Egy hétköznapi személy hétköznapi körülmények között születik, a családján és annak szűkebb környezetén kívül kutyát se érdekli. Azonban mi van akkor, ha egy jelentős, a világ történelmét befolyásoló ember születik? Mivel hatással van, illetve lesz az egész mindenségre, ezért születését kozmikus események mutatják. Általában valami csodálatos, nem hétköznapi dolog történik. pl. szivárvány, virágeső. Buddha születésével kapcsolatban több helyen is olvashatjuk ezt a szövegrészt:

erte edü ulus-un juu wang qaγan-u qorin dörbedüger modon er-e bars jil-dür emün-e öröne-yin jabsar-ača eldeb jüil öngge-yin gerel degegsi sačuran γaruγsan-dur tere čaγ-un qaγan jaγuraγayiči-nuγud-a sayin maγu-yi üjügülügsen-iyer jaγurγayiči noyad ba bürin-dür sayin maγu yaγuqan ber ügei .. emün-e öröne-yin jabsar kijaγar γajar-tur nigen kümün-eče ülemji nigen boγda töröküi-yin jaru-a bui ..

Az ősi Edü ország Dzsu Wang császár uralkodásának 24., fa hímtigris évében délnyugati irányban szivárványszerű fény ragyogott fel. Az akkori uralkodó kikérte a jósok véleményét, akik úgy válaszoltak, hogy ez se nem jó, se nem rosz előjel. Ezek a jelek a délnyugat végeken egy emberfeletti szent [Buddha] születését mutatják.


                                                         vajon most ki jött a világra?
Dzsingisz születésével kapcsolatban a korai források semmiféle kozmikus jelenséget nem említenek. Azonban a XIX. században alkotott mongol Indzsanasi egyik művében, a Köke Sudur-ban

- amit lehetne Kék Szútrának fordítani, de beleférne a Kék Történet értelmezés is, mivel van a mandzsuban egy suduri szó, ami történelmet jelent és a művelt kortársaknak valószínűleg értették ezt a szójátékot. A kék szó eredete pedig az, hogy a hagyományos mongol világképben a különböző népeket egy-egy színnel jelőlték és a mongoloké volt a kék. Tehát, ez a Köke Sudur cím azt akarja kifejezni, hogy a mongolok szent története -

Dszingisz születését az egész világon észlelhető jelenségek kisérik. A műről még annyit, hogy ez szépirodalmi igényességgel alkotott történelmi mű, sok olyan rész van benne, aminek semmi alapja nincs, a mondatok elősosorban szépségükkel gyönyörködtetnek, a történeti tényekhez nem hűek, hanem csalfák. Azonban sok mára már elveszett szájhagyományt örzött meg. Nagyon szépen van megírva, teli van olyan szavakkal és kifejezésekkel, amik kikoptak már a beszélt nyelvből, szókincse hatalmas. Olvasni Indzsanasit, olyan, mintha a szavak és kifejezések csodálatos tengerében lubickolna az ember. Sajnos az alábbi részletben ez nem fog átjönni, de ez csak a fordító ügyetlensége. Szóval, Dzsingisz születését így meséli Indzsanasi:

tere üy-e-dür egülen ügei bayiγsan bügetel-e . genedte nigen keseg tabun öngge-yin egüle irejü deger-e bürkün köbkelejejü . nigen jerge-yin čečeg-ün kisari metü sayiqan ünürtü noyitan qur-a sebkinen önggerejü . tere deligün boldaγ aγulan-u oroi-ača nigen jurbus kedün teberi bütügün čaγan gerel mandun γarču solongγ-a metü tngri-yin čegel-dür tulju edür söni ügei γurban qonoγ bayijuγui .. egün-ü bida ulus-un kümün ba olan ayimaγ-un qotalaγar üjegsen-i ču bayituγai .. kedüi emün-e süng . altan . liyoo . siya jerge-yin olan ulus-ud ču čöm üjejü . ulus ulus-un tngri-yi süsüglekü sinjikü yamun-ača umar-a oγtarγui-dür ünen tngri-yin köbegün-ü čaγan aγar tngri-dür tulba kemen ayiladqajuγui ..

Abban az időben [Dzsingisz születésekor] bár tiszta volt az ég, mégis hirtelen egy öt színű felleg jelent meg és beborította a mennyboltot. Virágeső kezdett hullani, aminek a rózsához hasonló illata volt, felfrissítette a levegőt, majd elállt. A Deligün Boldag hegy [itt született] ormán néhány ölnyi széles fehér fénysugár jelent meg és szivárványként az ég tetejéig ragyogott fel. Éjjel-nappal folyamatosan, három napon keresztül látszódott. Ezt a Bida [=mongol] ország és sok más terület lakosai is mind látták. A délebbre lévő Szung, Dzsürcsi, Karakitaj és a Tangut országokból is észlelték ezt. A különböző országok udvari asztrológusai mind jelentették, hogy az északi égbolton az Ég igaz fiát mutató fehér pára látszódott.