A XVII. század elején íródott Quriyangγui Altan Tobči-ban szerepel először az a törénet, amiben a mongol Elbeg (1394-1399) kán egy ojrát tanácsadója tanácsára rokongyilkosság által szerez új feleséget, persze a bosszú nem marad el.
tegün-ü qoyin-a mön noqai ǰil-dür elbeg qaγan yeke oru saγuba :: elbeg qaγan abalaǰu alaγsan taulai-yin čisun časun-dur dusuγsan-i üǰeǰü : času metü čaγan önggetü čisun metü metü ulaγan qačartu γou-a ekener bui bolba uu geǰü elbeg qaγan ǰarluγ bolba : oyirad-un quuqai tayu ögülerün : ene metü önggetü em-e bui ǰ-a kemebe : tere ken bui geǰü asaγba : üǰeǰü ülü bolqu : üǰey-e geküle keley-e : činu köbegün qarγučuγ dügüreng temür qung tayiǰi-yin ölǰeyitü γou-a qung bigiǰi beri činu ene metü üǰeskülengtü bui gebe : elbeg nigültü qaγan beri-yin-iyen öngge-dür quričaǰu oyirad-un quuqai tayu-du ǰarliγ bolba : üǰegedüi-yi üǰegülügči : qola-yi neyigülügči : küsegen-i qangγaγči tayu minu eči gebe : qaγan-u ǰarliγ-iyar ečiǰü bigiǰü-dü üge keler-ün : činu öngge gerel-i üǰey-e geǰü namayi ilegebe : bigiǰi aγurlaǰu ögülerün : tngri γaǰar neyilegči buyu : degedü qad beri-yügen üǰegči buyu : köbegün činu dügüreng temür qun tayiǰi nöküčemü geǰü kelebe : tere ügen-dür qaγan ese bolǰu köbegün-iyen qoruγuγad beri-yügen abuba : tegün-ü qoyin-a quuqai tayu darq-a γuyur-a irebe : qaγan ügei geǰü ger-ün emün-e saγutal-a qung bigiǰi elči ilegeǰü qorumqan qaγan-i küliče : bey-e-ben gerte ire gekü-dü tayu ireǰü oroγsan qoyin-a bigiǰi ayaγ-a bariǰu üge kelebe : maγu bey-e-yi minu sayin bolγaba : baγ-a bey-e-yi minu yeke bolγaba : bigiǰi ner-e-yi minu tayiqu bolγaba či geǰü : nigen amasartai qoyar kebelitei köküür-tü nigen-dü inu araǰa kiǰü : nigen-dü inu usu kiǰü : öber-iyen usun uuγuǰu : tayu-du araǰa ögčü soγtuγaǰu unaγaba : tayiǰi-yin-iyan ös öslen der-e-tü kösigen tataǰu olbuγ debisger deger-e-ben tayu-yi kebtegülǰü : niγur-iyan maγaǰiǰu üsü-ben tasulǰu : qaγan-du elči ilegebe : qaγan sonosuγad iretel-e tayu dutaγaba : qaγan kögegeǰü alaldun atala : qaγan-u sigeǰei quruγun inu tasu qarbuγdabai : qaγan tayu-yi alaǰu ǰo-yin arasun-i kesigten-ü ǰangkin tayibu neretü kümün-iyer surlan abču ireǰü bigiǰi-dü ögbe : qaγan-u čisun tayu-yin tosun-i neyilegülǰü doluγaγad : köbegün-iyen alaγči qaγan-u čisun : ögligetü bolǰu eǰen-iyen amin-dur qoor kürgegči tayu-yin tosun üdterlen em-e kümün-ü abqu ösiy-e ene buyu : keǰiy-e ükübesü yaγun čaba gebe : bigiǰi-yin qaγuruγsan-i qaγan meden atala : buruγu-ban medeǰü bigiǰi-yi ese gemleged tayu-yin köbegün balamu čingsang ügeči qasq-a qoyar-tu dörben tümen-i medegülbei : qan oru saγuǰu ǰirγuγan on boluγsan-u qoyin-a moγai ǰil-dü elbeg qaγan-i oyirad-un balamu čingsang ügeči qasq-a qoyar qoruγuǰu tngri bolγaba : balamu čingsang ügeči qoyar ekilen dörben tümen oyirad-i abun qari dayisun bolba :: mongγol-un nigen törö oyirad-du abtaba gekü ::
Itt vadásztak
Értelmezés
Ezek után, még ugyanabban a kutya évben [1394] Elbeg kán a nagy trónszékre ült. Egy vadászaton meglátta, ahogyan egy elejtett nyúl vére a hóra csöpög, így kérdezett ekkor: van-e olyan gyönyörű leány, akinek az arca ily fehér, mint ez a hó, orcája, oly vörös, mint ez a vér? Az ojrát Hoohai Tajo válaszolt: igen, van ilyen leány. A kán kérdésére, hogy ki az, azt felelte, hogy nem szabad arra nézni. Az uralkodó erősködésére így folytatta: a fiadnak, Hargucsag Dügüreng Temür Hung Tajidzsinak az Öldzsijetü Goa Hung Bigidzsi felesége ilyen gyönyörű. Elbeg Nigültü kánt hatalmába kerítette a menye iránti gerjedelem, és az ojrát Hoohai Tajonak így parancsolt: mutasd, amit látni kell, egyesítsd a távoliakat, elégítsd ki a vágyamat! Tajom, menj!
A parancsot követve Hoohai elment, és így szólt Bigirdzsihez: látni akar téged a kán, ezért küldött engem. A nő felháborodva vágott vissza: az eget és földet egyesítenéd? A fenséges kánt a menyét akarja látni? A fia, Dügüreng Temür meghalt volna? Az uralkodót nem elégítették ki ezek a szavak. Megölte a fiát, és elvette a menyét.
Később Hoohai Tajo a darhat címért ment a kánhoz. Az uralkodó nem volt otthon, így a jurta előtt telepedett le, és várta őt. Bigidzsi odaküldött hozzá egy embert, hogy várjon még egy picit, de addig is jöjjön be a jurtájába. Tajo így is tett. Bigidzsi csészét tett elé, és így szólt: nyomorult testemet nemessé tetted, engem, a jelentéktelent, naggyá tettél, bigidzsi nevemet tajikura [kánné] cserélted. Majd egy egyszájú, de két fenekű tömlő egyik részébe tejpálinkát, a másikba pedig vizet töltött. Saját magának vizet öntött, de Tajonak pálinkát adott, és a sárga földig lerészegítette. Majd az iránta érzett gyűlölettől vezérelve levette róla a ruhát, és az ágyára fektette. A saját arcát összekarmolta, a haját szétzilálta, és egyik emberét magához hívva a kánhoz küldte. Mikor az uralkodó meghallotta, hogy mi történt, nyomban odament, azonban addigra Tajo elmenekült. A kán utána iramodott, de még mielőtt meghalt volna, a kán kisujját ellőtte. Elbeg végül megölte, és Dzsangki Tajbu nevű testőrével lenyúzatta Tajbo hátbőrét, és ezt odaadta a feleségének.
Bigidzsi a kán vérét Tajo zsírjával összekeverte, és megízlelte, majd így szólt: a fiát megölő kán vére áldozattá vált, az ura életét megmételyező Tajo zsírja pedig asszonyi bosszút miatt folyt ki. A halottakat hiába bánják már!
Bigidzsi álnokságát a kán megtudta, rájött a hibájára, de nem rosszalt a nőre. Tajo fiait, Balamu Csingsangot és Ügecsi Kaskát az ojrátok élére állította.
Hat évet uralkodott Elbeg, majd kígyó évben Balamu Csingsang és Ügecsi Kaska megölte. Kettejüktől kezdve az ojrátok a mongolok ellenségévé váltak. A mongolok feletti uralom az ojrátokhoz került.
Bigidzsi (archív felvétel)
A történetet később több mongol történetíró is átvette. Lényegi eltérés csak egy van, néhány műben a kán nem a fiát, hanem az öccsét öli meg az új feleség miatt. Az epizódban szereplő emberek mind valós történeti személyek. A történet első felének valami alapja lehetett, de nem valószínű, hogy pont így zajlott volna le – bár ki tudja?
A történeti háttere ennek az epizódnak az, hogy 1368-ban az utolsó mongol császárnak menekülnie kellett Dajduból (ma Peking), a korábbi birodalom perifériájára szorultak vissza a mongolok. A központi hatalom erőtlensége miatt hamarosan darabokra esett ez a megmaradt terület. A XIV. század végén a nyugatabbra lévő ojrátok megerősödtek, és a XV. század első felében hosszas harcok árán kiterjesztették a befolyásukat a mongol terültekre. A konfliktus nem valószínű, hogy egy nő miatt tört volna ki - bár mindnyájan tudjuk, hogy mi körül forog a világ – egyéb, elsősorban gazdasági okai voltak ennek.
Kérek mindenkit, hogy óvakodjon a rossz tanácsoktól és tartózkodjon rokongyilkosságoktól!