Zöld Tára kultusza széles körben elterjedt a mongol területeken. Rengeteg hozzá szóló imát lehet találni a különböző kéziratgyűjteményekben.
1431-ben nyomtatásban jelent meg egy tárás szöveg (erdeni dara-yin qorin nigen maγtaγal), de ebben Zöld Táráról szinte semmi sincs. A nyomat valószínűleg egy régebbi kiadás újranyomása, így feltételezhető, hogy már a Juan dinasztia alatt (azaz 1368 előtt) is volt egyfajta Tára kultusz. Ennek a szövegnek egyik változata megtalálható az Ardzsaj barlangszentélyekben (arjai-yin aγula), valószínűleg a XVII. században festették fel ezeket. A hely a XVII. század első felében elpusztult, a buddhista, de más irányzatot követő mongol Ligdan kán égette fel. Ez a szövegváltozat a mongol Kandzsúrban is helyet kapott (ilaju tegüs nögcigsen eke dar-a eke-yi üneger toγoluγsan burqad ber maγtan nomlaγsan anu). Ebből nézzünk is meg egy szakaszt, Tára haragvó alakjáról lesz szó:
mörgümü düri yeke ayul-tai
simnus-un baγatud-i maγar-iyar daruju
usun-aca törögsen ciraiban aγuriγulju
bükü dayisun-i qocorli ügei alaγci-da
Félelmetesen haragvó alakúhoz,
Démonok bajnokait biztosan legyőzőhöz,
Vízből született orcáját [szemöldökét haragjában] összeráncoló,
Minden ellenséget maradéktalanul elpusztítóhoz hódolok.
Az előbb tárgyalt tárás szövegen kívül rengeteg mást is találunk. Ezekkel kapcsolatban az a probléma, hogy a kéziratok nagy többségének nincsen kolofonja, nem lehet tudni, hogy ki írta, miért és mikor. A kéziratok döntő hányada valamilyen nyomtatásban megjelent műre vezethető vissza, célszerű a keresést Mergen Gegen (1717-1766) összegyűjtött munkáival kezdeni, ami 1783-ban jelent meg vajra-dhara mergen diyanci blam-a-yin gegen-ü 'bum jarliγ címmel. Ebben Zöld Tárával kapcsolatban két szöveget is találunk: getülgegci dhar-a eke-yin ile onol és getülgegci dhar-a eke-dür baling ergüged qamuγ ayul-aca aburiqu-yin tula jalbariqu silüg. Az utóbbi szöveg az érdekesebb, ez 23 négysoros versszakból áll, és majdnem minden sor kilenc szótagú, de a mongol versek jellemzőjét, a rímelő sorkezdéseket nem találjuk. Néhány versszak a példa kedvéért:
botalan-u erkim oron-a
dham-un üsüg-ece qubilcu .
da ra eke nere ögtegsen
getülgegci eke iredkün ..
köl-ün baraγun-i sungγaγad
jegün quriyaqui yosubar
badm-a kiged saran deger
sayitur saγuγsan-a mörgümü ..
gegen üjesküleng beyetü
toda sonosqulang jarliγtu
masi eneregci sedkil-tü
erdem[-]üd-ün sang-tu mörgömü ..
getülgegci okin tngri
bi ba qamuγ amitan-a cu
degedü ba yerü[-]yin sidi-yi
amur kilbar öggün soyurq-a ..
A Potalaka fenséges hegyén
Dham betűből keletkeztél.
A Tára anya nevet adták neked
Te, megváltó anya, gyere ide!
Jobb lábadat kinyújtod,
Bal lábadat behajlítod,
Lótuszon és holdon
Szilárdan ülőnek, neked hódolok!
Fényes, csodálatos a tested,
Tiszta, világos a beszéded,
Nagyon könyörületes a szíved
Erényekben gazdagnak, neked hódolok!
Megszabadító istennő,
Nekem és minden élőlénynek
Rendkívüli és mindennapi varázslatos erőt
Könnyen és gyorsan adj kegyesen!
A mű igazán a végén válik érdekessé, itt kivételesen van kolofon, ami egyáltalán nem jellemző az ebben a kiadásban helyett kapott szövegekre.
getülgegci da-ra eke-dür baling ergüged qamuγ ayul-aca aburaqu-yin tula jalbariqu silüg ene metü nigen-i kereglemüi kemen . dorona jüg-ün šasin-u ejen boγda blam-a-yin gegen-ü öglige-yin ejen dörbed qosiγun-u tuslaγci tayiji ubasi-yin duriduγsan-u niγur-a [=yosuγar?] . mön kü boγda-yin aci-dur sitüjü amiduruγci sibγarun adaγ jamsa neretü-yin bicigsen . sayin buyan arbidqal ..
A keleti irány vallási vezetőjének, a fenséges láma fényességét megkérte a donátora, a Dörvöt megye al-tajdzsija, Ubasi, hogy írjon egy verses imát a megváltó Tára anyának tésztaáldozat felajánlásához és minden veszélytől való megoltalmazáshoz. A kérésnek megfelelően az említett fenséges lámában bízó Sibgarun Adag Dzsamsza lejegyezte. Növekedjék az erény!
A kolofonnal kapcsolatban két kérdés merül fel, ki volt a láma és ki volt a donátor? A láma nincs nevesítve, csak annyi van róla, hogy ős a keleti irány vallási vezetője, a fenséges láma fényessége. Mergen Gegen biztosan nem lehetett, mivel az ő donátora „személyesen” a mandzsu császár volt, akitől évjáradékot kapott a kolostora, más megoldás után kell nézni. A keleti irány lesz a kulcs a megfejtéshez, mert a cím többi részét szinte bármelyik előkelő láma használhatta. A keleti irány itt nyilván a mongolokra utal és ezt csak egy helyről lehet így értelmezni: Tibetből. Egyből beugrik Nejicsi tojin (1558-1653, toyin = szerzetes), aki mongol (pontosabban ojrát) volt, aki kora egyik legnagyobb egyházi személye volt, a buddhizmus mongol földön való terjesztésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Fenséges lámának (boγda blam-a) is szólították őt. Tibetben tanult a 4. Pancsen lámától, kettejük egyik eszmecseréjét így írja le Nejicsi életrajza:
getülgegci blam-a ber öber-e nigen γajar-a bisilγar-a odsuγai kemen sedkijü boγda-yin gegen-e ayiladqaγsan-dur . boγda-yin gegen jarliγ soyurqaγsan anu cinu erten-ü irüger barildulγ-a dorona jüg-tür odbasu šasin amitan-u aγui yeke tusa bütümüi j-a
A megszabadító láma [Nejicsi tojin] egy másik helyre akart menni meditálni, mikor ezt a Magasztos fényesség [IV. Pancsen láma] tudomására hozta, akkor ő így szólt hozzá: - A rád mondott régi áldással összefüggésben ha keleti irányba mész, akkor a vallásnak és az élőlényeknek sokat fogsz segíteni.
Nejicsi életében a keleti irányban való térítés motívuma többször is felbukkan majd még. Egyszer
ene blam-a-yin unuγsan eljige daγun γaruγsan anu dung büriyen-ü daγun-luγ-a adali-yin tula dorona jüg-ün šasin-i delgerekü blam-a bayinam kemen ..
[Ajusi Güsi] azt gondolta, hogy mivel Nejicsi tojin hátas szamarának olyan a hangja, mint a kagylókürté, ezért ő egy, a keleti irányban vallást terjesztő láma.
Később Höhhot mellett telepedett le hosszabb időre, azonban egyszer csak egy különös esemény történt:
nigen caγ-tur ciγulγan-u kürdü üiledügsen-e tegün-dür beledügsen taraγ-un saba jegün eteged kelbe[ge]i-yin unaju . taraγ anu tere jüg-tür asaγaraγsan-i üjeged . dorona jüg-tü odqui caγ boljuγui ..
Egyszer, mikor [Nejicsi tojin] szertartást tartott észrevette, hogy az előkészített aludttejes csupor kelet felé eldőlt, és kiömlött a keleti irányba az aludttej. Eljött az ideje, hogy keletre induljon
Nejicsi olyannyira kelet fele tartott, hogy a mongolok lakta részeket is elhagyta, a mandzsu császári udvarban, Mukdenben (mai Shenyangban) kötött ki, ez 1625 után történt, mert csak ettől az évtől kezdve van itt a mandzsu udvar. A láma nagy rangját mutatja, hogy a császár megkéri, hogy legyen a mestere, de ő ezt elutasítja, és hamarosan elhagyja az udvart. 1636-ban újra Mukdenben találjuk, a neve szerepel azon a listán, amin az 1636-os esztendő újévi ünnepségén részt vevőket sorolja fel, ekkor fogadták el a dél mongol területeken élők a mandzsuk fennhatóságát. Ezek alapján egyelőre bizonyítani még nem lehet, hogy a láma Nejicsi lett volna, de már erős a gyanú.
Ki volt a donátor? Dörvötökből kettőt is találunk, egyik társaság az ojrátok részét képezi, a másik pedig egy piciny megye, ami nagyon közel fekszik a mandzsu területekhez, a vezetőjük Aducsi 1624-ben már behódolt a mandzsuknak, a fia, Szereng pedig ott volt azon a bizonyos 1636-os újévi ünnepségen. A donátor nevével, Ubasival eddig még nem találkoztam sehol, de még felbukkanhat. A probléma, hogy gyakorlatilag alig van bármiféle információ a dörvöt elit összetételéről.
A kérdés, hogy Nejicsi találkozott-e dörvötökkel, volt-e kapcsolata a dörvöt elittel. Életrajza ebből a szempontból kitűnő forrás, ezt találjuk benne:
tende-ece ögede bolju busu orud-i bitüjü jalaraγsaγar non-i γool getülcü tere γajar-tur aγci nigen yeke erketei qatun-u qadan-a kürcü . tere qatun blam-a-dür yeke süsüg törügüljü qadana-ban örgüge ergüjü saγulγabai .. darui miqan cab ergübesü . nadur miq-a ülü jokidaγ kemeged joγaγlal ügei saγuqu ajuγu .. qatun basa singgen budaγ-a cinaju ergübesü bi mongγol kümün bükü-yin tula . mini gedesün-dür budaγ-a cü jokidaγ ügei kemegsen-e qatun arγa-banbaraju . ger-tegen qadaγalaγsan jimis buγursuγ γarγaju baribasu bi ögeled kümün büküi-yintula kitad-un idesi nadur jokidaγ ügei kemen γurban dörben qonuγ-tur cai-aca busu-yi ülü joγuγlan abai .. qatun γayiqamsiγ-tu bolju eneinu ötele busu . nigen yeke sidi-tü mön ajuγu kemen jirüken-ecegen ünen cing bisiral törögüljü . blam-a-yin dergede odoγad . olan-ta mörgüjü . blam-a-aca ner-e γuyuγsan-dur . blam-a ber qatun-u ner-e-yi getülgegci dhar-a eke kemen nereyidbei .. tendece getülgegci dhar-a eke sereng beyise-ten blam-a-dur masi γayiqamsiγ-tu süsüg törügsen-ü tula . qamuγ noyad tüsimed sayid bügüdeger ulam ulam blam-a-yin γayiqamsiγ-tu aldar-i sonosuγad bügüde quran irejü mörgükü ergikü cab cai bariqu terigüten masi olan bolbai ..
Nejicsi tojinék továbbindultak, más tájakra kívántak menni. Átkeltek a Non folyón és egy nagy hatalmú kánné udvarához értek. A kánnéban nagy bizalom támadt a láma iránt, egy hadaggal fogadta őt majd hellyel kínálta és húst hozatott étkezésre.
- Nem élek hússal. - utasította el a szerzetes, és érintetlenül hagyta a felszolgált ételt. A kánné rizst főzetett és azt kínálta.
- Mongol vagyok, nem illik a hasamba a rizs. - rá se nézett Nejicsi a gőzölgő rizsestálra. A kánné már nem tudott mit kitalálni ezért a szállásán őrzött gyümölcsből és süteményből nyújtott Nejicsinek.
- Ojrát vagyok, emiatt nem eszem kínai dolgokat. - mondta ridegen. A következő három-négy napban a teán kívül semmit sem vett magához. A kánné nagyon elcsodálkozott ezen és így gondolkodott magában: - „Ez nem egy közönséges öregember, nagy varázsereje van neki.” A szívében igazi, őszinte hit és bizalom támadt a szerzetes iránt. Odament elé, sokszor meghajolt előtte, majd egy nevet kért tőle magának. Nejicsi a Megszabadító Tárá anya nevet adományozta neki. A kánnéban és a férjében, Szereng Bejszében erős hit támadt Nejicsi iránt. Minden előkelő, nemes és tanácsos fülébe eljutott a fenséges szerzetes csodálatos híre, mindnyájan elé járulva a tiszteletüket tették és adományokat ajánlottak fel neki.
Látszik, hogy Nejicsi jó kapcsolatban volt a dörvöt vezetővel és az elittel, a feleségnek meg éppen Zöld Tára egyik címét (Megszabadító Tára / getülgegci dhara) adományozta.
Ezek után meg van az esély arra, hogy a kolofonban szereplő szereplő keleti irány vallási vezetője, a fenséges láma fényessége Nejicsi legyen, akinek elvileg lehetett egy dörvöt donátora és amint látszik, Zöld Tára sem állhatott messze tőle.
A következő kérdés, hogy Mergen Gegen összegyűjtött munkái közé bekerülhetett-e valahogy Nejicsi valamely műve. A válasz igen, mert Mergen Gegen valójában Nejicsi második újjászületése volt! Nejicsi rengeteg mindent lefordított és írt mongolul, ő hozta létre a mongol nyelvű buddhista szertartásrendet, amit utóda, Mergen Gegen dolgozott át. Az nem világos, hogy Mergen Gegen milyen mértékben támaszkodott Nejicsi munkásságára (azaz végeredményben saját magára, mert elvileg ők ugyanazok a személyek, csak más porhüvelyben), azonban feltételezhető, hogy nagy mértékben, már csak amiatt is, mert valószínűleg Nejicsi könyvtára és hagyatéka az Mergen Gegen kezébe került.
Összefoglalva a fentieket, Mergen Gegen művei között van egy Zöld Tárához szóló ima, aminek a szerzője – bár teljesen egyértelműen nem lehet bizonyítani, de minden jel arra mutat, hogy – Nejicsi tojin, az ő korábbi újjászületése volt. Ennek a jelentősége pedig abban áll, hogy ez a szöveg az első, amiről nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy Nejicsi munkája, akinek eddig egyetlen műve sem került elő.
