Nemrég egy mongol nyelvű buddhista szövegben találkoztam az őt halálos bűnnel. Kérdéses rész így hangzott: araqad buyu ecige eke-yi alaqu . jokilduγsan quwaraγ-ud-yi salγaqu . tegüncilen iregsed cabciqu tabun jabsar ügei-ece tonilγ-a .. Arhatot, apát, anyát megölni, összetartó szerzetesek között viszályt szítani, akkép érkezettet [=szanszkrit Tathāgata tükörfordítása] bántani, ezektől, az öt halálos bűntől ments meg! Az öt halálos bűn fogalma kétséget kizárólag Indiából ered, tibeti közvetítéssel került bele a mongol hagyományba. A kérdés, hogy egy ilyen, más kultúrából importált bűnök ellen szóló ima mennyire talált talajt mongol földön? Mert pl. arhatok és akkép érkezettek elég ritkán mászkáltak a végtelen mongol pusztákon, tehát egy hétköznapi hívőnek vajmi kevés esélye volt elkövetni ezt a bűnt. Mennyire lehetett hasznos az imának ez a sora? Ha csak olyan bűntől véd, aminek az elkövetésére nincs esély, akkor felesleges elmondani.
Mi a helyzet az apa- és anyagyilkossággal? Nejicsi (1556-1653), az ojrát fejedelmi családból származó szerzetes egyszer így indokolja szülőföldjéről való eltávozását: ecige-ben alaju eke-ben abuγsan, azaz megöltem apámat, elvettem anyámat. Azért mondja ezt, hogy megdöbbentsen egy akadékoskodó lámát.
Ezen kívül van egy ojrát szitok is, ami így hangzik: ecige-ben ala, eke-ben oqo, azaz: öld meg apádat és b@szd meg anyádat!
Ezek után már nem lepődünk meg egy 1640-es ojrát-mongol törvénycikken:
köbegün [inu] ecige eke-ben alaqul-a ken üjegsen kümün bariju noyan-du anu kürge .. berke terigütei yisü ide .. bey-e-ece busu-yi inu tarqaqu bolba .. ecige inu köbegün-iyen alaqul-a qalaγun amin-aca busu-yi inu abqu bolba ..
Ha egy gyerek megöli az apját, anyját, akkor, aki erről tudomás szerez, az vigye egy előkelő elé. Kilenc lovat, tevét, birkát, kecskét vegyenek el tőle és saját testén kívül mindenétől fosszák meg. Ha egy apa megöli a gyerekét, akkor az életén kívül mindent vegyenek el tőle.
A törvénycikkben egyelőre sok a kérdés, pl. ki az előkelő, ha mindenét elveszik, akkor miért kell kikötni, hogy kilenc állatot is vegyenek el tőle stb. Az olyan kérdésekről nem is beszélve, hogy volt-e egyáltalán személyes tulajdon, mert pl. egy családi birkanyáj kapcsán eléggé problémás megmondani, hogy melyik jószág kié, vagy mi van ha nincs kilenc lova, akkor a rokonság dobja össze a büntetést? Az azonban világos, hogy az apa, anya, azaz a szülők megölőjét pusztán anyagilag sújtják és az is egyértelmű, hogy ha az apa öli meg a fiát, akkor enyhébb a büntetés, mert nincsenek megemlítve az állatok büntetési tételként. Olyan variáció pedig nincs, hogy az anya ölné meg a gyermekét (csecsemőgyilkosság nem vont volna maga után büntetést?). Bárhogy is van, egyértelmű, hogy viszonylag elterjedt lehetett ez a bűncselekmény, mert bekerült a törvénykönyvbe.
A fenti példákból látszik, hogy a buddhizmus által öt halálos bűnnek tartott vétek közül kettő (apa és anyagyilkosság) a mongol kultúrában is kimutathatóan megvolt. Tehát az ima valóban hasznos lehetett, mert olyan bűntől is védelmet nyújtott, aminek az elkövetésére ténylegesen megvolt az esély.
Apa fiával - reméljük egyik sem lesz a másik gyilkosa! (kép innen: www.biirbeh.mn/index.php )
apagyilkosság
2011.12.29. 18:52 Kápolnás Olivér
6 komment
Címkék: mongol törvény apagyilkosság ojrát öt halálos bűn anyagyilkosság 1640 nejicsi
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://bicig-bithe.blog.hu/api/trackback/id/tr203504949
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt) 2011.12.30. 07:42:17
Azt az ojrát szitkot (эцгээ ал эхээ ох ᠡᠴᠢᠭᠡ ᠪᠡᠨ ᠠᠯᠠ ᠡᠬᠡ ᠪᠡᠨ ᠤᠬᠤ) meg fogom jegyezni :)
tenegri 2011.12.30. 07:42:27
A berke terigütei yisü (a berke és a yisü is egy-egy büntetési mértékegység a törvénykönyvben), azaz egy - közelebbről meg nem határozott - értékes tárggyal kiegészített kilenc jószág (elvileg rendes esetben 4 szarvasmarhából és 5 juhból áll) annak járt, aki a gyilkost az elöljáró elé vitte (az "ide" szerintem elírás, a Dylykov által publikált ojrát és írott mongol változatban egyaránt "ab" van). A gyilkos apa és a gyilkos fiú tehát egyforma bánásmódban részesült (teljes vagyonelkobzás). Az elfogónak járó jutalom talán mindkét esetre vonatkozhat, ezért nem lett kétszer megemlítve (bár ennek ellentmond, hogy a szöveg közvetlen folytatásában szolgák megöléséről is szó van, akik gyilkosáért valószínűleg nem járna akkora jutalom, de erről egy szó sem esik). Mondjuk nem hiszem, hogy a Yeke Čaγaji ezen részének sok köze lenne a buddhizmushoz, inkább csak a korábbi szokásjog írásba foglalása. De persze a törvénykönyv más részei nagyon is összefüggenek a buddhizmussal (és terjesztésével).
bithe i niyalma · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2011.12.30. 12:20:44
@tenegri : a berkét újabban nem tárgynak, hanem egy lóból, tevéből, kecskéből, birkából álló négyesnek értelmezik, a kilenc jószág pontosabban 4 nagyból (ló, marha) és 5 kicsiből (birkecske) áll, egy nagy öt kicsinek felel meg így a "kilencet" 5 lóval vagy 25 kecskével is ki lehetett egyenlíteni
berke terigütei yisü kapcsán elsőre arra gondoltam, hogy egy berkét és egy kilencest kell adni, de a kommentár szerint nem
szerintem egyébként a berke valami fizikai büntetés inkább, de ezt nem tudom semmivel sem alátámasztani
az ide pedig tényleg és nem elírás (legjobb lenne megnézni az eredeti kéziratokat), mert az ide szónak a xvii. században még volt "valamit (akár erőszakkal) elvenni, elfoglalni" jelentése is, másrészt mintha többször is szerepelne ez az ide szó a törvényben (nem figyeltem erre különösebben)
legjobb lenne megnézni az összes törvénycikket, hogy mikor van berke büntetés és akkor lehet, hogy valami kiderülne valami közelebbi is erről, de igazából egy konkrét eset leírása lenne a nyerő
a bejegyzésben arra akartam kilyukadni, hogy az indiából importált öt halálos bűn egy része a mongol kultúrában is megvolt, elkövetésére volt esély, míg a másik része (pl. arhat megölése) teljesen idegen volt, a törvénykönyv ezen cikkelye nem a buddhizmus hatására jött íródott
(a 70. cikkelyt is lehet, hogy felrakom (ahol az ember-állat szexuális kapcsolatról szó esik) kíváncsi vagyok az azzal kapcsolatos véleményekre)
berke terigütei yisü kapcsán elsőre arra gondoltam, hogy egy berkét és egy kilencest kell adni, de a kommentár szerint nem
szerintem egyébként a berke valami fizikai büntetés inkább, de ezt nem tudom semmivel sem alátámasztani
az ide pedig tényleg és nem elírás (legjobb lenne megnézni az eredeti kéziratokat), mert az ide szónak a xvii. században még volt "valamit (akár erőszakkal) elvenni, elfoglalni" jelentése is, másrészt mintha többször is szerepelne ez az ide szó a törvényben (nem figyeltem erre különösebben)
legjobb lenne megnézni az összes törvénycikket, hogy mikor van berke büntetés és akkor lehet, hogy valami kiderülne valami közelebbi is erről, de igazából egy konkrét eset leírása lenne a nyerő
a bejegyzésben arra akartam kilyukadni, hogy az indiából importált öt halálos bűn egy része a mongol kultúrában is megvolt, elkövetésére volt esély, míg a másik része (pl. arhat megölése) teljesen idegen volt, a törvénykönyv ezen cikkelye nem a buddhizmus hatására jött íródott
(a 70. cikkelyt is lehet, hogy felrakom (ahol az ember-állat szexuális kapcsolatról szó esik) kíváncsi vagyok az azzal kapcsolatos véleményekre)
tenegri 2011.12.30. 14:57:41
@bithe i niyalma: "a berkét újabban nem tárgynak, hanem egy lóból, tevéből, kecskéből, birkából álló négyesnek értelmezik"
Lehet, annyiból mindenképpen jogos, hogy valószínűleg vmi konkretizálhatóbbat jelent, nem csak úgy egy "értékes valamit", hanem jól meghatározott valamit. Hogy jószág lenne, az nekem gyanús, mert amúgy is jószágokhoz csapják hozzá többnyire, nekem életszerűbbnek tűnik, hogy vmi más jellegű kiegészítés legyen. A ló-teve-kecske-juh dolognál jó lenne tudni mire alapozzák, mert persze jól összecseng a dörwön berx csigacsontjáték egy állásával, de ha csak az az ötletadó, akkor engem nem győzött meg.
"szerintem egyébként a berke valami fizikai büntetés inkább, de ezt nem tudom semmivel sem alátámasztani"
A fizikai büntetésnek ellentmondana, hogy a berke jutalomként is előfordul (nem csak az itteni szövegben) a bűnöst előállító számára, továbbá a menyasszonyért fizetendő ellenértékben is szerepel.
"a kilenc jószág pontosabban 4 nagyból (ló, marha) és 5 kicsiből (birkecske) áll"
Persze, ez így alaposabb. Igazából csak a posztban szereplő fordítás tűnt félreérthetőnek számomra (hány jószág is összesen és milyen), azt igyekeztem pontosítani (miközben én is felületes vagyok :))
És persze a mongol jogban erősen kutyaütő vagyok, így csak a hozzá nem értők biztonságával nyilatkozom :)
Lehet, annyiból mindenképpen jogos, hogy valószínűleg vmi konkretizálhatóbbat jelent, nem csak úgy egy "értékes valamit", hanem jól meghatározott valamit. Hogy jószág lenne, az nekem gyanús, mert amúgy is jószágokhoz csapják hozzá többnyire, nekem életszerűbbnek tűnik, hogy vmi más jellegű kiegészítés legyen. A ló-teve-kecske-juh dolognál jó lenne tudni mire alapozzák, mert persze jól összecseng a dörwön berx csigacsontjáték egy állásával, de ha csak az az ötletadó, akkor engem nem győzött meg.
"szerintem egyébként a berke valami fizikai büntetés inkább, de ezt nem tudom semmivel sem alátámasztani"
A fizikai büntetésnek ellentmondana, hogy a berke jutalomként is előfordul (nem csak az itteni szövegben) a bűnöst előállító számára, továbbá a menyasszonyért fizetendő ellenértékben is szerepel.
"a kilenc jószág pontosabban 4 nagyból (ló, marha) és 5 kicsiből (birkecske) áll"
Persze, ez így alaposabb. Igazából csak a posztban szereplő fordítás tűnt félreérthetőnek számomra (hány jószág is összesen és milyen), azt igyekeztem pontosítani (miközben én is felületes vagyok :))
És persze a mongol jogban erősen kutyaütő vagyok, így csak a hozzá nem értők biztonságával nyilatkozom :)
bithe i niyalma · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2012.01.02. 11:21:20
@tenegri : ennek fényében biztos, hogy nem lehet büntetés a berke, hogy mire alapozva írta a kommentár, hogy ló, marha, birka, kecske az jó kérdés, majd megkérdem a szerzőt
ahogy magyarítottam a berke terigütei yisü ide szavakat, az nekem sem tetszik, tényleg szükséges lenne egy konkrét eset leírása, főleg, mert akkor az is kiderülne, hogy kinek kellett fizetni
most az újabb bejegyzésben megvillantottam annak a lehetőségét, hogy a szolga/szolgáló leölésekor a büntetés az valójában kártérítés lenne, de ez az elmélet se áll tud szilárd lábakon
az 1640-es ojrát-mongol törvényekkel az a legnagyobb problémám, hogy olyan területekre vonatkozott, amik nem álltak egységes hatalom alatt és akkor itt a kérdés, ki hajtotta ezeket végre? kinek kellett fizetni? legvalószínűbb, hogy csak a szokásjogot írták le és ez arra is magyarázat lenne, hogy miért vannak ilyen hiányosan megfogalmazva (azért mert elég volt csak utalni egy fennálló szokásra)
ahogy magyarítottam a berke terigütei yisü ide szavakat, az nekem sem tetszik, tényleg szükséges lenne egy konkrét eset leírása, főleg, mert akkor az is kiderülne, hogy kinek kellett fizetni
most az újabb bejegyzésben megvillantottam annak a lehetőségét, hogy a szolga/szolgáló leölésekor a büntetés az valójában kártérítés lenne, de ez az elmélet se áll tud szilárd lábakon
az 1640-es ojrát-mongol törvényekkel az a legnagyobb problémám, hogy olyan területekre vonatkozott, amik nem álltak egységes hatalom alatt és akkor itt a kérdés, ki hajtotta ezeket végre? kinek kellett fizetni? legvalószínűbb, hogy csak a szokásjogot írták le és ez arra is magyarázat lenne, hogy miért vannak ilyen hiányosan megfogalmazva (azért mert elég volt csak utalni egy fennálló szokásra)
tenegri 2012.01.05. 18:59:57
A berkéhez még annyi adalék, hogy ojrátban (kalmük) a Muniev szótár szerint jelenthet drága, értékes dolgot (én mondjuk nem emlékszem, hogy kalmük szövegben ilyen értelemben láttam volna, de ez nem jelent semmit).
