Dzsingisz kán lánykori, azaz fiúkori neve Temüdzsin volt, csak nagykánná választásakor, 1206-ban vette fel a Dzsingisz nevet. A két név néha össze tudja zavarni az embereket, ahogy az alábbi idézetben is látszik:
temüjin qaγan bol tangγud-un qaγan-u aci küü bayijei .. ene küü eke nutuγ-aca-ban γaruγad malcin qonicin-u dumda oroju amiduraju bayijei .. mongγol kümün ene malcin boluγsan küü-yi olju abuγad mongγol-un-iyan qaγan bolγaju ergümjilejei .. tegeged ene malcin qaγan-du nige kücütei büsegüi olju qolboqu ügei bolqu ügei . getel-e kücütei büsegüi-yi yaγakiju meden-e bui . siroi-yi gün coγuratal-a sigedeg teyimü büsegüi-yi songγoqu ügei bolqu ügei gejü kelecejegejei .. qaγan tegeged qoyar keüked-tei boljei .. cinggis bol tere temüjin qaγan-u küü ni yum .. cinggis ebüge-yin-iyen alaγdaγsan ösiy-e-yi abun-a gejü tangγud-un qaγan-tai bayilduju . tegün-ü qatun-i ni oljalajei ..
Temüdzsin kán a tangut uralkodónak volt az unokája. Ez a gyermek elhagyta a szülőföldjét és pásztorok közé ment, ott élt közöttük. A pásztorrá felcseperedő gyereket a mongolok megtalálták és megtették saját kánjuknak. Majd azt beszélték egymás között, hogy ennek a fiúnak mindenképpen kellene találni egy erős nőt, és hozzá kellene adni. De igen ám, honnan lehet felismerni az erős asszonyt? Amelyik mély lyukat pisil a földbe, csak azt szabad választani! Végül két gyermeke született az uralkodónak. Dzsingisz ennek a Temüdzsin kánnak volt a fia. a tangut uralkodóval háborúzott, hogy bosszút álljon a nagyapja megöléséért, majd a tangut uralkodó feleségét zsákmányul ejtette.
A történet mindenféle mongol legendáknak zagyvaléka. A pásztorok közé ment (helyesebben menekült) fiú Bayan Möngke (1479-1487) kán apja, Hagurcag volt, akit az ellenség elől elrejtve vittek egy nomád szállásra, hogy ott éljen. Ott bukott le, hogy felismert egy vadászsólyomfajtát, amivel csak a fejedelmi udvarban vadásztak.
A nő „tesztelése” a vizeletének erőssége által közismert volt, az egyik XIII. századi mongol történeti műben, a Dzsingisz kán arany történetében (Cinggis qaγan-u altan tobci) Dszingisz anyjának elrablásánál is felbukkan már:
erte nigen caγ-tur yisügei ejen aba abalaju yabutala naγan-a inu olan em-e qalaγlaju caγan-a inu γaγca em-e mori üjejü bayiqui-yi üjeged . tere emes-tür ataγ-a-tai bayinam gejü naqun ner-e-tü tüsimel-iyen ilegebe .. tere tüsimel ecijü üjeged nigen aruuqan sayin em-e mori üjegsen ajuγu ..
aldar-tu sayin köbegün törökü ajuγu .
altan γarγan nebte mori üjejü bayinam
gejü kelebe ..
Egyszer réges-régen, mikor Jiszügej-bátor hajtóvadászaton volt, felfigyelt egy csoport sugdolózó asszonyra, akiktől távolabb egy nő pisilt. Sok irigye lehet neki - gondolta, és odaküldte Nakun nevű szolgáját, aki visszatérte után így szólt: egy szép, nemes nő pisilt ott.
Híres, kiváló gyereket szülni tudó,
Aranyat erős sugárban pisilő.
El is rabolták a nőt, akitől megszületett később Dzsingisz kán, gyerekkori nevén Temüdzsin.
Dzsingisz? Vagy Temüdzsin?
A fenti idézetben szereplő bosszúállás háttere az volt, hogy Dzsingisznek az apáját ölték meg a tatárok (nem a tangutok), akiken Dzsingisz bosszút állt. A tangutok elleni hadjáratra pedig két magyarázat van: az egyik, hogy a tangut uralkodó nem akart behódolni neki, a másik pedig, hogy Dzsingisznek fájt a foga az tangut uralkodó egyik, világszép feleségére, akit meg is szerzett. (A történethez még annyi hozzátartozik, hogy a lány a nászéjszakán a nemi szervébe rejtett pengével kényes helyen megsebezte és megölte Dzsingiszt).
Visszatérve a fenti idézethez, már a XVIII. századi történeti művekben gyakran szerepel Dzsingisz csak Dzsingiszként, a Temüdzsin név néhol meg sincs említve, valószínűleg az egyszerű nép körében úgy ismerték Dszingiszt csak Dzsingisz néven ismerték sokan és mikor hallottak Temüdzsinről, akkor nem tudták hova tenni ezt az információt. Sejtették, hogy valami köze lehet Dzsingiszhez, így ő lett az apja. Mongóliában a XX. század elejéig nem volt mai értelemben vett történelemtanítás, így semmi meglepő sincs az ilyen, látszólag zagyva történeteken.
múlton töprengő mongol gyerek - Ulánbátor pereme, 2011
