1690. szeptember elején hatalmas csata bontakozott ki Pekingtől pár száz kilométerre, a Vörös Köd nevű helyen. Az egyik oldalon a mandzsuk, a másik oldalon az ojrát-mongolok álltak Galdan vezetésével. Az ütközet a mandzsuk győzelmét hozta, Galdan elmenekült. Az ütközet kapcsán egy érdekes apróságot találunk a Bolor toli (Kristálytükör) című műben, amit Dzsimbadordzsi állított össze a XIX. század közepén (tehát a csatát biztos nem látta, bár lehet, hogy művének ez a része pont egy szemtanúra vezethető vissza). A kérdéses rész:
ulaγan budung kemegci γajar bošiγtu-yin cerig-lüge bayilduγaqui-tur qaγan cerig yekede daruju . bošoγtu dutaγan jaγun modu kemegci γajar orγabai .. tere olan cerig dotor-a ükügsen kümün-ü kegür dakin boscu ruwala boluγsan γarabai kemedeg ..
[A mandzsuk] a Vörös Köd nevű helyen összecsaptak Galdan seregével, és nagy győzelmet arattak. A vereséget szenvedett Galdan egészen a Száz Fáig menekült. Azt beszélik, hogy az elesett katonák holttestei közül néhányan felkeltek, és hulladémonként kísértettek tovább.
Úgy tűnik zombik lepték el a csatateret, nevezhetjük őket akár hulladémonnak is. Az idézetben a ruwala szó szerepel, ami ránézésre sem mongol. Kis keresgélés után kiderült, hogy ez valójában a tibeti ro langs szó átírása. A dolognak kicsit jobban utánajárva az Ötnyelvű szótárban megtaláltam ezt a ro langs szócskát, mellette mandzsuul a bujaka (ez elvileg kísértetet jelent), mongolul pedig a γangγadba szó szerepelt, ami számomra teljesen ismeretlen volt. Kowalewski nagyszerű szótárában utánanéztem ennek, a jelentés az volt, amit vártam, sőt, a tibeti szót (ro langs) is hozza szótár. A kör bezárult.
A mongol történeti művekben egyébként se ro langsok, se γangγadbák nem szaladgálnak gyakran, ez volt az első találkozásom velük. Reméljük az olvasók sem fognak ilyen lényekkel gyakran összefutni.
