A mongol történeti művek megegyeznek Dzsingisz anyjának a személyét illetőleg, Höelün volt az. Az apa kérdése már nehezebb, mert genetikai vizsgálatok nélkül nehéz ezt eldönteni. A legrégibb és legáltalánosabban elfogadott nézett szerint Jiszügej bátor volt Dzsingisz apja. A történethez hozzátartozik, hogy Jiszügej és Höelün nem egy hosszan tartó gyermekkori szerelem után keltek egybe, hanem már házas volt Höelün, mikor szépsége (más megközelítésben erős nemi szerve miatt) elrabolta őt Jiszügej. Házas nő elrablása esetén fennáll annak az esélye, hogy az asszony méhében már hordoz valakit, erről a kérdésről a krónikák többsége hallgat, azonban az egyik XVIII. század végi történeti műben (dörben jüil-ün teüke) az alábbiakat olvashatjuk:

ciledü mergen-ü gergei ögelüng ekener-i buliyan abuγad qatun bolγabai .. γurban sar-a-tai daγaburi küü arban sar-a güicejü [...] γal morin jil törögsen temüjin

[Jiszügej bátor] Csiledü mergen feleségét, Höelünt elrabolta és feleségül vette. A két hónapos magzat kilenc hónapra múlva, tűz ló évben született meg, ő volt Temüdzsin.
                           Höelün piros ruhában (kép innen: www.biirbeh.mn/index.php
Ez az eset nem egyedülálló a mongol történeti hagyományban, többen is neveltek kakukkfiókát. Dzsingisz egyik távoli felmenője, Bodoncsár is egy terhes nőt rabolt magának. Dzsingisz legidősebb fia, Dzsocsi is a rossz nyelvek szerint más porontya volt. A legenda szerint Togon Temür, az utolsó mongol uralkodó, aki kínai területek felett is uralkodott hátrahagyta terhes asszonyát, akit a kínai Ming dinasztia első császára vett feleségül. A két hónapos terhesen hátrahagyott feleség nem hét, hanem kilenc hónapra szült, így a kínai császár azt gondolta, hogy a saját gyermeke látott napvilágot.
  Egy halandó emberi apánál jobb egy isteni ős, erre is találunk példát a mongol történeti művekben. Egy XX. század eleji műben (cinggis boγda-yin teüke tobci) az alábbiakat találjuk:

qormusda tngri ber nigen balγasun-iyen baγuγsan-i sinjilebesü . urid burqan-u gegegen-ber iregedüi caγtu door-a jüg-tür arban qoyar kücütü arad töröjü . qad-un ner-e-ber ulus-i jobaγaqu bolqu . tere caγtu nigen köbegün-iyen ilegejü jasaγultuγai kemegsen bosuγ-i umartaγsan-iyan medejü . ridi-ber baγuju . ögelen qatun-a amuγulang egüskeküi-dür qatun-ber serigsen-ü qoyin-a üneken biliü jegüden biliü kemen γadaγši qayiju . casun-u deger-e giškigsen mör-i üjejü itegemjilegsen-ece üneger belge tegülder nigen köbegün šiγai-yin cinege qara nöjin onoju sayitur boluγsan mendeljügüi .. qoyin-a tatar-un temüjin-i oljalaju ireküi-dür tokiyaldun mendülügsen-iyer . eng terigün ner-e inu temüjin kemen nereyidcü . wcirbani-yin qubilγan-dur aldarašijuγui

Kormuszda isten látogatása az egyik városában az alábbi módon történt: korábban Buddha fényessége egy jövendölést adott, miszerint az eljövendő időben az alsó szférában (a földön) tizenkettő erős ember fog születni és káni címet felvéve a népet fogják sanyargatni, ekkor egy gyermeket fog Buddha küldeni, hogy rendet és békét teremtsen. Amikor eszébe jutott Kormuszda istennek ez a jövendölés, akkor leereszkedett a varázserejével. Mikor Höelün nagyasszonnyal elérték a boldogság csúcsát, akkor az asszony felébredt és nem tudta eldönteni, hogy valóság volt-e, vagy csak álom. Ezért kikémlelt a jurtából. Meglátta a hóba taposott lábnyomokat és ebből bizonyságot szerzett. Majd egy makulátlanul tökéletes jegyekkel felruházott gyermeket hozott a világra egy bokacsont nagyságú fekete alvadt vérdarabbal együtt. Akkor szült, mikor a foglyul ejtett tatár Temüdzsint odavezették, ezért a gyermeket először a Temüdzsin nevet kapta, majd Vadzsrapáni boddhiszata újjászületéseként híresült el.

A motívum ismerős lehet Dzsingisz egyik ősének, Alan-goának kapcsán. Ez így szerepel a Juan birodalom történetében (dai yuwan gurun i suduri), de sok más műben is megtalálható.

alūn gūwa anggasi ofi emu dobori tolgin de šanggiyan elden monggo boo de dosifi . aisin boconggo enduri ubaliyafi deduhe besergen i baru jidere de alūn gūwa gelehei getefi . tereci beye de ofi bodoncar be banjiha

Miután Alan-goa özvegy lett, egy éjjel álmában fehér fény jött be a jurtájába és egy aranyszín pompás istenséggé változott. Mikor a nő ágyához ment, Alan-goa félelmében felriad. Terhes lett és később életet adott Bodoncsárnak.

A fentebb leírt történet végén a szerző odabiggyeszti, hogy Temüdzsin Vadzsrapáni boddhiszatva újjászületéseként lett híres. Ez az elképzelés már a XIII. században megjelenik. A feltehetőn Kubiláj uralkodása alatt írt Tiszta törvény (caγan teüke) című műben ugyanezt a gondolatot megtaláljuk. Ebben semmit sem írnak se Dzsingisz apjáról, se az őseiről, feleslegesnek tartották, mert a hangsúly azon volt, hogy ő egy boddhiszatva újjászületése, e mellett lényegtelennek tűnik az a kérdés, hogy ki volt a vér szerinti apa.
                                       Vadzsrapáni békés (www.himalayanart.org/)
                                      Vadzsrapáni haragos (www.himalayanart.org/)
 A legtöbb történeti mű egyetért abban, hogy Dzsingisz apja Jiszügej bátor volt, de vannak ettől eltérő nézetek is. A kérdés ennyi év távolságából nem lehet eldönteni, egy genetikai vizsgálat segítene, de erre jelenleg nincs lehetőség. Mindig résen kell lenni.