Többszörös gyilkosság történt a Jargu törzs szállásterületén. H. nevű törzsfő egy baltával levágta öccse fejét, majd végzett annak feleségével és csecsszopó lányával is. A dulakodás hangjára érkező bátyjának betörte a koponyáját, átment a bátyja házába és lemészárolta a család többi tagját, majd a tetemeket módszeresen miszlikbe aprította. A szomszédok csak másnap találták meg a vérbe fagyott holtesteket. A tettes a gyilkosságok után a szolgáival és családjával együtt elmenekült, majd N. védelmébe helyezte magát. Tette indítéka egyelőre nem ismert. - Olvashatnák a Mandzsúriai hírek egyik XVI. század végi évfolyamában. Az újságot hiába keresnénk, de szerencsére a hírt a Mandzsuk igaz történetében (manju i yargiyan kooli) is megtaláljuk, igaz kicsit szárazabb leírással:

yargū i gašan i hūlahū gebungge amban ini ahūn deo i uksun i niyalma be wafi . jušen irgen be gaifi dahame jihe manggi taizu sure beile terei jui hūrgan be ini gioro hala de dosimbufi . jui seme ujifi . uju jergi amban obuha

A Jargu törzs szállásterületének Hulahu nevű előkelője megölte a testvérei családját, majd az alattvalóval együtt behódolt Nurhacsinak, aki Hulahu fiát, Hurgant a saját, Gioro nemzettségébe fogadta, fiaként nevelte majd első rangú előkelővé emelte.

A történet hátterét nem ismerjük, könnyen lehet, hogy Hulahu és Nurhacsi között volt szó már valamiféle megállapodás a behódolásról, de Hulahu testvérei valószínűleg hallani sem akartak arról, hogy alávessék magukat a feltörekvő mandzsu vezérnek, talán ezért törti ki a családi dráma. Nem tudjuk.
  Hulahu a törzs vezetőrétegéhez tartozhatott, itt a hatalom nem egy ember kezében, hanem egy tágabb családéban összpontosult. Az biztos, hogy a testvérek és családjaik lemészárlása radikális lépés volt, mert ezzel elvágta magát Hulahu a saját nemzettségétől. Egy nemzettségtelen, családtalan ember pedig önmagában nagyon gyenge volt, elég csak arra gondolnunk, hogy a bosszút a nemzetség/család állta, ha pedig valakinek nincs nemzettsége, akkor gyakorlatilag minden következmény nélkül meg lehetett ölni. Pont ezért veszi veszi be a Hulahu fiát, Nurgant a családjába Nurhacsi.
  Érdekes még megfigyelni, hogy itt Nurhacsi nemzetsége a Gioro nevet viseli, holott minden más esetben Aisin Gioronak van említve, az aisin szó aranyat jelent, ami az uralkodócsalád jelzője volt. Ezt valószínűleg csak 1616-ban vette fel a mandzsu uralkodócsalád, de a történeti művekben visszavetítik a legkorábbi időkig. Itt valami miatt a cenzor elfejette beszúrni ezt az aisin/arany jelzőt. A nemzetsége való befogadásról itt nem találunk semmit, feltehetően volt egy szertartás, ennek a menete kérdéses. Egy másik helyen a Mandzsuk igaz története úgy tudósít, hogy a nemzetségbe való belépéskor hét marhát áldoztak az Égnek, bár ez lehet, hogy nem a beavatási rítus volt, hanem csak annyi, hogy részt vehettek egy (feltehetően az ősöknek szóló) nemzetségi áldozati ünnepen és így a nemzetség tagjaivá váltak.
  A gyilkosságok hátterét és az indítékot egyelőre nem sikerült megnyugtatóan feltárni, a források korlátai miatt valószínűleg örök homály borítja ezt az eseményt.
A festményrészletek Giuseppe Castiglione (1688-1766, alias Lang Shining) munkájából valóak, az eredeti itt található: www.chinaonlinemuseum.com/painting-lang-shining-machang.php