Az egyik sztélé pavilonja
 
Az életben vannak egyszerű dolgok és vannak komolyabb kihívások. Az alábbi sztélé megfejtése az utóbbiak közé tartozott. Mikor 2007 őszén készítettem egy sor felvételt a höhhoti Siregetü kolostor udvarán álló sztélékről nem gondoltam volna, hogy kisebb nagyobb megszakításokkal majdnem egy évig fogok rágódni rajtuk. A probléma csak az volt, hogy ezek a feliratok több mint 300 évesek és az idő vasfoga elég sok részt kicsócsált belőlük. Az olvashatatlanságot csak tetézi, hogy pár évtizede felújították a sztélét, ami abból állt, hogy egy pancser fehér festékkel megpróbálta kifesteni a szöveget, mivel nem sok köze lehetett a mandzsu és a mongol nyelvhez így az ecsetjével csak összerondította a feliratot. Szerencsére az eső más több helyről is lemosta ezt a fehér festéket, ami csak árt a szöveg olvasásánál.

A felirat egy részlete, jól látszik, hogy nem látszik

Térjünk a lényegre, a kolostor udvarában két kis pavilon védelme alatt áll két sztélé. Mindegyiknek csak az első oldalára véstek szöveget. Az egyikre mongol és tibeti a másikra mandzsu és kínai nyelven. Én csak a mongollal és mandzsuval foglalkoztam. Sajnos a korábban említett okok miatt sok szót nem tudtam kiemelni az olvashatatlanság homályából. Mivel a szöveg minden nyelven azonos tartalommal bír, így az általam vizsgált két különböző nyelvű változat alapján úgy érzem sikerült megragadni a szöveg mondanivalóját, azonban egy pontos fordítás elkészítése nem volt lehetséges.
 

Galdan

Miről is van itt szó? A Mandzsu birodalom a XVII. századi megalapítása után területét és befolyási övezetét dinamikusan növelte. A XVII. század végére a növekedés lelassult, szembetalálkozott más hatalmakkal, akikkel vagy szerződést kötött (pl. Oroszország) vagy a fegyvereket hívta segítségül. Az egyik ellenfele a nyugati mongol állam (Ĵegün Γar, Dzungar, Zungar stb.) volt, itt ojrát mongolok laktak. Ez az állam pont a XVII. század második felében kezdett felemelkedni, a kán 1670 és 1697 között Galdan volt. Róla azt érdemes tudni, hogy az uralkodó családból származott és lámának adták, mert egy szerzetes felismerte benne az egyik híres tibeti szerzetes újjászületését. 13 évesen Tibetbe került, a Pancsen lámától majd az 5. Dalai lámától tanult. 1670-ben zavargások robbantak ki a nyugati mongol kánságban, hívták őt, hogy foglalja el a trónt, amit elfogadott, engedélyt, sőt támogatást is kapott ehhez a Dalai lámától. Hazaérkezése után vaskézzel tett rendet, felvirágoztatta az kánságot és Közép-Ázsia irányában nagymértékben kiterjesztette a befolyási övezetét. 1678-ban az 5. Dalai lámától kapta a megtisztelő bosiγtu címet. Az 1680-as években a mandzsu császár úgy nyilatkozik róla, mint akinek 1200 város van a hatalmában. Várható volt, hogy előbb utóbb a mandzsukkal összetűzésbe fog keveredni. Erre kitűnő alkalmat adott a mai Mongólia területén lévő bizonytalan állapotok, Galdan ki is vetette a hálóját a zavarosba. Ezek a területek azonban már mandzsu befolyású övezetnek számítottak a 30-as évek végétől. Galdan megjelenésével teljesen összekuszálódtak a szálak. Egy példa: az 5. Dalai láma a mandzsu császár hatalma alatt állt, és feljebbvalója volt Galdannak. A mongolok vallási vezetője a Dzsebcundamba kutugtu is az 5. Dalai láma alá tartozott (tőle kapta a címét is), azonban az ő korábbi tanítója pont Galdan korábbi újjászületése volt, így elvileg neki is engedelmeskednie kellett volna. Ekkor még nem is beszéltünk a kisebb, helyi hatalmasságot eltérő érdekeiről és kapcsolatrendszeréről. Galdan, láma mivoltából kivetkőzve sereggel indult keletre, 1688-ban felégette Dzsebcundamba kutugtu kolostorát az Erdeni Dzút. A mongol vallási vezető rengeteg emberrel a mandzsukhoz menekült, segítséget kérve tőle. Galdan sem állt meg, tovább ment keletre, egy csatában rommá verte a mandzsu seregeket, ami elbizakodottá tette. Azonban mikor a Mandzsu birodalom fővárost, Pekinget 350km-re megközelítette, akkor egy Ulán Budung, azaz Vörös Vaddisznó nevű helyen a császár vezette csapatok hatalmas vereséget mértek rá. Vissza is tért (azaz menekült) nyugatra, a saját földjére. Ennek hatására a mandzsu császár, Elhe Taifin (=Engke Amuγulang, Kangszi) a Doloγan Naγurnál [=7 tó] egy gyűlést tartott, ekkor szervezték meg a megyerendszert a mongol terülteken (49 megye keletkezett ekkor) és címeket adományozott a mongol előkelőknek. Sok történelemkönyvben a mongol terültetek függetlenségének elvesztését ehhez a dátumhoz kapcsolják, ez azonban tévedés. A függetlenség korábban elveszett, ekkor csupán a mandzsu birodalomba történő betagozódás történt meg. De térjünk vissza Galdanhoz, aki persze nem maradt nyugton, 1695-ben újra megindult. A császár három sereget is felállított. Galdant meglepte az erős ellenállás, még mielőtt nagyobb összecsapás kibontakozhatott volna elmenekült. Nem volt szerencséje, mert a nyugati mandzsu sereg utolérte és a Ĵaγun Modu [=100 fa, manapság Ulánbátorból könnyű megközelíteni] nevű helyen hatalmas vereséget szenvedett Galdan, aki mindenét hátrahagyva menekült. Galdan emberei sorban átálltak a mandzsukhoz, ő maga meg 1697 tavaszán egy hirtelen támadt betegségben meghalt a szülőföldjén.

  Elhe Taifin, a mandzsu császár

Asztélén Galdan legyőzéséről olvashatunk, persze megfűszerezve egy kis propagandával, ami azt súgja, hogy a császár a nehézségekkel nem törődve legyőzi a gonoszt és béke támad a birodalmában. A sztélék a kolostor udvarán álltak, bárki olvashatta őket, a négy nyelv is azt súgja, hogy mindenkinek szól, a birodalom összes lakosának. A birodalmi propaganda már az ókorban sem volt ismeretlen fogalom. Ma sem az, hiába, az emberi gondolkodás nem változik. Mindig is lesznek birodalmak, államok, akik állításuk szerint gonosz ellen folytatnak harcot és így próbálják a saját legitimációjukat megszerezni.
  Lássuk a szövegeket. A mandzsu:

hesei ilibuha

1. bi gŭnici . huhu hoton serengge julgei fung jeu i ba . alin bira šurdeme torhohobi . daci wesihun ba seme maktahai jihe . lama siretü hoton i julergi ergide bisire fe miyoo be icemleme dasatafi . sy i gebu bureo seme baime wesimbuhede jalafun be enteheme obura sy sere gebu buhe bihe . fulkiyen singgeri aniya tuwar bi ŭled i galdan be dailame generede . ere miyoo de
2. ___ tehe___ ___ tiyan ___ saikan bime fucihi ambalinggô fujurungga ofi . boconggo girdan lakiyafi jai lama siretü de ging bithe erihe šangnafi bolgo jabun be kiceme dasa seme tacibuha . mini beye jasei tule coohalame genehe turgun kalka . ŭled ____ afandure jakade
3. tehere irgen i yaha fulenggi ojoro be tuwame jenderakŭ ofi . dain cooha ba naka seme elcin takŭraha bihe galdan elemangga kalka be fargara kanagan de mini kemun be dusifi . ujumucin i jergi gôsa be durime yabure jakade hošoi elgiyen cin wang ŭlan budung i bade afafi galdan be ambarame gidaha galdan . jai ainaha seme dain dekdeburekŭ
4. seme fejergi ____ gashŭha manggi . ____ geren jugŭn i cooha be ____ . amala galdan geli gashôha be aifufi ___ ___ ___ kerulen de dosinaha manggi fulkiyen singgeri aniya . mini beye amba cooha gaifi jase tucifi dulimbai jugŭn deri dailame dosime kerulun de isinjiha manggi ŭled i geren . coohai baran sabume . dobori tulime burulame
5. _____ jui modu i bade . mini boljoho wargi jugŭn i cooha be ___ . ambarame gidafi waha : damba asiha jergi urse geren be gaifi dahame jihe galdan burulame tucihe . ____ mini beye geli cooha gaifi ŭrdusi bade genefi . ____ dahabura be sasa baitalara jakade galdan i fejergi urse siran siran i gemu dahame
6. jihe . galdan kemuni daharakŭ ofi fulahŭn ihan aniya . mini beye cooha gaifi . lang kioi sioi šan alin i bade genefi hafan cooha be teisu teisu dosimbufi ____ galdan umesi oitobufi bucehe juse hehe fejergi urse gemu dahaha te dorgi tulergi umesi elhe oho . jase jecen i ba i irgen taifin ____ ____ turgunde lama siregetu
7. bei deribufi enteheme ____ tuwabure de baime wesimbure jakade tuttu ere bithe arafi . wehe de folobufi . amaga urse de mini beikuwen halhŭn de jailarakŭ ilan mudan jasei tule tucifi irgen i jalin ehe be bederembume yabuha gŭnin ba sakini seme tuwabuha
8. elhe taifin i dehi juweci aniya sahahŭn honin [aniya] sunja biyai

A mongol:

ĵarliγ-iyar bayiγulbai

1. bi sedkibesü . köke qota kemegči erten-ü fung ĵio-yin γaĵar aγula kiged γool küriyeleĵügüi uridači ___ ____ γaĵar kemen maγtaγsaγar bülüge . siregetü blam-a qotan-u emün-e ĵüg-dür qaγučin süm-e-yi sinedken ĵasaγad : süm-e-yin ner-e soyurqaqu aĵiγu kemen γuyun ayiladgaγsan-dur ölĵei-yi egüriden bolγaγči süm-e kemekü ner-e öggügsen bülüge : ulaγan qulaγan-a ĵil ebül-dür bi
2. ölüd-ün g'aldan-yi darura yabuγsan-dur ene süm-e-dür ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ bütügegesen burqan-u bey-e inu amurlingγui üĵesgüleng-tü-yin tula eldeb önggetü čimeg-üd-i elgügüleged basa siregetü blam-a-dur nom kiged erike šangnaĵu ariγun yabudal-i kičiyeĵü bayiγdun kemen surγalba : bey-e kerem-ün γadan-a ___ ___ ___ ___
3. ___ ___ ___ ___ ___ ___ olan ___ ___ ___ ___ ___ ___ ese ___ ___ ___ ___ ___ . bülüge g'aldan .... minu kiĵaγar oroĵu üĵümüčen-ün ĵerge-yin qosiγu-yi ___ ___ ___ ___ ulaγan büdüng neretü γaĵar-tur bayilduγad g'aldan-i yekede darubai : g'aldan ___ ___ ___ ber dayin edügülkü ügei kemen ___ -u ___
4. ___ ___ ___ ___ tedüi olan ĵam-un čerig-i ___ ___ ___ -u tula yeke čerig-i abuγad kerem γarĵu dumdadu ĵam-iyar ___ oroγad kerülün ___ kürügsen-ü qoyin-a olan ögeled čerig-ün baraγ-a-yi üjen . söni dülejü buruγudan odqui-dur : ĵaγun modu neretü γaĵar-a

5. ___ ___ baraγun ĵam-un čerig ___ yekede daruĵu alabai : ___ ___ -yin oroγolĵu γarγabai : ___ ___ ___ ___ ___ čerig abču ordos-un γaĵar-dur odču töbsidgekü daγaγulqu-yi qamtu ber kereglegsen-dür g'aldan-u dooraduki ulus ĵerge ĵerge-ber čöm oroĵu irebe . g'aldan mön kü ülü oroĵu irekü-yin tula ulaγan üker ĵil
6. minu bey-e čerig abču lang keoi šioiqa neretü aγulan-u γaĵar-dur oroγad tüsimel kiged čerig-i tus tus-iyar mordaγuluγsan ___ g'aldan masi muqurdaĵu . em-e köbegün kiged doorodoki ulus čoγ oroĵu irebe : edüge dotoγatu γadaγatu-daγan masi engke bolbai . ĵaq-a kiĵaγar γaĵar-un irgen amur töbsin ___ ___ tulada siregetü blam-a bii bayiγulĵu öni ___ ___ ___ kemen ___
7. ayiladuγsan-dur . teyin ene bičig bičiĵü čilaγun-dur seyilgeĵü qoyitu ulus-dur minu küiten qalaγun-ača ülü jayilan γurban üy-e kerem-ün γadan-a γarču irgen-u tula maγu-yi tüidken yabuγsan sanaγan-i medetügei kemen tüdegülbei
8. engke amuγulang-un döčin qoyaduγar on qaraγčin qonin [on-u] ĵun-u dumdadu sar-a-yin sayin edür ___ ene süm-e-yin ___ ögede bolun baγuγsan bülüge :

 Értelmezés:

Parancsra állított

Höhhot a régi Fung Dzsebi nevű területen van, hegyek és folyók veszik körbe. Kezdetektől fogva híres helynek mondják és dicsérik. Mikor Siregetü láma a város déli részén lévő régi kolostorát felújította, kérte, hogy kegyeskedjek ennek nevet adni. Ekkor a Jalafunbe Enteheme Obura [≈ Hosszú Életet Örökké Létrehozó. Érdekes, hogy a kolostor mongol neve: Ölĵei Egüride Bolγaγči ≈ Boldogságot Örökké Létrehozó] nevet adtam.
  Mikor a vörös patkány év [1696] telén az ölöt Galdan legyőzésére indultam, akkor itt, ebben a kolostorban szálltam meg. A kolostorban lévő buddha szobrok nagyon szépek, rendezettek voltak, emiatt színes szalagokból készült díszeket ajándékoztam a kolostornak. A vezető lámának pedig könyvet és olvasófüzért adtam és a tiszta életre való törekvésre buzdítottam.
  Hadsereget vezettem a határvidékre, mert féltettem az embereket halha-ölöt háború pusztításától. Küldtem egy követet Galdanhoz azzal a paranccsal, hogy fejezze be a háborúskodást. Azonban erre ő még jobban kezdte dúlni a halhák földjét, amivel az én birodalmamat is pusztította. Az Üdzsümcsint és még más megyéket is végigfosztotta, de az Ulán Budung [=vörös vaddisznó] nevű helyen nagy vereséget szenvedett. Újra követet küldtem hozzá, ekkor megfogadta, hogy nem támaszt több háborúságot. Azonban Galdan megszegte a szavát és a Kerülen folyóhoz tette át a szállását.
  A vörös patkány évben, a nagy sereget vezetve elhagytam a határokat. Éjt nappallá téve meneteltem, mígnem elértem a Kerülen folyó partját és megláttam az ölötök hatalmas seregét. Még az éjjel menekülni kezdtek és a Ĵaγun Modu nevű helyre értek. A seregem nyugati szárnya utolérte őket, nagy tettet végrehajtva legyőzték és megölték az ellenséget. Az öregeket és fiatalokat elfogták, de Galdan elmenekült. Mikor ezt megtudtam újra felkészítettem a seregemet és az Ordoszba mentem. Ezzel egy időben Galdan alattvalói hozzám sereglettek. Galdan továbbra sem engedelmeskedett, így a vörös nőstényökör évében újra sereget ragadtam és a Ling Keoi Sioi hegyhez mentem, hadrendbe állítottam a csapataimat. Galdan nagy veszélybe került, majd hamarosan meghalt.
  Gyerekek, nők és az ősszes alattvaló behódolt nekem, ekkor a határokon belül és kívül beköszöntött a béke. A határvidékek népe elcsendesült. Ezért a Siregetü lámának megparancsoltam, hogy állítson sztélét örökkévalóságnak, erre feliratot vésettem, hogy a későbbi emberek tudják, hogy hőséggel, faggyal nem törődve a határokon háromszor is betörő ellenség miatti szörnyűségeket eloszlattam. A rosszat megsemmisítő szándékom és tetteim soha ne merüljenek feledésbe!
  Elhe Taifin uralkodásának 42. évének - fekete nősténybirka év – [1703] ötödik hónapjának jó napján.

A felirat megfejtését a Magyar Fejlesztési Bank Habilitas ösztöndíjja támogatta, köszönet érte.