mongγol bičig & manju bithe

A tibeti kérdés sokakat foglalkoztat mostanság, nem akarok ebbe belemélyedni, azonban pár levelet fel fogok rakni a közeljövőben ezzel kapcsolatban. Kérdés, hogy mennyire volt befolyása a mandzsu császároknak a tibeti ügyekbe? Az alábbi levél szerint eléggé nagy. Meghalt a 9. Dalai Láma (Lungtok Gyaco, 1806-1815) majd a császár kinevezett egy régenst, hogy intézze az ügyeket. Azonban ő is meghalt, mielőtt megtalálták volna a tizediket, Cultrim Gyacót. Erre egy újabb régenst nevezett ki az uralkodó, akivel meg voltak elégedve a tibetiek, ezért előléptette. Az erdemungge nomun han kitüntető címet kapta, amit kb. úgy lehetne értelmezni, hogy Erényes Tankirály. A nomun han, azaz a tankirály cím a mandzsu korban csupán egy rang volt, semmiféle uralkodói jogkör nem járt hozzá. Elsősorban lámák kaptak. A cím érdekessége, hogy nem csak felülről, azaz a császártól lehetett kapni, hanem egy kolostor szerzetesei önmaguk közöl is jelölhettek lámákat erre a rangra, persze ehhez is kellett az uralkodó jóváhagyása.
A levélből kiderül, hogy nem volt önálló se az épp aktuális Dalai Láma, se a régens, mert mindenről ki kellett kérni a császár által küldött felügyelők (zang de tehe baita icihiyara ambasa) véleményét, akik amolyan politikai tisztek voltak. Másik dolog amire érdemes figyelni, hogy a parancs nem csak régensnek szól, hanem az összes fontosabb személynek és meg is szólítja őket, tehát nekik is közvetlenül tudott parancsolni, azaz semmiképpen sem mondhatjuk, hogy önálló lett volna a belügy a tibeti területeken.
A parancs mandzsu, mongol és tibeti nyelven íródott, most csak a mandzsut nézzük, majd alatta az értelmezést.

++ abkai hesei forgon be aliha
+ huwangdi i hese . g'aldan siretu samadi baksi i hūbilgan awang jambal zulcim . geren juktehen i k'ambo lama duin g'ablun . geren daibung . diba sede wasimbuha . onggolo dalai lama jangca halaha fonde . dimu kūtuktu be tucibufi . dalai lama šang ni baita be dalafi icihiyabuha bihe . te dalai lamai hūbilgan kemuni tucire unde . dimu kūtuktu geli jangca halaha . dalai lamai hūbilgan tucire ebsihe . emu ambakan sain lama be dalafi baita icihiyabuci .wei zang ni gubci geren suwayan kara de teni tusa ombi . awang jambal zulcin si niyalma getuken nomun de sain simbe dalafi šang ni baita be icihiyabuci . gubci zang ni lama kara urse gemu gūnin dahabi seme . zang de tefi baita icihiyara amabasai baci akdulame wasimbufi . bi ambula urgunjembi . te cohome kesi isibume sinde erdemungge nomun han i colo šangnafi doron be jafabume . dalai lamai hūbilgan tucire ebsihe . zang ni lamasai baita be dalafi icihiyakini . awang jambal zulcin si damu dimu kūtūktū be alhūdame . mini abkai fejergi gubci geren ergengge be jilame gosire ten i gūnin de acabume suwayan šajin be badarambume yaya baita be saikan icihiyame zang ni gubci lama . kara urse be teisu tesiu jirgacun taifin i banjire de isibure be kice . jai geren k'ambo lama g'ablun . taibung . tiba se . suwe gemu teisu teisu afaha baita be kiceme faššame . uhei awang jambal zulcin de aisilame . kemuni dalai lamai hūbilgan bisire fon i adali yaya baita be gemu zang de tehe baita icihiyara ambasa de hebe bime dacilame . kooli tacihiyan be dahame yabu . uhei ginggule . ume heoledere . cohome wasimbuha .
               saicungga fengšen i orin sunjaci aniya juwe biyai ice jakūn

Az Ég akaratából uralkodom.
A császár parancsa Galdan Sirét Szamabi mester újjászületésének, Avang Dzambal Zulcsimnak, az összes kolostor apátjának, a négy gablunnak, az összes taibungnak és dibának.
  Mikor az előző dalai láma elhunyt, akkor Dimu kutugtut küldtem és megbíztam, hogy a Dalai Láma fennhatósága alá tartozó területen az ügyeket intézze. Azonban még mielőtt megjelent volna a Dalai Láma újjászületése, Dimu kutugtu is meghalt.
  Ha a Dalai Láma újjászületésének megjelenése előtt egy magas rangú kiváló lámát megbízok az ügyek intézésével, akkor az, Tibet összes egyházi és világi személyének hasznára válik.
  Avang Dzambal Zulcsim, te lelkiismeretes és a vallásban elmélyedt kiváló ember vagy, miután téged neveztelek ki és megbíztalak az ügyek irányításával, a Tibetbe kihelyezett felügyelő hivatal jelentette nekem, hogy az összes tibeti láma és világi személy őszintén aláveti magát neked. Ennek nagyon megörültem. Most külön kegyben részesítelek, az Erényes Tankirály címet és pecsétet adományozom neked. Megbízlak, hogy a Dalai Láma újjászületésének megjelenése előtt a tibeti lámák ügyét intézzed!
  Avang Dzambal Zulcsim, te Dimu kutugtuhoz hasonlóan összhangban cselekedj az én szándékommal, az Ég alatti összes élőlényt megszánó magasztos gondolatommal. A buddhista vallást virágoztasd fel, az összes ügyet figyelmesen kezeld és igyekezz, hogy Tibet össze lámája és világi személye egyformán boldogan és békességben éljen!
  Az összes apát, gablun, taibung és diba, ti pedig mind egyformán igyekezzetek a felmerülő ügyek kapcsán Avang Dzambal Zulcsimnak a segítségére lenni. Ahogyan a Dalai Láma idejében, most is  az összes ügyről kérdezzétek meg a Tibetbe kihelyezett felügyelők véleményét! A törvényt és a tan előírásait tartsátok be! Igyekezzetek és ne legyetek restek. Ez az én parancsom.
    A Dicsőséges és Áldásos korszak 25. évének 2. hónapjának 8. napján.
                                      ha nincs aki parancsoljon, akkor fejetlenség van
Végezetül egy kifejezésre térnék ki, ez pedig az abkai hesei forgon be aliha, ami szó szerint azt jelent, hogy az ég parancsára megfogtam/átvettem az időt. Mit jelent ez? Az időnek egy részén való  uralkodást kell ez alatt érteni. Ez a rész pontosan a császár trónra lépésétől a haláláig vagy a lemondásáig tartott. Ezért számolták az éveket a császár uralkodásának kezdetétől. A gondolatmenetet továbbfolytatva, most ki uralkodik? Jézus Krisztus, mert tőle számoljuk az időt!
 

Mit lehet csinálni a nőkkel? Inkább nem írom le, mert túl egyértelmű. És a gyerekekkel? Lehet velük játszani, pl. legózni nagyon jó. Azonban erről a kérdésről Dzsingisz kánnak kiskorában –  amikor még Temüdzsinnek hívták – merőben más elképzelései voltak.
Az alábbi részlet is Indzsanasitól származik, hogy ez valóban így történt-e azt nem tudom, de szerintem ennek van valami valóságalapja.

[…] mori-ban alabkin unuju ildü-ben jegüjü saraγul tal-a-yin jüg dobotulun kürčü irebesü uruγul abalar-a γaruγad . γaγča emes keüked inu ger-tegen qočorčuγui .. tayizu mori-ban egüden-dür uyaγad . jam asaγuγči bolun gerte inu oroγsan-dur uruγul-un qoyar em-e . tayizu-yin öngge jisu asuru gereltei sayiqan-i γayiqaju baγ-a em-e inu qurud idegülsügei kemen abur-a ečigsen čilügen-dür ildü-ben suγulju yeke em-e-yi inu nigente čabčin qoyar anggi bolγaγad γarču iretel-e baγ-a em-e inu nigen tebsi-dür qurud kijü . nigen modon ayaγ-a süü-tei čai bariju egüden-dür učaraγad iniyekü čirai-bar geyičin čai ču uuγuqu ügei-ber qamiγasi ečimüi kemegsen-dür tayizu er-e-yi činu alar-a ečimüi kemeged tegün-i nigente čabčiju unaγaγsan-dur čai qurud čöm γajar-tur asqabai .. tayizu basa nögöge gerte oroqui-dur nigen sibegčin ekener čib učaraγad yekel-e ayuju . kümün alaba kemen barkiratal-a küjügüü-yi tasu čabčin daγun jaγum-a tasuraba .. uruγul-un qoyar köbegün ger-ün-iyen aru-dur naγadqui-dur barkiraqu daγun-i sonosuγad . güyülčen iretel-e . tayizu nige nige-iyer čabčin alaγad jiči eribesü kümün ügei boluγsan tula . bügüde-yin toloγai-yi oron siregen-e jergečegülün talbiγad mori-ban unuju qoyisi egen ireküi-dür nigen ebügen arγal tegüjü bui . tayizu mori-ban teden joγsoγaju asaγarun kögsin či uruγul-un ger daki busu uu ebügen mön kemebe .. tayizu ögülerün bi kemegči ner-e oboγ-iyan ülü niγuqu borjigid-un temüjin kemegči mön . tatar-un uruγul . minu ečige-dür qoor-a öggügsen tula . ösiy-e-yi abur-a ireküi-e . uruγul ügei tula . tegünü em-e ür-e-yi čöm alaba .. či kögsiregsen tula örösiyejü činu amin-i keltüregülsügei . uruγul irebesü kelejü üg . čidal-tai bolbasu minu qoyin-a-ača nege kemeged . mori-ban dabkin keyisken talbiju […]

Temüdzsin felpattant a lovára, felkötötte a szablyáját és a Szargul mezőre vágtatott az urugul nemzettség szállására. Mikor megérkezett, csak nők és gyerekek voltak otthon, a férfiak  hajtóvadászaton voltak  Az egyik jurta előtt kikötötte a lovát és belépett. Úgy tett mintha csak útbaigazításért jött volna. Két urugul nembeli nő volt bent, elcsodálkoztak, hogy milyen pompás, délceg ifjú tért be hozzájuk. A fiatalabb kiment, mondván, hogy hoz szárított túrót és azzal kínálja majd a vendéget. Ezt az időt kihasználva Temüdzsin kirántotta a szablyáját és egy csapással kettészelte az idősebb nőt, majd kiment. Az ajtóban találkozott a másik nővel, akinek a kezében egy tálca szárított túró és egy facsésze tejes tea volt. Meglepett tekintettel kérdezte: hová indul a vendég, hogy még egy kortyot sem iszik? A férjed megölésére! - hangzott a válasz, majd Temüdzsin lesújtott a kardjával, a nő elesett, a túró és a tea a földre borult.
  Temüdzsin bement a következő jurtába, egy szolgálóleány volt ott, aki nagyon megrémült és felkiáltott, hogy gyilkos! Ebben a pillanatban Temüdzsin átvágta a torkát, megszakadt a hang. A félbeszakadt kiáltást meghallotta két gyerek, akik a jurta mögött játszottak, odaszaladtak. Temüdzsin egyesével lemészárolta őket, majd mikor nem talált több élő embert, levágta a hullák fejeit és egy asztalon felsorakoztatta őket.
  Végül felugrott a lovára és visszaindult. Az úton találkozott egy öreggel, aki szárított tehénlepényt gyűjtött. Megállított mellette a hátasát és így szólt: öreg, az urugul nemzettséghez tartozol? Mikor igenlő válasz hallatszott, így folytatta: én bizony nem titkolom se a nemzettségemet, se a nevemet. A Bordzsigid nembeli Temüdzsin vagyok! Apámat a tatárok urugul nemzettsége mérgezte meg, azért jöttem, hogy bosszút álljak. Mivel férfiak nem voltak otthon, a nőket és a gyerekeket gyilkoltam meg. Mivel te öreg vagy, megkegyelmezek neked és meghagyom az életed. Ha visszatérnek a férfiak, akkor mond nekik, hogy ha van merszük, akkor jöjjenek utánam! Majd szélvészként elvágtatott.

                                         másutt is kegyetlen az élet

Egy hétköznapi személy hétköznapi körülmények között születik, a családján és annak szűkebb környezetén kívül kutyát se érdekli. Azonban mi van akkor, ha egy jelentős, a világ történelmét befolyásoló ember születik? Mivel hatással van, illetve lesz az egész mindenségre, ezért születését kozmikus események mutatják. Általában valami csodálatos, nem hétköznapi dolog történik. pl. szivárvány, virágeső. Buddha születésével kapcsolatban több helyen is olvashatjuk ezt a szövegrészt:

erte edü ulus-un juu wang qaγan-u qorin dörbedüger modon er-e bars jil-dür emün-e öröne-yin jabsar-ača eldeb jüil öngge-yin gerel degegsi sačuran γaruγsan-dur tere čaγ-un qaγan jaγuraγayiči-nuγud-a sayin maγu-yi üjügülügsen-iyer jaγurγayiči noyad ba bürin-dür sayin maγu yaγuqan ber ügei .. emün-e öröne-yin jabsar kijaγar γajar-tur nigen kümün-eče ülemji nigen boγda töröküi-yin jaru-a bui ..

Az ősi Edü ország Dzsu Wang császár uralkodásának 24., fa hímtigris évében délnyugati irányban szivárványszerű fény ragyogott fel. Az akkori uralkodó kikérte a jósok véleményét, akik úgy válaszoltak, hogy ez se nem jó, se nem rosz előjel. Ezek a jelek a délnyugat végeken egy emberfeletti szent [Buddha] születését mutatják.


                                                         vajon most ki jött a világra?
Dzsingisz születésével kapcsolatban a korai források semmiféle kozmikus jelenséget nem említenek. Azonban a XIX. században alkotott mongol Indzsanasi egyik művében, a Köke Sudur-ban

- amit lehetne Kék Szútrának fordítani, de beleférne a Kék Történet értelmezés is, mivel van a mandzsuban egy suduri szó, ami történelmet jelent és a művelt kortársaknak valószínűleg értették ezt a szójátékot. A kék szó eredete pedig az, hogy a hagyományos mongol világképben a különböző népeket egy-egy színnel jelőlték és a mongoloké volt a kék. Tehát, ez a Köke Sudur cím azt akarja kifejezni, hogy a mongolok szent története -

Dszingisz születését az egész világon észlelhető jelenségek kisérik. A műről még annyit, hogy ez szépirodalmi igényességgel alkotott történelmi mű, sok olyan rész van benne, aminek semmi alapja nincs, a mondatok elősosorban szépségükkel gyönyörködtetnek, a történeti tényekhez nem hűek, hanem csalfák. Azonban sok mára már elveszett szájhagyományt örzött meg. Nagyon szépen van megírva, teli van olyan szavakkal és kifejezésekkel, amik kikoptak már a beszélt nyelvből, szókincse hatalmas. Olvasni Indzsanasit, olyan, mintha a szavak és kifejezések csodálatos tengerében lubickolna az ember. Sajnos az alábbi részletben ez nem fog átjönni, de ez csak a fordító ügyetlensége. Szóval, Dzsingisz születését így meséli Indzsanasi:

tere üy-e-dür egülen ügei bayiγsan bügetel-e . genedte nigen keseg tabun öngge-yin egüle irejü deger-e bürkün köbkelejejü . nigen jerge-yin čečeg-ün kisari metü sayiqan ünürtü noyitan qur-a sebkinen önggerejü . tere deligün boldaγ aγulan-u oroi-ača nigen jurbus kedün teberi bütügün čaγan gerel mandun γarču solongγ-a metü tngri-yin čegel-dür tulju edür söni ügei γurban qonoγ bayijuγui .. egün-ü bida ulus-un kümün ba olan ayimaγ-un qotalaγar üjegsen-i ču bayituγai .. kedüi emün-e süng . altan . liyoo . siya jerge-yin olan ulus-ud ču čöm üjejü . ulus ulus-un tngri-yi süsüglekü sinjikü yamun-ača umar-a oγtarγui-dür ünen tngri-yin köbegün-ü čaγan aγar tngri-dür tulba kemen ayiladqajuγui ..

Abban az időben [Dzsingisz születésekor] bár tiszta volt az ég, mégis hirtelen egy öt színű felleg jelent meg és beborította a mennyboltot. Virágeső kezdett hullani, aminek a rózsához hasonló illata volt, felfrissítette a levegőt, majd elállt. A Deligün Boldag hegy [itt született] ormán néhány ölnyi széles fehér fénysugár jelent meg és szivárványként az ég tetejéig ragyogott fel. Éjjel-nappal folyamatosan, három napon keresztül látszódott. Ezt a Bida [=mongol] ország és sok más terület lakosai is mind látták. A délebbre lévő Szung, Dzsürcsi, Karakitaj és a Tangut országokból is észlelték ezt. A különböző országok udvari asztrológusai mind jelentették, hogy az északi égbolton az Ég igaz fiát mutató fehér pára látszódott.

Az igazi Potala Lhászában van, azonban a XVIII. században született egy kistestvére. 1767-1771 között emelték Jehol (mai Chengde) mellett, Abkai Wehiyehe (1736 – 1795) mandzsu császár parancsára, gyönyörűre sikeredett.
 
Érdemes megnézni ezt az elefántot, a mellső lába egészen érdekesen hajlik, valószínűleg egy földre boruló ember karjairól mintázta a szobrász. Mit keres itt egy ilyen állat? Talán eltévedt volna? A megoldás egyszerű, hatalmi szimbólum volt ez az állat, csak a császárhoz kapcsolódó helyeken lehetett vele találkozni, ma már persze szinte minden állatkertben van.

A központi épület valójában egy négyzet alapú kőfal, aminek a belsejében fából épített emeletek futnak körbe körbe, körülzárva a belső udvart, aminek a közepén egy szentély áll. A kolostor fénykorában kb. 800 szerzetesnek adott otthont, ez szám a XX. század első felére megcsappant, mára egyetlen láma sem maradt. Az épületet eléggé megtépázta az idő, de szépen felújították, példa erre a homlokzat, ami így nézett ki a XX. század első felében:

Ameddig csak ész nélkül vakolni kellett, addig minden rendben ment. Mikor a kolostor névtábláját kellett cserélni, mert a régit megette az idő vasfoga és emiatt újra kellett vésni a négy nyelvű feliratot, akkor bizony gyalázatos dolog történt, barbár kéz irányította a vésőt.

Nézzük a feliratot: A mandzsu változat: budala i tob šajin i muktehen, te jó ég! Mi az a szó, hogy muktehen??? Ilyen egyszerűen nem létezik, helyette viszont van olyan, hogy juktehen, ami kolostort, templomot jelent, ennek a szónak kellene ott szerepelni, és biztos, hogy a régi táblán ez volt! Szégyen és gyalázat! Az meg különösen, hogy 1994-óta a Világörökség része ez a hely, hogy kaphatta meg ezt a címet, ha névtábla rosszul van írva? Hová süllyed ez a világ? - a barbárság bűzős mocsarába...
  Ez a tábla a Kis Potala megbecstelenítése.

Kiegészítés

Nemrég érkezett egy hozzászólás ehhez a poszthoz, amihez itt szeretnék reagálni. A hozzászólást bemásolom ide:

Továbbra is kitartok amellett, hogy ott a juktehen szónak kell szerepelnie. A felvetett muktehen szó létezésében nem vagyok meggyőződve, szerintem a mukdehun szóval lett összekeverve, ami szerepel a sunja hacin i hergen kamciha manju gisun i buleku bithében, ezt a szótárt szerintem elfogadhatjuk alapnak, mivel ez is Abkai Wehiyehe uralkodása alatt készült és abból a korból ez a legjobb. Ebben szerepel a mukdehun és a juktehen szó is, de muktehen nem. A szavak jelentésükkel:

Amint látszik a juktehen melletti fordítások pont ugyanazok, mint amik a kolostor névtábláján látszanak.
  A másik érvem egy a Kis Potalától nem messze lévő kolostor névtáblája, szintén abban a korban építették és itt a juktehen szerepel, a többi nyelven pedig ugyanaz a megnevezés, mint a másiknál.

 

Régóta ismert szokás, hogy különböző nomád népek lovat tesznek a halott mellé a sírba. A honfoglaló magyarok körében is megvolt ennek a hagyománya. Ezt a szokást elsősorban régészeti emlékek támasztják alá, ha jól tudom belső keletkezésű írott forrásokban nem nagyon van ennek nyoma. Azonban van egy kevésbé ismert mongol történeti mű a 17. század elejéről, a Gegen toli (≈Tiszta tükör) amiben egy egész mondat szól erről.

A Gegen toli cím magyarítására vállalható a Tiszta tükör fordítás. Azonban itt a tükör nem elsősorban tükröt jelent. A mongol nyelvben a toli, azaz tükör szónak sokkal tágabb jelentése van, pl. szótárt is jelent. Kissé kisarkítva valami olyat jelent, ami megmutatja az igazságot. Így a Gegen Toli cím értelmezése kb.: a fényes, makulátlan tükör, ami az igazságot, valóságot mutatja meg.

A Tiszta tükörbe nézve ezt látjuk:

urida mongγol kümün mori temege alaǰu qoyilγ-a kemen önggeregsen-ün kegür-lüge qamtu bulaqu

Korábban a mongol emberek lovat és tevét öltek, majd az elhunyt holtteste mellé temették halotti áldozat gyanánt.

mongol grafiti, XX. század eleje

Mit jelent itt a korábban? A XVI. század második felében járunk, Dzsingisz kán leszármazottja, Altan kán felveszi a buddhista vallást, találkozik a dalai lámával, (aki akkor még nem a dalai láma, mivel ezt a nevet Altan kántól kapja). A buddhista vallással az állatok leölése, mint az élet kioltása összeegyeztethetetlen, ezért betiltja ezt az uralkodó.
                                      vajon hány ló fekszik a föld alatt?

  Érdekes még, hogy nem csak lovat, hanem tevét is temethettek a halott mellé. Sajnos nem tudom, hogy a sírásó kollégák ástak-e ki valaha ilyet. Az viszont valószínű, hogy más mongol írott forrásban nem szerepel ennek a szokásnak az említése, ezért fontos ez a mondat, ami egy apró morzsa a közép- és kora újkori mongol temetkezési szokásokról, illetve annak változásáról.

Ez egy mindössze három lapból álló mongol kézirat. Az írás szép, könnyen olvasható, alig van benne elírás. A központozása is jó, azonban néhol túlburjánzanak a diakritikus pontok, de ez nem túl lényeges. A szöveg egy egyszerű ima, ami Fehér Tárához szól. Leírja az istennő külsejét, aki egy csodaszép fiatal lány alakját ölti magára. Az ima persze nem Tára két szép szeméért hangzik el, hanem oltalomért és segítségért. Ilyesmi apró imát tartalmazó kéziratból rengeteg van. Nem azt mondom, hogy ez a mongolisztika legszebb része, de egy ilyen szövegben is találhatunk érdekes dolgokat, szóval megéri ezekkel (is) foglalkozni.

  Az átírás:

getülgegči čaγan tara eke

om orčilang-ača getülgegči tara eke tutari-bar naiman (ayul) ayul-ača getülgegči eke-tür-iyen mörgömü : čaγan lingqu-a-yin dumda aγsan saran-u bey-e-yin debsiger degere wčir ǰabalal ǰokiyaγsan eke degedü öglige-dü eke-tür mörgömü : namur sarayin öngge metür siren-e inu arban ǰüg-un qamuγ čimeg-üd oquγata tögüsügsen qamuγ baraγsan-a mörgümü : arban ǰirγuγan nasun-u [1/2] bey-e-luγ-a tögüsügsen daγuluγsan qamuγ burqan tegün-ü köbegün küsel-ün öglige bükün-i bariγči eke qutuγ-tu tara eke-tü mörgömü : čaγan gerel-tü kürden-u naiman gegesün-u naiman üsüg-üd uqaγata ariluγsan erdeni-yin olan čečeg-i dabqur ǰergelen γurban čaγ-un qamuγ burqad-a egüsgegči eke getülgegči tara eke sedkilčilen kürdün-i nasun-i arbidqaγči eke okin t(e)ngri čimada üyeküi [2a/b] inu nasun-u ǰedker kiged ebečin ba ada qamuγ ǰobalang-ača tegüs küčütü čiber ibegen sayurq-a [=soyurq-a] : degedü ba . yerü-yin qamuγ šidši-yi qočorli ügei nadur öggön sayurq-a [=soyurq-a] : qutuγtu eke čimadur süsüglen üiledügčid-i tagün-i nasuda köbegün metü asara : biber čimadur üiyen ǰalbariγsan-iyar nigülesügči-yin qoγ-a-bar barin sayurq-a [=soyurq-a] :saran metü ünggetü ökin t(e)ngri üčegürgen [2/3] nomoγadqaqu-yin mutur-tu sayin öngge-tü olan erdenis-iyer narin üǰesgüleng-tü kib-un qormoγči-tu lingqu-a saran-u debisger-ün dumda köl-iyer wčir-un ǰabalal-iyar saγuγsan iǰaγur-tu qoyar γar-tü mösiyeküi düri-tü γurban čaγ-un qamuγ burqad-i egüsgegči eke okin t(e)ngri čimadur nasuda sögödmüi čimayi üčü=ken maγtaγsan egün-iyer ba bürün bodi qutuγ-i bütügeküi-dür ene čaγ-ača ekilen bodi-dur [3a/b] kürtele ülü ǰokildaqu qamuγ ǰüg-i arilγaγad ǰokildaqui siltaγan qotala tegüskü boltuγai : om ma ni pad me hum : mang g'a lang : mang g'a lang :

Értelmezés:

Megmentő Fehér Tára anya

Om. A körforgásból megmentő Tára anyának, a tutari mantrával a nyolc félelemtől megszabadító anyának hódolok. Holdfényszínű a teste, lótuszülésben ül egy fehér lótusz közepén lévő trónuson. Neki, a legjobb adományokat érdemlő anyának hódolok. A teste őszi holdfényszínben ragyog, a trónusa a tíz irány minden díszével teljes. A teste tökéletes, tizenhat évesnek látszik. Minden megvilágosodott buddha az ő gyermeke, minden vágyott adományt megad nekik. Neki, a magasztos Tára anyának hódolok. Fehér fényt árasztó tankerék nyolc küllőjén a nyolc betű van, kristálytiszta drágakövekből készült virágok halmán a három idő minden buddháját felnevelő anya, megváltó Tára anya, a csodálatos tankereket megforgató és az életerőt megnövelő istennő! Mikor feléd fordítom az arcom, akkor az élet megrontóitól, a betegségektől, a rossz szellemektől és minden szenvedéstől teljes erőddel kegyeskedj engem megoltalmazni! Az összes varászerődet - a legkiválóbbakat is – kegyeskedj maradéktalanul nekem adni! Magasztos anya! Örökké saját gyerekedként oltalmazd a benned bízókat! Rád emelem a tekintetem és hozzád imádkozom, ezért az irgalom fénysugarát kegyeskedj rám irányítani! Holdfényszín istennő, a kezedet úgy tartod, hogy megnyugvást hoz. Szép színű drágakövekkel gyönyörűen kirakott selyemruhádban, lótuszülésben ülsz egy lótuszon fekvő hold alakú párnán. Nemes, két karú, békés alakot öltő három idő minden buddháját felnevelő istennő, mindig térdre ereszkedem előtted. Mostantól fogva a hozzád szóló kis imám ereje által az ellobbanás pillanatáig minden irányból háruljanak el az akadályok, és az összes körülmény legyen tökéles arra, hogy elérjem a megvilágosodást! Om mani pad me hum. Manggalam.

Néhány apróság: tutari mantra az a Fehér Tárához szóló mantra, így hangzik szanszkrit nyelven: om. tare tutare ture. mama ayur punye jnana pushtim kuru. swaha. Ennek a mondogatásával a nyolc félelemtől lehet megszabadulni, ezek az alábbiak:

  1. araslan-u ayul - félelem az oroszlántól
  2. ǰaγan-u ayul - félelem az elefánttól
  3. γal-un ayul - félelem az tűztől
  4. moγai-yin ayul - félelem a kígyótól
  5. usu mören-ü ayul - félelem a folyóvizektől
  6. temür tusa-yin ayul - félelem a bilincstől (≈rabságtól)
  7. qulaγai-yin ayul - félelem a tolvajoktól, rablóktól
  8. miqačin-u ayul - félelem a húsevő ragadozóktól

Gondolom egyértelmű, hogy ez a nyolc félelem nem eredeti mongol fogalom, mivel oroszlán és elefánt nem sok él arrafelé. A szöveg valószínűleg valami indiai imára vezethető vissza. Az elefánt egyébként érdekes jószág, főleg olyanok szemében akik még sosem láttak élőben, csak hallomásból hallottak vagy olvastak róla. Gondoljunk csak a kódexekben fennmaradt ábrázolásokra. Az alábbi kép egy 1665-ben készült üst oldalán lévő állatkát ábrázolja, ami nyomokban elefántot (is) tartalmaz.
Ha valakinek a látvány rossz álmot hozna a szemére, akkor ajánlom a tutari mantrát!

tegün-ü qoyina suutu boγda ǰirγuγan örlüg-iyen daγulǰu aba abalaǰu onggi-yin qay-a [=qayaγ-a] qabčiγai-yi [=qabčaγai-yi] qayiǰu ǰayaγatu qaltar teke-(yin)-yi sirγulaγulǰu [=sirolγalaǰu] yabutala boγda eǰen morin deger-e čiǰegene ǰegüdülebe :

  γurban kötel-ün [=kötöl-ün] teretege-eče
  γurban qar-a tuγ-dai [=-tai] qari dayisun irem

geǰü ǰegüdülebe : tegüni terigülegči kümün

  ǰekerde qalǰan mori-tu
  ǰedelgen ulaγan qačar-tu
  ǰiriin qar-a mongčaγ-dai [=mončoγ-tai]
  öbči ulaγan quyaγ-dai [=-tai]
  töge qar-a saqal-tai kümün

terigüleǰü irem aǰuγu geǰü ǰegüdülebe : ǰegüdelegsen-iyen ögülen yabutala

  γurban kötel-ün [=kötöl-ün] teretege-eče
  γurban qar-a tuγ-tai dayisun irekü üǰegdebe :

tatar tayisi-yi ali dayisun bui geǰü üǰe geǰü ilegebe : tatar tayisi taniǰu tabun tayičud bayinam gebe : onggi-yin qay-a [=qayaγ-a] qabčaγi [=qabčaγai] deger-e budang tataǰu bayiǰu öggülčebe : uriyangqan-i [=u] ǰilmi [=jalm-a] dal [=dalbaγ-a] öndör deger-e dalalču bayiba : ǰürčid-yin čuu-a mergen eǰen-ü singqun šarγul-i unuǰu singqu(-)tu kerbi sumun-i onilaǰu dutaγaǰu ečibe : boγorči boroγol qoyar . külesü-tü [=kölösü-tü] toqom-iyar eǰen-tü bambai bariǰu bayiǰu orolduba :: orolduǰu bayitala boroγal-un manglai-tu sumun tosču sögüdbe : sögüdčü bayiqu-tu boγorǰi ögülebe : er-e kümün eki[-]ben sumun tusaqu(-)du : erekeǰü saγudaγ biyu geǰü kelebe : kelekü(-)dü bosču öggülčebe : aγuliγču dutaγaγsan ǰürčid-yin [=ǰürčid-ün] čuu mergen eǰen boγda-yin singqun sarγul-i [=šarγul-i] unuǰu . singqutu kerbi sumun-iyan onilaǰu . čilüge qamiγ-a bui geǰü irekü(-)dü eǰen boγda ǰarliγ bolorun :

  sayin er-e-yin saγaldurγan door-a
  gegen er-e-yin kömöldürgen door-a :
  qoroγoqan [=qorγo] čačim čilüge bayinam

geǰü ǰarliγ bolba : ǰürčid-yin [=-ün] čuu mergen sumun(-a) qarbuǰu unaγaba [=unuγaba] : dayisun-iyan daruγad qariǰu ireküi-tegen ǰirγuγan örlüg-iyen maγtaǰu daγulaba :

  budang boroγon-tu tögeril ügei :
  buliyan dayisun-tu qaγačal ügei :
  söni muqulayidun yabuγči :
  muqulayirtai ǰalayir minu :
  qusun tenggelig-i minu bariǰu
  quraǰu bayiqu dayisun-tu
  qubilul ügei oroγči :
  arγ-a-tu boγorǰi külüg minu :
  müsün teng[g]elig-yi bariǰu
  mögereǰü bayiqu dayisun-tu :
  möltüril [=möltürel] ügei oroγči
  ügesitei boroγal minu :
  tayičid-i tani[n] yadaǰu
  mongγol-i meden yadaǰu yabutala :
  tayičud-i taniγuluγsan :
  mongγol-i medegülügsen
  tatar tayisi qutuγ minu :
  singqun sarγul-i [=šarγul-i] minu onoǰu
  singqutu kerbi-yi minu bariǰu
  (sayin er-e-yin saγaldurγan door-a
  gegen er-e-yin kümül=dürge door-a :
  qoroγoqan čačim čilüge)
  ülü aldan onon sigürün qarbuγči :
  ǰürčid-yin čuu mergen minu

geǰü daγulan qariǰu iregsen aǰuγu ::

Értelmezés

A Fenséges Dzsingisz kán hat hadvezérével vadászni ment. Az Onggi hegy lábánál fekvő szurdokokat fésülték át. Egy elejtett kőszáli kecskét megsütöttek és megettek. Mikor továbbindultak a Fenséges Úr elbóbiskolt a lova nyergében. Az álmában

  Három hágón túlról,
  Három fekete zászlóval ellenség tűnt fel.
  Rőtes, hóka lovon,
  Vörhenyes arcú,
  Egyszerű, fekete bojtos
  Teljes, vörös vértű
  Arasznyi, fekete szakállú
  Vezette a vitézeket.

Mikor Dzsingisz az álmát mesélte, akkor

  Három hágón túlról
  Három fekete zászlóval ellenség tűnt fel.

Tatár Tajsit küldte, hogy nézze meg miféle emberek azok. Felismerte őket és jelentette, hogy öt tajcsiut közeledik. Onggi szurdokaiba könnyű köd ereszkedett. Az urjanghai Dzsalma a zászlajukat magasba emelve lengetni kezdte. Dzsürcsi Csú mergen az Úr vöröses szalma lovára pattant és íját felajzva elvágtatott. Bogorcsi és Borogal nemez nyeregalátétet pajzsként használva a kánt védelmezték. Borogalt egy nyílvessző homlokon találta és térdre rogyott. Ekkor Bogorcsi így szólt hozzá: milyen férfi az, akit ha nyílvessző talál elhagyja magát? E szavakra Borogal felállt és tovább védte a kánt. A úr vörös szalma paripáján elvágtatott dzsürcsi Csú mergen felajzott íjával visszatért és ezt kérdezte a kánjától: hol vagy biztonságban? Erre így válaszol Dzsingisz:

  Nemes férfi lova állszíjánál
  Fényes vitéz lova szügyellőjénél,
  Menedék, biztonság ott van

Dzsürcsi Csú mergen nyílvesszőt kilőve elnyargalt, megölte az ellenséget, majd visszatért. Dzsingisz kán a hat hadvezérét eképpen magasztalta:

  Esőben, ködben el nem tévedő
  Ellenségtől el nem szakadó
  Éjjel engem betakaró
  Dzsalair Mukuli hadvezérem!
  Kocsim nyírfatengelyét megragadó,
  Összegyűlő ellenségre
  Tántoríthatatlanul támadó
  Ügyes Bogordzsi hadvezérem!
  Kocsim tengelyét megragadó,
  Bömbölő ellenségre
  Megingathatatlanul rontó
  Oltalmazó Bogoral hadvezérem!
  Tajcsiutokat fel nem ismertem,
  Mongolokat meg nem ismertem,
  Tajcsiutokat megismertető,
  Mongolokat megismertető,
  Tatár Tajsi hadvezérem.
  Vörös szalma paripámon vágtató,
  Vörös íjamat felajzó,
  Célt el nem tévesztő
  Dzsürcsi Csú mergen hadvezérem!

Egy megjegyzés: a nyeregalátét pajzsként való használatára alig van adat. Egy másik műben már ez ellenség megérkezése előtt védelemre rendezkedtek be:

  ǰirγuγan sayid baγuǰu toqom-ud-iyan abču büseleǰü

  A hat vezér leszállt és a nyeregalátétjeiket levették és körbevették [vele magukat]

Az egy párhuzam van a dai yuwan guruni suduri-ban:

emu inenggi taizu temujin gŭsin funcere moringga be gaifi . alin i dorgi mukei yohoron be generede [...] goidahakŭ hŭlha uthai bujan i dorgici tucifi gabtarangge aga agarai adali : mukŭli [...] morin i enggemu be sufi . enggemu be jafafi taizu temujin be dalime tucibuhe :

Egy napon Taizu Temüdzsin és körülbelül 30 lovasa egy hegy lábánál lévő vízmosásban haladtak. [...] Nem sokkal később az erdő mélyéről rablók támadtak rájuk, a nyílvesszőik úgy hullottak, mint záporban az esőcseppek. [...] Mukuli a nyeregét levette lováról és azt tartva védte Taizu Temüdzsint.

  Itt nyereg szerepel, ennek lehetséges oka a kínai fordítás torzítása. Ezekkel a párhuzamokkal a gond, hogy valószínűsíthetőleg mindhárom mű ugyanarra a forrásra vezethető vissza.
  A mongol történeti művekben ránk hagyományozodott történetekkel kapcsolatban nehézséget jelent az értelmezés. Gyakran csak egy szóval utalnak valamire, ami számukra egyértelmű volt, de számunkra nem. Erre két példát hozok: Éjjel engem betakaró / Dzsalair Mukuli hadvezérem! Mire utal ez? A választ a dai yuwan gurun i suduri-ban találjuk:

tere inenggi abka nimarame ofi tatan be falabufi . taizu temujin orho i dolo tebuhe manggi : muhŭli . borji gebungge juwe amban . taizu temujin i oilu jafu be sereme jafafi geretele ilihai bethe be guribuhekŭ

Azon a napon havazott, így egy kunyhóban szálltak meg. Taizu Temüdzsint a szalmába fektették le majd Mukuli és Bogordzsi vezére egy nemezszőnyeggel takarták be az urukat, lábukat sem moccantották virradatig.

A másik: Célt el nem tévesztő /Dzsürcsi Csú mergen hadvezérem! Itt utalás arra, hogy olyan ügyes íjász volt, hogy még a repülő madarat is le tudta lőni. Részlet a dai yuwan gurun i suduri-ból:

juwe niyehe deyeme jimbi : taizu temujin . so o be niyehe gabta sere jakade : so o jabume . amila be gabta : so o uthai amila be gabtame tuhebuhe

Két kacsa repült arra, Taizu Temüdzsin Csúnak megparancsolta, hogy lője le a madarat. Csú kérdésére még hozzátette, hogy a hímet. Csú nyomban lelőtte.

Vajon van-e szebb, csodálatosabb, izgalmasabb és érdekesebb dolog, mint a régi szövegek olvasgatása?
                                                                                                         (nincs)

Ez egy nagyon rövid szövegecske lesz, ma olvastam délelőtt a Mongol Nemzeti Könyvtárban, a jelzete 4090/96, ha valaki nem hiszi, járjon utána. A szöveg címe kissé becsapós, mert nem kifejezetten az ellenséges hadak visszafordítására, hanem úgy általában a rossz dolgok és a rossz álmok ellen lehet használni. Érdekessége, hogy a benne szereplő varázsigéket mandzsu betűkkel írták, ennek az oka az lehet, hogy a mandzsu írásban nincsenek olyan többértelműségek, mint a mongolban, azaz egy grafémasorozatnak csak egy helyes olvasata lehetséges. A pontos kiejtés, felolvasás pedig alapvető követelmény egy varázsigénél, mert ha valamit rosszul olvas az ember, akkor lehet, hogy épp az ellenkező hatást fogja elérni. Az jó kérdés, hogy mi ennek a varázsigének az eredete, valószínűleg valami mandzsura lefordított szöveg lehetett a forrás.
  A kézirat egyébként szokványos, le van írva, hogy mi ellen és mikor hatásosak ezek a varászigék, milyen kellékek szükségesek a szertatáshoz, hogy kell pontosan ezt végrehajtani és mikre kell figyelni.
  Az átírás:

dayisun čerig-i qariγulqu ubadis

maγu kereg . maγu ǰegüden-i qariγulqu ubadis anu uridas maγu kereg-ün čimege sonosbasu ǰegün ǰüg γangdaǰu . ǰegün γar-tu ariγun usu nigen ayaγ-a bariγad . baraγun γar-tu kituγ-a bariγad . tarini-yin üge : ai cusung wang wan u tu hūwang e ši hūn wei nii [1/2] tu : h'o ši biyan wei gin jang kemeged doloγan-da ungsiγad . naran-u esergüü üliyen . ayaγ-a-tu usun-a oroγolǰu . usutu ayaγ-a-ban kömüriged kituγ-a-ban mön tende orkiǰu . nekeǰü ečiküi-degen gedergüü üǰeküi-yi masida čegereyilekü . örlüge üdesi-yi [2a/b] bodoqu ügei . kerkibesü naran manduqu bayidal-i sanaǰu üyiled kemeǰügüi :
            A mai Ulánbátor, pont ennek az épületnek a helyén mondták el utoljára ezt a varázsigét

Értelmezése:

Ellenséges sereget visszaverő varázslat

Rossz dolgokat és rossz álmokat visszaverő varázslat a következő: ha előre megtudod a rossz dolgot és keletről aszály közelít, akkor a bal kezedbe végy egy tiszta vízzel teli csészét, a jobb kezedbe pedig egy kést. A varázsszavak a következőek: aj cusung vang van u tu hovang e si hon vei ní tu ho si biyan vei gin dzsang. Ezt nappal szemben hétszer olvasd rá a vízre, majd borítsd le a csészét, majd a kést is dobd oda! Mikor elmész, akkor szigorúan tilos hátrafordulni! Ne reggel és ne délben csináld ezt, hanem napkeletkor!

A rossz álom ellen szerintem hatásosabb egy kupica szilva!

jayifiyan i alin de iliha ming gurun i cooha be hafitame afame dosifi . loho i sacime ishunde fumerere de . musei cooha hetu undu bireme afame . gemu emken tanggū de tehereme ofi . uthai tere geren be ambarame efulehe . ming gurun i uheri kadalara da du sung . wang siowan . jao meng lin se gemu dain de wabuha . batai giran alin bigan de sektehebi . eyehe senggi birgan ohobi . turun kiru coohai agūra . jai bucehe coohai ursei giran . hunehe bira de sektefi eyehengge . juhe hujurere gese bihe . burulaha cooha be bošome wame . orin funcehe ba fargafi . šokin gebungge hada de isinarangge . abka yamjiha . coohai ursei jugūn de suweleme wahangge . geli toloho seme wajirakū

[A mandzsuk] a Dzsaifijan hegyén felállított ming sereget bekerítették és rájuk támadtak. Karddal rohamozva közelharcba keveredtek, a mi [mandzsu] seregünk oldalba támadta őket. Minden katonánk százzal ért fel, és mindenkit levágtak. A ming sereg vezérei, Da Du Sung, Wang Siowan és Dzsao Meng Lin mind meghaltak. Az ellenség hullái a hegyet és a mezőt is beborították, a kiömlő vértől mocsárrá vált a föld. A hadijelvények, fegyverek és hullák úgy sodródtak a folyóban, mint a jégtáblák olvadáskor. A menekülőket üldözőbe vették és legyilkolták. Több mint húsz mérföldön keresztül üldözték őket, a Sokin nevű sziklához értek, mire beesteledett. Az úton annyi ellenséget gyilkoltak le, hogy meg sem lehetett számolni őket.

                                    mandzsu katona - az ükapja ott harcolt

A történelem és az emlékezet az gyakran nem fedik egymást. Az utolsó Juan uralkodóhoz, Togontemür kánhoz (1333-1370) rengeteg legenda kapcsolódik. 1368-ban egy felkelés miatt el kellett menekülni Dajduból (= mai Peking elődje). A kánhoz kapcsolódó legendakör egyik eleme, az egyik felesége terhesen hátramaradt és ő hozta világra a ming Yongle császárt (永乐, 1402-1424), aki így Togontemür gyereke lenne. A sztorinak több változata is van, most a legrégebbi fentmaradt változattal fogunk foglalkozni. Ez a Quriyangγui Altan Tobči (≈Összefoglaló arany történet) c. történeti műben maradt fent, amit a XVII. század elején állíthattak össze.

                                    Mongol kánnék a XIV. századból

törö abtaqui-dur uqaγatu qaγan-u qonggirad qatun γurban saratai köl kündü aγsan aǰu : tere qatun butung dotor-a oroǰu qočurba : tere butung-i kitad γang gekü : mongγol butung gekü tere qatun-i kitad-un ǰüü qung üü qaγan abču qan oron-dur saγuba :: tere qatun sedkirün : doloγan sar-a baraǰu üǰegdebesü : dayisun-u köbegün geǰü tebčikü : arban sar-a bolǰu üǰegdebesü öber-ün köbegün geǰü maγu ülü kikü geǰü : tnrgi ečige manu örösiyeǰü γurban sar-a nemeǰü arban sar-a bolγaǰu örösiyen soyurq-a geǰü ǰalbarin yabubai : tngri örösiyeǰü arban γurban sar-a bolǰu nuγun keüken üǰegdebe : qungdu qaγan-u kitad qatun-ača nigen nuγun keüken töröbei : qungdu qaγan-u ǰegüdün-dür qoyar luu kereldükü-yi üǰen ǰegüdülebe : ene ǰegüdün minu sayin buyu maγu buyu : geǰü iručin-du üǰegülbe : tere iručin qoyar luu busu : qoyar keüken činu bui : baraγun luu gegči kitad qatun-u keüken bui : ǰegün luu gegči mongγol qatun-u köbegün bui : činu qan oron-du saγuqu ǰayaγatu buyu : iručin-u tere ügen-dür qungdu qaγan ilγal ügei mör ür-e bolbaču eke inu dayisun-u qatun bülüge : egün-eče törögsen köbegün minu qan oru saγubasu maγu bayinam geǰü qaγan-u ordo-ača γarγaǰu : kerem-ün γadan-a köke qota bariǰu tende saγulγaba : tegün-ü qoyin-a qungdu qaγan yeke oro saγuǰu γučin nigen on bolǰu tngri bolba :: tegün-ü köbegün ǰaquy-a qaγan qan oron-dur saγuǰu dörben on boluγsan-u qoyin-a qonggirad qatun-u köbegün yunglo qaγan öber-ün čögen nöküd : ölge-yin ǰirγuγan mingγan mongγol ulus : usun-u γurban tümen ǰürčid ulus : qar-a kerem-ün kitad ulus-i abun čerig ǰasaǰu kürüged kitad-un qungdu gaγan-u köbegün : ǰaquy-a qaγan-i bariǰu küǰügün-dür inu mönggön tamaγ-a daruǰu üldeǰü orkiba : mön uqaγatu qaγan-u köbegün : yunglo qaγan eǰelen saγuba ::

Az uralma elvesztésekor Ukagatu [=Togontemür] kán Honggirad felesége a második hónapban járt. Egy bödönben bújt el. A bödönt kínaiul gangnak, mongolul butungnak hívják. A kánnét a kínai Hongwu (洪武, 1368-1398) elvette és a császári trónra ült. Az új feleség így gondolkodott: ha hét hónap múlva jön világra a gyermekem, akkor azt fogja gondolni, hogy az ellenség gyereke és megöli. Ha kilenc hónapra születik, akkor a saját gyerekének fogja tartani és nem fog gonosz dolgot művelni. Így kezdett imádkozni: Ég apám! Szánj meg engem, adj még két hónapot, mostantól kilenc hónapra szülessen a gyermekem!
  Az Ég megszánta és kilenc hónappal később egy fiút szült. Hongwu császár kínai feleségétől is született egy gyereke. Az uralkodó egyszer álmában két viaskodó sárkányt látott. Tudni akarta, hogy ez jót vagy rosszat jelent, így egy jóstól megkérdezte. A válasz így hangzott: az nem két sárkány, hanem a két fiad volt! A jobb oldali a kínai, a bal oldali pedig a mongol feleségedtől született gyereked. A trónszékedre az Ég rendelése által ülnek. A jós szavaitól Hongwu, bár a fiai egyformán az utódai voltak, azonban mivel az egyiknek az anyja az ellenségének a felesége volt, azt gondolta, hogy rossz lenne, ha a trónjára ülne. Ezért a palotából elküldte, a Nagy Falon túl felépítette Höhhotot és oda helyezte. Hongwu császár a uralkodásának kezdete után harmincegy évvel meghalt. A fia Jianwen (建文, 1398-1402) lépett a trónra, de négy évvel később a honggirad feleségtől született fiú, Yongle néhány társával a napos oldali hat ezernyi mongolt, a három tümennyi vízi Dzsürcsit és a fekete fali kínai népet fogta, sereget vezetve a kínai Hongwu császár fiát, Jianwen elfogta, nyakára az ezüst pecsétet szorítva megölte. Ő, Togontemür kán fia, Yongle a császári trónra ült.

                                                      Yongle császár
 Ha a valós történeti tényekkel vetjük össze, akkor a sztori több sebből is vérzik, a legnagyobb probléma, hogy Yongle császár 1360-ban született! A legendának alapja az lehetett, hogy Yongle anyja mongol volt. Másrészt Hongwu császárnak nem csak két felesége, hanem tizenöt, nem kettő, hanem huszonhat gyereke volt. A fiai számára tizenhét hercegséget alapított és oda helyezte őket. A Ming-dinasztia központja Hongwu császár idejében Nanking volt. Yongle 1370-ben apjától megkapta a mongolok által elhagyott Dajdut, de csak 1380-ban foglalta el a rezidenciáját, mikor nagykorú lett. Ez lett hercegségének alapja, ami az északi nomádok elleni védelem fontos része lett. Tehát Yongle nem Höhhotba, hanem Nankingból Pekingbe került. Annak, hogy Hongwu alapította volna Höhhotot, semmi valóságalapja sincs, egyetlen ming császár sem jár arra. Hongwu halála után a hatalom az elsőszülött fia gyerekére, Jianwenre szállt, aki elkezdte felszámolni a nagyapja által alapított hercegséget. Az ötödik lett volna a későbbi Yongle császáré, aki ezt nem várta meg, felkelést robbantott ki 1399-ben. 3 évig dúlt a polgárháború, mire a különböző segédcsapatokkal támogatott Yongle 1402-ben Nankingot elfoglalta.
   Azt a fikciót, hogy Yongle császár Togontemür kán leszármazottja lenne nem feltétlenül fogadták el a mongolok. Bár ez sok történeti műben megjelenik, azonban nem tarthatták reális dolognak ezt a történetírók, mert a ming dinasztia uralkodóit világosan megkülönböztetik Togontemür tényleges leszármazottaitól. Yongle császár uralkodása alatt a mongolok ellen 5 hadjárat is indult, ezek közül négyet személyesen vezetett. Többször is hatalmas vereséget mért rájuk. Ezekről hallgat a mongol emlékezet.
  A mongoloknak a Juan dinasztia bukása nagy sokk lehetett, ezt kisebbíthette ez az elképzelés, hogy a dinasztia a harmadik császártól kezdve valójában mongol. Így akár úgy is lehet nézni, hogy nem veszett el az uralom, mert ugyanúgy Dzsingisz leszármazottai uralkodnak Kínában, mint a Juan uralkodók 1368-ig.
  Nem kell elhinni minden mende-mondát, utána kell járni mindennek. És persze, vigyázni kell a nőkkel, mert bármire képesek!