Az 5. Dalai Láma 1652-53-ban Fulin mandzsu császár (1644-1664) meghívására Pekingbe ment. Ekkor kapta ezt a pecsétet, amire tibeti, mandzsu és kínai nyelven vésték a feliratot.
A mandzsu (középen) így hangzik:
1. wargi abkai amba sain jirgara
2. fucihi i abkai fejergi fucihi
3. tacihiyan be aliha eiten be sara
4. wacira dara dalai lamai doron :
Magyarul kb. így hangzik:
A nyugaton lévő, hatalmas és örömteli buddha ege alatti buddhistákat felügyelő, vadzsrával uralkodó Dalai Lámának a pecsétje.
A Dalai Láma a pecsét elfogadásával és használatával lényegében elismerte a mandzsu hatalmát maga felett. A pecsét szövegében figyelmet érdemel a "nyugaton lévő" jelző. A mandzsuk a saját birodalmukat a világ közepére képzelték. A tibetiek is saját ugyanígy éreztek saját országukkal kapcsolatban. Azt gondolták, hogy náluk van a világ közepe. Így ez a "nyugaton lévő" jelző azt jelenti, hogy a Dalai Láma a világ közepén lévő mandzsu birodalom nyugati felén van. A szövegből még az is kiderül, hogy a Dalai Lámára, mint vallási vezetőre tekintettek. Arról szó sem volt, hogy egyenrangú lenne a mandzsu császárokkal.
Erre van egy nagyon jó példa, Höhhotban az Jeke Dzuu kolostorban van 3 trónszék, a középső jóval magasabb és nagyobb, mint a két szélső, ide csak a mandzsu császárok ülhettek, a lámák (akármekkora legyen is rangjuk) csak a kisebb trónszékre ülhettek. (Egyébként elvileg ezen, a fő trónszéken 1911 óta nem ülhetett senki.)
Mellesleg a Kínai Népköztársaság szerint a Tibet feletti jogos hatalmának egyik bizonyítéka pont ez a pecsét. A kérdés azonban nem ott van, hogy Tibet a mandzsuk hatalma alá tartozott-e vagy sem, hanem ott, hogy a mandzsu birodalom és a Kínai Népköztársaság között van-e jogfolytonosság.