tegün-ü qoyina suutu boγda ǰirγuγan örlüg-iyen daγulǰu aba abalaǰu onggi-yin qay-a [=qayaγ-a] qabčiγai-yi [=qabčaγai-yi] qayiǰu ǰayaγatu qaltar teke-(yin)-yi sirγulaγulǰu [=sirolγalaǰu] yabutala boγda eǰen morin deger-e čiǰegene ǰegüdülebe :
γurban kötel-ün [=kötöl-ün] teretege-eče
γurban qar-a tuγ-dai [=-tai] qari dayisun irem
geǰü ǰegüdülebe : tegüni terigülegči kümün
ǰekerde qalǰan mori-tu
ǰedelgen ulaγan qačar-tu
ǰiriin qar-a mongčaγ-dai [=mončoγ-tai]
öbči ulaγan quyaγ-dai [=-tai]
töge qar-a saqal-tai kümün
terigüleǰü irem aǰuγu geǰü ǰegüdülebe : ǰegüdelegsen-iyen ögülen yabutala
γurban kötel-ün [=kötöl-ün] teretege-eče
γurban qar-a tuγ-tai dayisun irekü üǰegdebe :
tatar tayisi-yi ali dayisun bui geǰü üǰe geǰü ilegebe : tatar tayisi taniǰu tabun tayičud bayinam gebe : onggi-yin qay-a [=qayaγ-a] qabčaγi [=qabčaγai] deger-e budang tataǰu bayiǰu öggülčebe : uriyangqan-i [=u] ǰilmi [=jalm-a] dal [=dalbaγ-a] öndör deger-e dalalču bayiba : ǰürčid-yin čuu-a mergen eǰen-ü singqun šarγul-i unuǰu singqu(-)tu kerbi sumun-i onilaǰu dutaγaǰu ečibe : boγorči boroγol qoyar . külesü-tü [=kölösü-tü] toqom-iyar eǰen-tü bambai bariǰu bayiǰu orolduba :: orolduǰu bayitala boroγal-un manglai-tu sumun tosču sögüdbe : sögüdčü bayiqu-tu boγorǰi ögülebe : er-e kümün eki[-]ben sumun tusaqu(-)du : erekeǰü saγudaγ biyu geǰü kelebe : kelekü(-)dü bosču öggülčebe : aγuliγču dutaγaγsan ǰürčid-yin [=ǰürčid-ün] čuu mergen eǰen boγda-yin singqun sarγul-i [=šarγul-i] unuǰu . singqutu kerbi sumun-iyan onilaǰu . čilüge qamiγ-a bui geǰü irekü(-)dü eǰen boγda ǰarliγ bolorun :
sayin er-e-yin saγaldurγan door-a
gegen er-e-yin kömöldürgen door-a :
qoroγoqan [=qorγo] čačim čilüge bayinam
geǰü ǰarliγ bolba : ǰürčid-yin [=-ün] čuu mergen sumun(-a) qarbuǰu unaγaba [=unuγaba] : dayisun-iyan daruγad qariǰu ireküi-tegen ǰirγuγan örlüg-iyen maγtaǰu daγulaba :
budang boroγon-tu tögeril ügei :
buliyan dayisun-tu qaγačal ügei :
söni muqulayidun yabuγči :
muqulayirtai ǰalayir minu :
qusun tenggelig-i minu bariǰu
quraǰu bayiqu dayisun-tu
qubilul ügei oroγči :
arγ-a-tu boγorǰi külüg minu :
müsün teng[g]elig-yi bariǰu
mögereǰü bayiqu dayisun-tu :
möltüril [=möltürel] ügei oroγči
ügesitei boroγal minu :
tayičid-i tani[n] yadaǰu
mongγol-i meden yadaǰu yabutala :
tayičud-i taniγuluγsan :
mongγol-i medegülügsen
tatar tayisi qutuγ minu :
singqun sarγul-i [=šarγul-i] minu onoǰu
singqutu kerbi-yi minu bariǰu
(sayin er-e-yin saγaldurγan door-a
gegen er-e-yin kümül=dürge door-a :
qoroγoqan čačim čilüge)
ülü aldan onon sigürün qarbuγči :
ǰürčid-yin čuu mergen minu
geǰü daγulan qariǰu iregsen aǰuγu ::
Értelmezés
A Fenséges Dzsingisz kán hat hadvezérével vadászni ment. Az Onggi hegy lábánál fekvő szurdokokat fésülték át. Egy elejtett kőszáli kecskét megsütöttek és megettek. Mikor továbbindultak a Fenséges Úr elbóbiskolt a lova nyergében. Az álmában
Három hágón túlról,
Három fekete zászlóval ellenség tűnt fel.
Rőtes, hóka lovon,
Vörhenyes arcú,
Egyszerű, fekete bojtos
Teljes, vörös vértű
Arasznyi, fekete szakállú
Vezette a vitézeket.
Mikor Dzsingisz az álmát mesélte, akkor
Három hágón túlról
Három fekete zászlóval ellenség tűnt fel.
Tatár Tajsit küldte, hogy nézze meg miféle emberek azok. Felismerte őket és jelentette, hogy öt tajcsiut közeledik. Onggi szurdokaiba könnyű köd ereszkedett. Az urjanghai Dzsalma a zászlajukat magasba emelve lengetni kezdte. Dzsürcsi Csú mergen az Úr vöröses szalma lovára pattant és íját felajzva elvágtatott. Bogorcsi és Borogal nemez nyeregalátétet pajzsként használva a kánt védelmezték. Borogalt egy nyílvessző homlokon találta és térdre rogyott. Ekkor Bogorcsi így szólt hozzá: milyen férfi az, akit ha nyílvessző talál elhagyja magát? E szavakra Borogal felállt és tovább védte a kánt. A úr vörös szalma paripáján elvágtatott dzsürcsi Csú mergen felajzott íjával visszatért és ezt kérdezte a kánjától: hol vagy biztonságban? Erre így válaszol Dzsingisz:
Nemes férfi lova állszíjánál
Fényes vitéz lova szügyellőjénél,
Menedék, biztonság ott van
Dzsürcsi Csú mergen nyílvesszőt kilőve elnyargalt, megölte az ellenséget, majd visszatért. Dzsingisz kán a hat hadvezérét eképpen magasztalta:
Esőben, ködben el nem tévedő
Ellenségtől el nem szakadó
Éjjel engem betakaró
Dzsalair Mukuli hadvezérem!
Kocsim nyírfatengelyét megragadó,
Összegyűlő ellenségre
Tántoríthatatlanul támadó
Ügyes Bogordzsi hadvezérem!
Kocsim tengelyét megragadó,
Bömbölő ellenségre
Megingathatatlanul rontó
Oltalmazó Bogoral hadvezérem!
Tajcsiutokat fel nem ismertem,
Mongolokat meg nem ismertem,
Tajcsiutokat megismertető,
Mongolokat megismertető,
Tatár Tajsi hadvezérem.
Vörös szalma paripámon vágtató,
Vörös íjamat felajzó,
Célt el nem tévesztő
Dzsürcsi Csú mergen hadvezérem!
Egy megjegyzés: a nyeregalátét pajzsként való használatára alig van adat. Egy másik műben már ez ellenség megérkezése előtt védelemre rendezkedtek be:
ǰirγuγan sayid baγuǰu toqom-ud-iyan abču büseleǰü
A hat vezér leszállt és a nyeregalátétjeiket levették és körbevették [vele magukat]
Az egy párhuzam van a dai yuwan guruni suduri-ban:
emu inenggi taizu temujin gŭsin funcere moringga be gaifi . alin i dorgi mukei yohoron be generede [...] goidahakŭ hŭlha uthai bujan i dorgici tucifi gabtarangge aga agarai adali : mukŭli [...] morin i enggemu be sufi . enggemu be jafafi taizu temujin be dalime tucibuhe :
Egy napon Taizu Temüdzsin és körülbelül 30 lovasa egy hegy lábánál lévő vízmosásban haladtak. [...] Nem sokkal később az erdő mélyéről rablók támadtak rájuk, a nyílvesszőik úgy hullottak, mint záporban az esőcseppek. [...] Mukuli a nyeregét levette lováról és azt tartva védte Taizu Temüdzsint.
Itt nyereg szerepel, ennek lehetséges oka a kínai fordítás torzítása. Ezekkel a párhuzamokkal a gond, hogy valószínűsíthetőleg mindhárom mű ugyanarra a forrásra vezethető vissza.
A mongol történeti művekben ránk hagyományozodott történetekkel kapcsolatban nehézséget jelent az értelmezés. Gyakran csak egy szóval utalnak valamire, ami számukra egyértelmű volt, de számunkra nem. Erre két példát hozok: Éjjel engem betakaró / Dzsalair Mukuli hadvezérem! Mire utal ez? A választ a dai yuwan gurun i suduri-ban találjuk:
tere inenggi abka nimarame ofi tatan be falabufi . taizu temujin orho i dolo tebuhe manggi : muhŭli . borji gebungge juwe amban . taizu temujin i oilu jafu be sereme jafafi geretele ilihai bethe be guribuhekŭ
Azon a napon havazott, így egy kunyhóban szálltak meg. Taizu Temüdzsint a szalmába fektették le majd Mukuli és Bogordzsi vezére egy nemezszőnyeggel takarták be az urukat, lábukat sem moccantották virradatig.
A másik: Célt el nem tévesztő /Dzsürcsi Csú mergen hadvezérem! Itt utalás arra, hogy olyan ügyes íjász volt, hogy még a repülő madarat is le tudta lőni. Részlet a dai yuwan gurun i suduri-ból:
juwe niyehe deyeme jimbi : taizu temujin . so o be niyehe gabta sere jakade : so o jabume . amila be gabta : so o uthai amila be gabtame tuhebuhe
Két kacsa repült arra, Taizu Temüdzsin Csúnak megparancsolta, hogy lője le a madarat. Csú kérdésére még hozzátette, hogy a hímet. Csú nyomban lelőtte.
Vajon van-e szebb, csodálatosabb, izgalmasabb és érdekesebb dolog, mint a régi szövegek olvasgatása?
(nincs)
