-a-aca üliger sonosqu-yi bodoju bayijei .. tegeged ene blam-a nigen üliger cü medekü ügei . arγ-a ügei bayidal door-a ene qoyar keüked untaγulqu-yin tülüge nigen üliger kelejü öggüjei .. üliger-i yaγakiju kelegsen anu . delekei bömbörceg-ün jegün üjügür-ece nigen bürgüd anu bömbörceg-ün baraγun üjügür-tür nisejü yabujei .. engeged keleged cimege ügei boluγsan-dur qoyar keüked küliyeged küliyeged asaγujei . tere bürgüd qamiγ-a nisejü kürjei . blam-a kelejei . jam qola . nisejü bayin-a .. blam-a kümün dakin cimege ügei boluγsan . 2 keüked yeke noyir kürcü bayiγsan-dur küliyeged küliyeged dakin asaγuγsan . edüge qamiγ-a kürcü bayin-a bui? blam-a keljei . bömbörceg-un baraγun üjügür yeke qola . sayi qaγas kürjei [kele]ged basa cimege ügei boluγsan . qoyar keüked-ün nigen anu küliyeged küliyeged noyir kürügsen untajei .. nögüge keüked basa asaγujei .. tere bürgüd qamiγ-a küürgsen bui? blam-a keljei .. buu yari! edüge udaγ-a ügei kürülüge gejü keleged blam-a kümün basa cimege ügei boluγsan ajuγu .. tegeged tere keüked basa küliyeged küliyeged noyir kürüged untajei .. daraγ-a örlüge qoyar keüked sereged asaγujei . tere bürgüd cini nigen söni niseged qamiγ-a kürübei? blam-a kümün keljei . edüge kürügsen gen-e .. qoyar keüked e gejü keleged blam-a kümün dakiad jam-iyan küsjei ..

daγusba

cenggel-ece temdeglegsen . 2011 07 26 uubulaγ

Egy láma egyik nap hosszú utat tett meg, későre járt már az idő, amikor egy nomád tanyához érkezett, ahol éjszakára szállást kért. Miután lefeküdtek, a nomád szálláson lévő két gyerek mesét akart hallani a vendégtől. Azonban a láma egy árva mesét sem tudott, így szorult helyzetében az alábbi történetbe kezdett: - A földgolyó keleti végéről egy sas a nyugati végre repült. Majd elhallgatott. Ekkor a két gyerek csak várt és várt, végül ezt kérdezték: - Hol jár az a sas? A láma erre így válaszolt: - Hosszú az út, repül a madár. Majd újra elhallgatott. A két gyerek nagyon elálmosodott, és csak vártak vártak, mígnem újra megkérdezték: - Most hol jár? A láma válasza így hangzott: - A földgolyó nyugati vége nagyon messze van, most ért az út feléhez. Majd megint elhallgatott a láma. Az egyik gyereket elnyomta az álom a sok várakozásban. A másik gyerek azonban újra kérdezett: - Hová ért az a sas? A láma így torkolta le: - Ne beszélj! Most már mindjárt odaér. Majd újra néma csendben maradt. A másik gyerek csak várt, várt, mígnem leragadtak a szemei és elaludt. A következő reggelen a két gyerek felkelt és ezt kérdezték a lámától: - A sasod egész éjjel repült, meddig jutott? A válasz a következő volt: - Most ért oda. Mire a két gyerek álmélkodva megszólalt: – Óóóóóóóóóóó! És a láma újra útnak eredt.

Vége

Csengeltől jegyeztem le. 2011. 07. 26. Ubulag.

A nyári szünetben érdemes nyitott füllel és notesszal járni, érdekes dolgokat lehet feljegyezni.
                                                                 mindjárt megérkezik

Nyáron, mikor bezárnak a könyvtárak, akkor érdemes kicsit friss levegőt szívni. Idén a belső-mongóliai Keshigten megye Ubulag nevű településén volt szerencsém pár napig vendégeskedni. Nagyon szép vidék, kellemes volt sétálgatni a környéken. Egyik alkalommal kedves ismerősöm felhívta a figyelmemet egy sziklára, ami a település melletti patak túlpartján magasodott, egy legendát mesélt róla, amit a szállásra való visszatértünk után le is diktáltattam vele. Íme:
                                          keüken qada-yin domoγ

erte urida nigen caγ-tur nigen bicaqan keüken tuγul qariγulju bayiγ-a-dur ene qada-yin deger-e γaruγad qui salkin-dur niseged unaγad ükügsen ajuγu .. tegeged ene qada-yi keüken qada gejü neretü boluγsan bayin-a ..
cenggel γuwai kelejü öggügsen bayin-a .. uubulaγ . 2011. 07. 26. sayin edür-e


                                        A Leány-szikla legendája

Egyszer réges-régen egy kisleányka miközben borjúkra vigyázott, felmászott erre a sziklára. Felkapta egy forgószél, majd lezuhant a mélybe és szörnyethalt. Emiatt lett ennek a sziklának Leány-szikla a neve.
   Csengel úr mondta tollba. Ubulag, 2011. 07. 26.-án, jó napon [jegyeztem le].

Azt nem állítom, hogy életem legizgalmasabb legendáját hallottam, de megért egy oldalt a noteszemben.

A mandzsu császári család eredetmondájáról korábban már volt szó. Időközben egy újabb változat került a kezembe. Ez szinte szórul szóra megegyezik a hivatalos változattal, de van benne egy kis betoldás, mikor az ősapa emeberek közé kerül, akkor elmondja a származását, összefoglalja a már ismert mondát, de belesző egy új gondolatot.

bi abkai enduri bihe .. bukūri alin i dade bisire bulhūri omo de abkai sargan jui enggulen . jenggulen . fekulen ilan nofi ebišeme jihe bihe .. abkai han suweni facuhūn be safi . gurun be toktobukini seme mini beyebe fulgiyan tubihe obufi . emu enduri be saksaha i beye ubaliyambufi . fulgiyan tubihe be gamafi . bulhūri omo de ebišeme genehe fiyanggū sargan jui etuku de sindafi jio seme takūrafi . tere enduri saksaha fulgiyan tubihe be saifi gajifi . fiyanggū sargan jui etukui dele sindafi . fiyanggū sargan jui muke ci tucifi etuku etuki serede . tere tubihe be bahafi . na de sindaci hairame . angga de ašufi . bilha de dosifi . bi banjiha .. mini eme abkai sargan jui . gebu fekulen . mini hala abka ci wasika aisin gioro . gebu bukūri yongšūn .

Égi fenség voltam. A Bukuri hegy lábánál lévő Bulhuri tóhoz járt fürdeni az Ég három leánya, Engülen, Dzsengülen és Fekülen. Az Ég ura látta, hogy ti zűrzavarban, rendezetlenségben éltek. Arra gondolt, hogy rendet, államot kell teremteni, ezért engem piros gyümülccsé, egy égi szellemet pedig szarkává változtatott. A szarkának odaadta a gyümölcsöt és meghagyta neki, hogy a Bulhuri tóban fürdöző legkisebb lány ruhájára tegye le, majd térjen vissza. A madár csőrébe vette a gyümölcsöt és a legkisebb lány ruhájára ejtette. Mikor a lány kijött a vízből és a ruháját készült felvenni, akkor felemelte a gyümölcsöt, de sajnálta lerakni a földre, így a szájába vette majd lenyelte, később megszülettem. Az anyám az Ég lánya, Fekülennek hívják, a nemzettségem az Égből származó Aisin gioro (≈arany nemzettség), a nevem pedig Bukuri Jongsun.

A változás, hogy a születő fiú voltaképpen már születése előtt is létezett. Egy égi fenség (szellem) volt, ami piros gyümölccsé változva került be Fekülen hasába, aki megszülte őt. A fiú anyjának nevezi Fekülent, de helyesebb lenne béranyának nevezni, mert Fekülen a kihordáson kivűl semmilyen kapcsolatban nincs a gyerekkel. A mandzsuk ősapja itt nem az Ég fia, hanem egy égi istenség földi manifesztációja.
  Érdekes még, hogy miért is kellett a földre kerülnie a mandzsuk ősapjának. Zűrzavar és rendezetlenség volt, ami ellentétes a természeti törvényekkel, emiatt szükséges egy birodalmat alapítani. A birodalmi gondolkodás itt jól tetten érhető, a birodalmat azért kell alapítani, hogy rend legyen. Ami a birodalmon kívűl van az a káosz és a zűrzavar földje, birodalmi cél ezeknek a területeknek rendet és törvényeket adni. Ebből az is következik, hogy a birodalom születése előtt  csak zűrvavar és rendezetlenség létezett, ami megszűnik a birodalmi alapításával.
Vajon mi lett volna, ha ez a ragadozó lenyeli a szarkát szőröstül-bőröstül, piros gyümölcsöstül?

Mit lehet tenni a civakodó gyerekekkel? Szép szavakkal, esetleg pofonokkal lehet lecsillapítani őket. A verés nem hagy nyomott az írott hagyományban, de ha szép szavakkal csitítja el valaki  a viszályt, akkor van esélye, hogy szavai fennmaradjanak. A pofon arcra, a szavak papírra valóak.
  Dzsingisz kán egyik ősének, a szépséges Alan-goának több gyereke is volt már, mikor meghalt a férje. Azonban özvegységében is született gyermeke. A jövevényeket nem fogadták szívesen a testvérek, ahol csak lehetett marták őt. Alan-goa megelégelte ezt, adott a fiainak egy-egy nyílvesszőt, amit könnyen eltörtek. Majd több nyílvesszőt adott nekik egyszerre, ezt már nem tudták eltörni. Ezzel a példával mutatta, hogy csak akkor lehetnek erősek, ha mindnyájan összefognak.
  Ez a történet a legtöbb mongol történeti műben valamilyen formában szerepel. Dzsimbadordzsi XIX. század közepén írta meg a Bolor toli (Kristálytükör) című történeti művét. Amikor az Alan-goás történethez ért úgy érezhette, hogy valamivel fel kell dobnia a művét, aminek a korai időkkel foglalkozó része gyakorlatilag nem más, mint a már meglévő művek összeollózása volt. Valamit még hozzá szeretett volna tenni ehhez a történethez, ezért egy tanverset adott Alan-goa szájába. Ennek a tanversnek a forrása valószínűleg nem írásos anyag volt, hanem szóbeli, mert több helyen is beszélt nyelvi alakban szerepelnek szavak. Az egész művében (aminek egyik modern kiadása majdnem 600 oldal) ez az egyetlen vers szerepel. Ennyi bevezető után lássuk a tanverset, aminek egyik fő gondolata a testvéri szeretet. Ez gyakran bukkan fel a mongol hagyományban, a testvéri torzsalkodás mindennapos dolog lehetett. Amint látható a vers négy soros, fejrímes szakaszokból áll. A magyar fordítás az eredeti vers szépségeinek csak halovány árnyképe.

ene metü kümün bolun törögsed
erdem bilig uqaγatai bolbacu
elberil-i [=elberel-i] osoldaqu boluγci
ene jidkür [=cidkür] omoγ-aca bolun bui ..

kümün mön kü adali[-]ban toγomui .
kücir sayin-yi busu kemen sedkimüi .
küsel omoγ sinuqai-i tebcejü [=tebcijü]
kündü jirum örösiyel-i soruγtun ..

ene bey-e üküküi-dür kürbei nai .
erkim ayas jegün jüg-tür qandubai .
erke ügei tere mör-i daγaγaγtun .
erdem-ten-e nögücejü yabuγtun ..

sayin-i surcu yabubasu mandumui .
samaγabar [=samaγun-iyar] yabubasu sönömüi .
sanaγ-a-yi ünen cing-dür kürgegtün .
saruul [=saraγul] gegegen batu mergen boluγtun ..

degedüs-ün aldar ner-e-yi iledke .
deregedeki aq-a düi-i [=degüü-yi] quriy-a .
ded-tür inu irgen-iyen asar-a .
delekei-i engke boluγad bayasq-a .

kerbe maγu qarangγui-dur unaju .
kereg ügei qargis omoγ bariγad .
kerüül [=keregül] cöökel[?] üiledbesü
köbegüd kejiy-e cu kümün busu bolumui ..

örösiyel jirum büküi kümün-dür
öljei qutuγ ögkü bolai .
tngri-yi ünen-iyer süsügleged sitügtün .
ülü martan kiciyejü yabuγtun .
                                        békés egyetértésben lelgelésző piciny pacik

Eszesek, okosak vagytok,
Eképpen születtetek embereknek.
A tiszteletet belőletek kiirtó démon
Az önhittségetekből keletkezett.

A hozzá hasonlóakat követi az ember,
A jót és a rosszat megkülönbözteti.
Becs- és hatalomvágyat vessétek el,
Megbocsátást, egyetértést tanuljatok!

Ezt az emberi testet is eléri a halál,
Életútjaitokon a kiválóság felé haladjatok,
Kényszer nélkül kövessétek ezt,
Kiváló bölcsekkel barátkozzatok, társuljatok!

Ha a jót követitek, felemelkedtek,
Ha a rosszat követitek, elvesztek.
A gondolataitok igazak, őszinték legyenek,
Tiszta értelmű, ragyogó bölcsek legyetek.

Az ősök hírnevét ápoljátok,
A rokonságotokat egybe tartsátok,
A népeteket ellenségtől védelmezzétek,
A világot békével örvendeztessétek!

Ha sötét tudatlanságba zuhantok,
Ha oktalan, kegyetlen gőgötökbe süllyedtek, 
Ha zavart, viszályt keltetek,
Akkor, fiaim, ti sosem lesztek emberek!

Megbocsátás mindenkinek
Megelégedést, boldogságot ad.
Égben őszinte, tiszta szívvel bízzatok,
El nem feledve szavaimat eltökélten járjatok!

Ehhez nincs is mit hozzátenni, teljesen egyértelmű és világos a vers.

Ulánbátor határában, a Boγda hegy lábánál, a Tuγula folyó partján található a yeke tngri-yin ama nevű hely. Ezt lefordítani nem egyszerű, talán a Másvilág bejárata, Túlvilág kapuja adja vissza legjobban a név jelentését. A hely érdekessége, hogy ősidők óta a mai napig tiszteletben részesítik. A legkorábbi emlékek a bronzkorból származnak, piros és fehér festékkel festett állatok, négyszög keretbe rajzolt pöttyök (talán az eget szimbolizálja?). Ezekre több helyen is ráfestettek a későbbi korok emberei, de azért még így is kivehetőek.



A következő emlékek a XIII-XIV. századból származnak, a legérdekesebb egy női alak, akinek a fején egy boγtaγ nevű fejfedő van, ami egy magas kalaphoz hasonlít leginkább. Nagyon ritkák az erről készült ábrázolások. Mivel ez a XIV. század után kiment a divatból, általa keltezhető a kép melletti két felirat, sajnos ezekkel kapcsolatban vannak még értelmezési problémák, ezért egyelőre adós maradok az értelmezésükkel. A XIII-XIV. századból van még egy mongol felirat, aminek a megfejtése nem volt nehéz, de ezt majd később, egy párhuzamos szöveg kapcsán fogom tárgyalni.


A buddhizmus térhódításával a hely népszerűsége nem csökkent, a kultusz tovább élt, erről több felirat is tanúskodik. Az om ma ni pad me hum mantrát tibeti betűkkel sokszor felfestették, mellettük találni néhány mongol magyarázatot is, hogy mit vártak ettől a hat szótagtól. Sajnos a feliratokat kikezdte az idő vasfoga, kissé homályosak:

                ene nom-un kücün-iyer burqan-u oron törökü boltuγai
          Ennek a mantrának az erejével Buddha földjén szülessek újjá!

           ene nom[-un] kücün arban naiman tamu-aca getülgekü boltuγai
         Ennek a mantrának az ereje tizennyolc pokolból menekítsen meg!

A hely kultusza a mai napig életben van, mostanában szíveket vésnek monogramokkal a sziklára, aminek a tövében mindenféle maskarás emberek bohóckodnak sámánkodnak.

A hely nem szerepel az útikönyvekben, ennek ellenére, aki Ulánbátorban jár véletlenül se hagyja ki!