Dzsingisz kán 1219-ben magához hívatta Csiu Csudzsit [Qiu Chuji, 丘處機], a messze földön híres taoista szerzetest. Az eseményről több feljegyzés is készült, a XIV. században összeállított Juan dinasztia története [Yuan shi, 元] című műbe is bekerült. Ennek a mandzsu fordításából, a Dai Yuwan guruni suduri-ból származik az esemény alábbi leírás:

tere fonde taizu cinggis han kūn lun san alin de tehe cio cu ji gebungge enduringge niyalma bi seme donjifi . ini hanciki amban za ba el . lio jung lu de joo bithe jafabufi baime ganabuha .. cio cu ji emu inenggi gaitai ini šabisai baru hendume aika jaka be dagila . han i elcin mimbe gajime jimbi . bi geneci acambi sehe . jai inenggi dza ba el . lio jung lu juwe nofi isinaha .. cio cu ji ini juwan jakūn šabisa ba gaifi . za be el i emgi taizu cinggis han de acanjime jihe manggi taizu cinggis han ambula urgunjeme jetere jaka . monggo boo be . ambula yangselame dagilafi buhe . tere fonde taizu cinggis han wargi hiya gurun be dailame inenggi dari afandure de cio cu ji kemuni hendume abkai fejergi be emu obuki seci . mujilen i cihalahai niyalma ume wara . taizu cinggis han dasan dasara arga be fonjire jakade . cio cu ji jabume . abka be ginggulere . irgen be gosire be fulehe obu . taizu cinggis han geli enteheme banjire doro be fonjiha manggi . cio cu ji alame mujilen be bolgo . buyen komso oyonggo obu . taizu cinggis han tere gisun be ambula saišafi hendume . abka minde enduringge niyalma be bufi . mini mujilen be bahabuha sefi . juwe ashan i urse de hendufi . tere gisun be bithe de arame gaifi . geren de tacibuha . cio cu ji de tashai beye araha hontoho doron . doron bithe bufi . gebu be gebulerakū . enduri seme hūlaha . emu inenggi akjan akjandara jakade . taizu cinggis han uthai cio cu ji de fonjiha manggi . cio cu ji jabume akjan serengge abkai horon kai . niyalma hiyoošun akū oci . tereci amba weile akū . tuttu ofi hiyoošun akū niyalma be abka horon sindame gebulebumbi .. bi donjici jasei dorgi niyalma hiyoošun akūngge ambula sere . han abkai horon de acabume doroi yargūdame tacibu . taizu cinggis han tere gisun be gaiha ..

Abban az időben [1219] Dzsingisz kán fülébe jutott, hogy a Kunlun hegyen él egy szent ember, akit Csiu Csudzsinek hívnak. Két bizalmasát, Zabaelt és Liodzsunglut uralkodói parancslevéllel együtt küldte el, hogy keressék meg, és vezessék elé a szent embert. Csiu Csudzsi egy nap váratlanul így szól a tanítványaihoz: készüljetek fel, a kán követei útban vannak, hogy elvigyenek, helyes lesz, ha velük megyek. A következő nap valóban megérkezett a két követ. Csiu Csudzsi tizennyolc tanítványával együtt útra kelt. Zabaellel együtt járult az uralkodó elé, aki nagyon megörült, lakomával, gyönyörűen feldíszített jurtával örvendeztette meg a vendégét. Abban az időben Dzsingisz kán a tangutokkal háborúzott. Minden nap, mikor csatába indult Csiu Csudzsi így szólt hozzá: Ha egyesíteni akarod az Ég alatti világot, akkor ne öldökölj kényed-kedved szerint!
  Dzsingisz egyszer a birodalom kormányzásáról kérdezte, ezt a választ kapta: Az Eget tisztelni kell, a néphez pedig jóságosnak kell lenni, ez az uralkodás alapja. A kán a boldog életről is megkérdezte Csiu Csudzsit, aki így válaszolt: Az a fontos, hogy tiszta legyen a lélek és kordában legyenek tartva a vágyak. Dzsingisz nagyon helyeselte ezeket a szavakat, és így folytatta: Az Ég ezt a szent embert adta nekem, aki megérintette a lelkemet! Majd a két bizalmasának parancsba adta, hogy írják le Csiu Csudzsi szavait, és terjesszék az alattvalók között. A szent embernek egy kispecsétet adott, aminek a hátára egy tigris volt faragva. Volt írás a pecséten, de nem adott Csiu Csudzsinak megtisztelő címet, szentnek nevezte.
  Egy nap mennydörgés rázta meg az Eget, Dzsingisz nyomban megkérdezte erről Csiu Csudzsinak véleményét, aki így válaszolt: Az Ég tekintélyét mutatja ez. Ha az emberekben nincs alázat a feljebbvalójuk iránt, akkor nem fogják tisztelni őt. Mennydörgéssel figyelmezteti őket az Ég. Úgy hallottam, hogy a birodalmon belül sokan vannak, akikben nincs alázat. A kán az Égtől kapja a tekintélyét, erre int a mennydörgés. Dzsingisz kán helyeselte ezeket a szavakat.

Csiu Csudzsi élvezi a délutáni napsütést

Kicsi csúsztatás, hogy a szöveg az sugallja, hogy még 1219-ben találkoztak volna, holott ebben az évben csak a meghívás átadása történt. Valójában 1221-ben, a mai Afganisztán területén találkozott Dzsingisz és Csiu Csudzsi. A tangutok szerepeltetése teljesen téves, csak 1226-ban vezetett ellenük hadjáratot a kán. Tehát az események térben és időben való elhelyezése hibás, ezek után az elhangzott párbeszédek valóságtartalmában is jogosan kételkedhetünk. Dzsingisz utódai láthatóan nem fogadták meg szent szavait, ami az öldökléstől tiltotta őket. Arra nincs adat, hogy az alattvalók megtisztították-e a lelküket, és visszafogták volna-e a vágyaikat a boldog élet elérése reményében. Gyanítom, hogy nem.