Egy birodalmat megalapítani nem egyszerű. Szükséges, hogy az alapító több tulajdonságával is kitűnjön a tömegből. Azt, hogy valaki kiváló szervező, remek taktikus, azt nehéz szemléletesen ábrázolni, ellenben valakinek az ügyességét, bátorságát, erejét könnyű megmutatni. Nurhacsit a későbbi mandzsu történetírás nagyon ügyes, bátor embernek, kiváló katonának ábrázolja. Több történetben is kiemelik egy-egy átlagon felüli képességét. Az alábbiakban arról lesz szó, hogy milyen kiváló íjjász volt. A szöveget most is a Mandzsuk igaz történetéből (manju i yargiyan kooli) idézem.
taizu sure beile [...] bigan de tefi aliyame bisire de emu niyalma jebele ashafi morin yalufi sure beilei julergi be duleme genere be taizu sure beile safi ashan i ambasai baru fonjime ere ainaha niyalma . ashan i ambasa alame . julergi donggoi goloi aiman de ereci gabtara mangga niyalma akū . gabtara mangga niowenggiyen serengge ere inu seme alaha manggi . taizu sure beile . niowenggiyen be hūlabufi gabta sehe manggi . niowenggiyen morin ci ebufi ini beri sirdan be jafafi gajime jihe . taizu ini juleri bisire fodoho moo be niowenggiyen be gabtabure jakade gabtaha sunja sirdan de dergi fejergi be ilan de goibuha . juwe de ufaraha . taizu sure beile ini beye sunja sirdan gaifi gabtara jakade gemu emu ba be goibuha geren gemu genefi tuwaci . sunja sirdan emu to i šurdeme hadahabi . tere sunja sirdan be emu tairan i sacime gaiha . gabtaha baci tere fodoho moo tanggū okson funceme bi
Nurhacsi […] letelepedett a mezőn és várt. Ellovagolt előtte egy tegzes vitéz, Nurhacsi a kíséretéhez fordult.
- Ez meg miféle alak?
- A délen lévő Donggo tartományban nincs nála jobb íjjász. Ő a jól lövő Niovenggijen.
- Hívjátok ide és nézzük meg, hogy tud célba lőni. - ahogy kiadta Nurhacsi a parancsot, nyomban odahívták. Niovenggijen leszállt a lováról és íját, nyílvesszőit a kezében tartva odament. Nurhacsi a déli irányban lévő fűzfát céloztatta meg vele. Öt nyílvesszőt lőtt ki, három vessző találta el a fent és lent a fatörzset, kettő célt tévesztett. Nurhacsi is megragadott öt nyílvesszőt, majd kilőtte azokat, mindegyik egy helyre csapódott be. Mindannyian odamentek, látták, hogy Nurhacsi nyilai egy arasznyi átmérőjű területet találtak el, egy tenyérnyi darabot kinyesve a fából. Több mint száz lépésről lőtték ki a nyilaikat a fűzfára.
Az eseményt a mű az 1588-as évre teszi. Az, hogy valóban megtörtént-e az kérdéses. Az epizód célja annak bemutatása, hogy Nurhacsinál egyszerűen nem volt jobb íjjász. Más képességével is kitűnt a kortársai közül, így nem véletlen, hogy sikerült a mandzsuk későbbi birodalmának az alapját leraknia és ebben nem a szerencse és nem is a sors segítette, hanem saját képességei – a mandzsu történetírás koncepciója szerint. E messzi földet messzire elkerülte Tükhé, de nem is volt rá szüksége Nurhacsinak.
Érdemes megfigyelni Nurhacsi környezetét, tigrisbőrős széke van, ami külön kis sátorban helyezkedik el, és a feje főlé egy ernyőt tartanak. A tigrisbőr hatalmi szimbólum volt, a tigrisvadászat pedig kiváltság. Az ernyő tibeti eredetű hatalmi szimbólum, ennek a megjelenése egy XVI. század végi eseményen anakronisztikus, de az illusztráció készítésének idejében (XVIII. század vége) mindenki értette.
Nurhacsi, a kiváló íjász
2011.12.04. 14:18 Kápolnás Olivér
7 komment
Címkék: tigris nyílvessző nyilazás manju i yargiyan kooli nurhacsi hatalmi szimbólum 1588
A bejegyzés trackback címe:
https://bicig-bithe.blog.hu/api/trackback/id/tr123436331
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
teemur · http://teemur.blog.hu 2011.12.05. 12:31:45
Számomra ez érdekes:
"Öt nyílvesszőt lőtt ki, három vessző találta el a fent és lent a fatörzset, kettő célt tévesztett. Nurhacsi is megragadott öt nyílvesszőt, majd kilőtte azokat, mindegyik egy helyre csapódott be. Mindannyian odamentek, látták, hogy Nurhacsi nyilai egy arasznyi átmérőjű területet találtak el, egy tenyérnyi darabot kinyesve a fából. Több mint száz lépésről lőtték ki a nyilaikat a fűzfára."
A rómaikaknál a passus (két lépés) 1,48 cm volt, manapság is olyan átlagos 70 cm-vel szoktunk számolni. Azaz 70-75 m-ről lőttek. Ez manapság olimpiai táv. 70 m-re 122 cm-s táblákra lőnek, ennek a belső egy tizede átmérőre a maximális pontszám: A 10-pontos kör átmérője 12,2cm. Egy arasz olyan 25 cm. Tehát az akkori abszolút* csúcsteljesítmény egy mai kb. 9,5-ös átlagnak felelt meg (nem 9-es átlagnak, mert a szórás miatt az tartalmazhatna 8-ast, ha van 10-es is, ami szélesebb szórás mint egy arasz).
Tényleg érdekes. Mindig is érdekelt, hogy milyen pontosan lőhettek régen. Persze, a mai íjászok stabilizátorral és célzóval lőnek (legalábbis ebben a versenyszámban. "Blank" módra -- stabilizátor és célzó nélkül, de modern recuve-íjjal -- ugyekkora táblára közlebbről lövünk). -- ez is mutatja, hogy Nurhacsi leírt teljesítménye nem irreális, de igencsak csúcs. A könyv írója valószínűleg tisztában volt a lehetségessel, és nem akart túlozni, nehogy hihetetlenül hangozzék?
___
* (hiszen Dunggo mesteríjásza jóllehet több mint egy méterre találta el a fát, és hát ő is mester volt)
"Öt nyílvesszőt lőtt ki, három vessző találta el a fent és lent a fatörzset, kettő célt tévesztett. Nurhacsi is megragadott öt nyílvesszőt, majd kilőtte azokat, mindegyik egy helyre csapódott be. Mindannyian odamentek, látták, hogy Nurhacsi nyilai egy arasznyi átmérőjű területet találtak el, egy tenyérnyi darabot kinyesve a fából. Több mint száz lépésről lőtték ki a nyilaikat a fűzfára."
A rómaikaknál a passus (két lépés) 1,48 cm volt, manapság is olyan átlagos 70 cm-vel szoktunk számolni. Azaz 70-75 m-ről lőttek. Ez manapság olimpiai táv. 70 m-re 122 cm-s táblákra lőnek, ennek a belső egy tizede átmérőre a maximális pontszám: A 10-pontos kör átmérője 12,2cm. Egy arasz olyan 25 cm. Tehát az akkori abszolút* csúcsteljesítmény egy mai kb. 9,5-ös átlagnak felelt meg (nem 9-es átlagnak, mert a szórás miatt az tartalmazhatna 8-ast, ha van 10-es is, ami szélesebb szórás mint egy arasz).
Tényleg érdekes. Mindig is érdekelt, hogy milyen pontosan lőhettek régen. Persze, a mai íjászok stabilizátorral és célzóval lőnek (legalábbis ebben a versenyszámban. "Blank" módra -- stabilizátor és célzó nélkül, de modern recuve-íjjal -- ugyekkora táblára közlebbről lövünk). -- ez is mutatja, hogy Nurhacsi leírt teljesítménye nem irreális, de igencsak csúcs. A könyv írója valószínűleg tisztában volt a lehetségessel, és nem akart túlozni, nehogy hihetetlenül hangozzék?
___
* (hiszen Dunggo mesteríjásza jóllehet több mint egy méterre találta el a fát, és hát ő is mester volt)
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt) 2011.12.06. 22:11:43
Az okson kínai megfelelője a 歩 - kérdés az, hogy ebben a korban 1 歩 hány cm volt?
bithe i niyalma · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2011.12.06. 22:25:48
remek hozzászólások!
egy lépésnyi mértéken úgy lehetne meghatározni, hogy ha lenne egy régi leírás, hogy pl. ennek és ennek a szentélynek a mérete ennyi és ennyi lépés, majd most odamenni és lemérni ezt méterben
a kivitelezés kicsit bajos, de más ötletem nincs
egy lépésnyi mértéken úgy lehetne meghatározni, hogy ha lenne egy régi leírás, hogy pl. ennek és ennek a szentélynek a mérete ennyi és ennyi lépés, majd most odamenni és lemérni ezt méterben
a kivitelezés kicsit bajos, de más ötletem nincs
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt) 2011.12.07. 21:00:45
Találtam egy táblázatot:
Song és Yuan : 1歩 = 1.54 m (5尺 / jušuru)
Ming: 1歩 = 1.56 m (5尺/ jušuru)
Qing: 1歩 = 1.6 m (5尺/ jušuru)
(藤堂明保著『漢語と日本語』 秀英出版)
Song és Yuan : 1歩 = 1.54 m (5尺 / jušuru)
Ming: 1歩 = 1.56 m (5尺/ jušuru)
Qing: 1歩 = 1.6 m (5尺/ jušuru)
(藤堂明保著『漢語と日本語』 秀英出版)
teemur · http://teemur.blog.hu 2011.12.07. 21:00:56
@bithe i niyalma: De nem elképzelhető, hogy itt a lépés nem egy konkrét mértékegység, hanem tényleg, köznapi értelemben vett "lépés", mint ha azt mondjuk, a sarki kisbolt "öt percre van innét" -- se nem valójában öt, se nem jól definiált a sebesség ismerete nélkül.
Szerintem itt a lépés ugyanilyen leíró jellegű, nem pontos mérték. Erősíti ezt, hogy a kvantifikációja sem pontos: nem 73 oksonról, de még csak nem is 100 oksonról lőttek, hanem "Több mint száz" oksonról.
Ekkor meg, mondom, a 70-75 cm-vel elég jól lehet számolni, ha 2000 éven át megtartotta ezt a nagyjáboli méretet. Ha azzal akarunk érvelni, hogy keleten kisebbek voltak az emberek mint nálunk (bár igaz ez a középkori angliával vagy a rómaiakkal kapcsolatban?), akkor sem tévedhetünk sokat ha 60-70 cm-re tesszük.
Szerintem itt a lépés ugyanilyen leíró jellegű, nem pontos mérték. Erősíti ezt, hogy a kvantifikációja sem pontos: nem 73 oksonról, de még csak nem is 100 oksonról lőttek, hanem "Több mint száz" oksonról.
Ekkor meg, mondom, a 70-75 cm-vel elég jól lehet számolni, ha 2000 éven át megtartotta ezt a nagyjáboli méretet. Ha azzal akarunk érvelni, hogy keleten kisebbek voltak az emberek mint nálunk (bár igaz ez a középkori angliával vagy a rómaiakkal kapcsolatban?), akkor sem tévedhetünk sokat ha 60-70 cm-re tesszük.
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt) 2011.12.08. 15:18:05
Hm, mindenesetre a mongol és a kínai szövegben ez áll: ǰaγun alqu ilegü 百餘歩.
A mandzsu- mongol szótár (Манж монгол толь - Лувсанжав / Шархүү) szerint az okson jelentése:
alqum ᠠᠯᠬᠤᠮ, alčam ᠠᠯᠴᠠᠮ, nomu ᠨᠤᠮᠤ
A mandzsu- mongol szótár (Манж монгол толь - Лувсанжав / Шархүү) szerint az okson jelentése:
alqum ᠠᠯᠬᠤᠮ, alčam ᠠᠯᠴᠠᠮ, nomu ᠨᠤᠮᠤ
teemur · http://teemur.blog.hu 2011.12.08. 16:02:45
@安徳拉希: Hoppá, a posztom keresztezte a tiédet, még nem láttam amikor írtam. Ha az okson 1,5 m akkor ugyanolyan jelentésű, mint a római passus, azaz nem egy lépést, hanem két lépést jelent (mígnem megint ugyanaz a sarkad éri a földet).
Akkor viszont a több mint száz (dupla)lépés már túlzás (több mint 150m).
Akkor viszont a több mint száz (dupla)lépés már túlzás (több mint 150m).