görbelǰin γou-a qatun niγuča oron-daγan kimsa qabčiγulǰu . eǰen-ü niγuča oron-u gem bolγaγad dutaγaǰu qar-a mören-dür unaǰu ükübei .. qar-a mören-i qatun ükügsen-iyer qatun γool kemebei ..
Görbeldzsin Goa egy pengét helyezett a szemérmébe, ezzel sértette meg Dzsingisz kán férfiasságát, majd elmenekült és belevetette magát a Fekete-folyóba, amit utána a kánné halála miatt Hátan [=kánné] folyónak neveztek [ez a mai Sárga-folyó].
Dzsingisz kán az életével fizetett a nőnek. A történet érdekessége, hogy a mongol történetírók ezt a részt előszeretettel hagyták ki a műveikből, csak egyetlen forrásban szerepel ez az esemény. Ennek ellenére széles körben el lehetett terjedve, ezt támasztja alá a XVIII. század közepéből Mergen Gegen egyik közlése, amit Dusong Mangban tibeti király (uralkodott: 676–704) kapcsán írt. A királyt a Sidurgu Dölgen kánnak nevezi.
ǰarim nigen mungqaγ mongγol činggis qan-i töbed-ün sidurγu dülgen qan-dur čeriglebe kemekü ba masi ketürkei-degen sidurγu dülgen qan-i alaǰu . qatun-i inu abuγsan-dur qatun kirγuri qabčiγulǰu . niγuča-i gemtügülün činggis qaliba kemen tung ayuqu ügei . ičikü ügei . demei balai dongγodduγči inu munqaγ-un tuyil-dur kürügsen-ü muqur soqor üge bolai ..
Néhány ostoba mongol az beszéli, hogy Dzsingisz kán a tibeti Sidurgu kán ellen vezetett hadjáratot. A valóságtól teljesen elrugaszkodva még azt is állítják, hogy Dzsingisz megölte Sidurgu kánt és elvette a feleségét. A nő felhelyezett magának egy pengét, amivel megsértette Dzsingisz férfiasságát és így halt meg a kán. Az együgyű, buta emberek ezeket mindenféle félelem és fenntartás nélkül hangoztatják, ez a világ legnagyobb ostobasága.
Görbeldzsin Goa - archív felvétel
Mi lehetett ennek a történetnek az valóságtartalma? Dzsingisz kán egy tangutok ellen vezetett győzedelmes hadjáraton halt meg. A tangut uralkodónak Iliku-Burkannak ő adta a Sidurgu nevet. Volt egy a tangutoktól zsákmányolt gyönyörűséges lány, akit magukkal akartak vinni, de nő inkább belevetette magát a Sárga-folyóba és ott lelte halálát. Tehát a hely, a szereplők azok mind valóságosak, azonban semmiféle korai forrás nem említi a női szemérembe helyezett pengét. Ez egy kósza vándormotívum lehetett, ami később hozzákeveredett Dzsingisz halálához. Ez a motívum nem volt ismeretlen korábban sem, például Attila halálával kapcsolatban is szárnyra keltek olyan történetek, miszerint az uralkodót Ildikó ölte meg a nászéjszakán. Kitaláció vagy sem, egy biztos: résen kell lenni!
