mongγol bičig & manju bithe

Nemrég egyik kedves barimmal néhány levelet váltottam egy szó értelmezésében. Ligdan kán (1604-1634) Kandzsúr kiadásának kolofonjában szerepelt a dayi-un ulus kifejezés. A bari dayuan ulus-nak értelmezte, ami a Juan birodalmat takarja (1270-1368). Véleményem szerint ez nem arra utal, hanem csupán a dayan szó rontott alakja, ugyanis a XVII. századi mongol történeti művekben sehol sem szerepel a Juan birodalom neve, ez csak a XVIII. században fog megjelenni dai yuwan alakban. Ennek a háttere, hogy elkezdték olvasni a mongolok a kínai műveket és abban megtalálták, hogy a birodalmukat tulajdonképpen Juannak hívták, és ezután ők is elkezdték annak nevezi. A dai yuwan név egyébként ismert volt előttük, mert mikor 1635-ben a mandzsuk a Juan birodalom történetét mongolra, akkor nem a dayi-un, hanem a dai yuwan nevet adták neki, ami a mandzsu változat (dai yuwan) szó (betű) szerinti átvétele, így nagyon úgy tűnik, hogy a XVII. század első felében jelent csak meg a dai yuwan alak mandzsu hatásra.
                                                            Batumöngke Dayan kán
A dayan szó Batumöngke kán (XV.-XVI. század fordulója) tónralépésekor kapott áldással van összefüggésben: dayan ulus-i ejelekü boltuγai kemejü dayan qaγan kemen nereyidün, azaz uralja Dayan országot – mondván Dayan kánnak nevezték el. A dayan viszont világot jelent, így a dayan országot jobb lenne kb. egész világnak értelmezni. Ez a rövid idézet az Erdeni-yin tobci című műből származik, ennek szerencsére van mandzsu fordítása is a XVIII. századból, ebben így szerepel a kérdéses mondat: dayan gurun be ejelebukini seme . dayan han seme tukiyefi. Ebből látszik, hogy a XVIII. századi fordítók a mongol dayan szót nem kapcsolták össze a Juan birodalommal.
  A XVII. században ennek a dayan szónak van dayun, dayung alakja is. Így minden jel arra mutat, hogy a kérdéses dayi-un az a dayun tovább rontott alakja.
                                                                     juan-kori oroszlán
Azonban a kérdésnek jobban utánajárva két adat került a szemem elé. Mindkettő 1368 előtti, azaz még a Juan birodalom fennállásának idejéből. Az egyik 1338-ból, a lényeges rész: dai-ön kemekü yeke mongγol ulus – Dai-ön nevű nagy mongol birodalom. A másik pedig 1362-ből: dai-ön yeke mongγol ulus – dai-ön nagy mongol birodalom. Ezekből az adatokból úgy látszik, hogy a XIV. században dai-ön-nek nevezték a juan birodalmat, ami azonosítható a kérdéses dayi-un ulus kifejezésben találhatóval. Tehát látszólag a dayi-un ulus az tényleg a Juan birodalmat jelentette.
  Ebből következik a következő lépés: a dayan nem lehetne a dai-ön változata? Főleg, hogy van dayun alak is. Könnyen elképzelhető, hogy Batumöngke kánnak azt az áldást adják, hogy a Juan birodalmat uralja (azaz támassza fel). Itt viszont felmerül egy probléma, egyrészt senki sem használt birodalomnevet, mint címet, másrészt a dayun szó felbukkan sima személynévként is. (A mongol névadási szokásokat ismerve könnyen lehetett valakinek olyan neve, ami világ-ot jelentett). Azaz könnyen lehet, hogy a dayan szó a dai-ön-ből származik, de időközben a jelentése megváltozhatott, azaz nem a Juan birodalmat, hanem az egyszerűen világot, esetleg birodalmat jelentett.
                                                juan-kori kővirág, 700 év alatt sem hervadt el
Visszatérve az eredeti kérdésre, a dai-ön alakot lehet értelmezni Juan birodalomnak (dai yuwan ulus), mert végső soron úgy tűnik arra vezethető vissza, de a XVII. század elején a kortárs olvasók ez alatt nem a Juan birodalmat, hanem a világot értették.