Korábban szó volt arról, hogy mi a büntetése annak, hogy ha valaki megöli az apját vagy a gyermekét. Most nézzük meg, hogy ugyanez az 1640-es ojrát-mongol törvénykönyv hogyan rendelkezik a szolgák illetve a szolgálók kapcsán. (Apró megjegyzés: a szolgáló az nőnemű szolga, a mai nyelvből már gyakorlatilag kihalt ez a megkülönböztetés és a szolgát és szolgáló ugyanannak veszik.) A törvénycikk:
kümün boγol-iyan alaqul-a tabun yisü ab .. em-e boγol-iyan alaqul-a γurban yisü abqu bolba ..
Szolga megölésekor ötször vegyenek el négy nagy- és öt kistestű jószágot. Szolgáló megölésekor háromszor vegyenek el négy nagy- és öt kistestű jószágot.
nagytestű jószág kis testben
Az apa és gyermekgyilkosság esetén teljes vagyonelkobzás volt a büntetés, ehhez képest egy szolga /szolgáló megölése gyakorlatilag aprópénz. Varro szavaival élve a „beszélő szerszám” kategóriába tartozhattak a szolgák a klasszikus mongol társadalomban. Valószínűleg pont ezért volt drágább a hímnemű, mert nehezebb dolgokat is rá lehetett bízni. Ennek a törvénynek csak akkor van értelme, ha más szolgájának a megöléséről van szó és a büntetés az valójában kártérítés. Mert ha valaki a saját szolgáját öli le, akkor az olyan, mintha a saját tulajdonában tenne kárt, azaz nincs senkivel szemben sem kártérítési kötelezettsége. Ha a büntetés nem a beszélő szerszám megsemmisülésére, hanem gyilkosságra vonatkozna, akkor nem lenne különbség a hím- és nőnemű egyed elpusztításakor. Ha viszont ez tényleg kártérítés, akkor ennek az összegéből következtetni lehet egy szolga/szolgáló piaci értékére. A nagytestű jószág az egy ló vagy marha, a kistestű az egy birkecske (a birkecske az modern nyelvújítási szó egy kecskét vagy egy birkát jelöl. A két állatot legtöbbször együtt tartják és legeltetik). Egy nagytestű jószág az öt kistestűvel egyenértékű, azaz egy szolgának 25 ló/marha vagy 125 birkecske volt az ára. Egy szolgáló ezzel szemben csak 15 lovat/marhát vagy 75 birkecskét ért.
Természetesen a fenti törvénnyel kapcsolatot kérdések még nincsenek lezárva, sőt, egyre újabbak és újabbak keletkeznek. Az azonban biztos, hogy egy szolga/szolgáló élete nem lehetett túl kellemes a mongol pusztákon.
Hol vannak a szolgák és a szolgálók? (kép innen: www.biirbeh.mn/index.php )
melyik az értékesebb? egy szolga vagy egy szolgáló?
2012.01.02. 11:01 Kápolnás Olivér
3 komment
Címkék: mongol szolga szolgáló ojrát 1640 birkecske beszélő szerszám
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://bicig-bithe.blog.hu/api/trackback/id/tr63513269
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
tenegri 2012.01.05. 19:03:36
Az tuti, hogy az egész Yeke Čaγaǰi meglehetősen homályos sok helyen, mert csak utal az akkori olvasók számára ismerős és egyértelmű szokásokra. Biztosan van sok konkrét esetleírás is, bírósági jegyzőkönyvek és hasonlók, ha valaki nagyon unatkozik találhat ilyeneket :) Egy Bawden cikket olvastam futólag vmi bonyolult esetről, ahol egy szolga nő ölte meg a saját gyerekét és öngyilkos is akart lenni , de elég zavaros volt a történet (vagy csak nem voltam elég figyelmes), meg sajnos nem is az eredeti szöveg alapján írta, hanem egy halhásított kiadásból. Mindenesetre ott valamennyire szó volt a nő korábbi életéről is, és hát valóban nem volt kifejezetten szívderítő (adták-vették számtalanszor).
teemur · http://teemur.blog.hu 2012.01.27. 12:24:05
Van-e jelentősége annak, hogy "5x vegyenek el tőle 4 A-t és 5 B-t" ill. "3x vegyenek el..." a helyett, hogy 20 A-t és 25 B-t rendeltetnének elvenni?
Vagy szimplán abból indultak ki, hogy a végrehajtók csak 10-ig tudnak számolni?
Vagy szimplán abból indultak ki, hogy a végrehajtók csak 10-ig tudnak számolni?
tenegri 2012.01.28. 10:55:50
@teemur: A szövegben szó szerint az van, hogy "tabun yisü" (öt kilenc) és "γurban yisü" (három kilenc), ahol a yisü (kilenc) tkp. egy mértékegység, egy kilenc jószágból álló egység, aminek a pontos tartalma (milyen fajta jószágból hány van benne) tértől és időtől függően változhatott. A fenti szövegben szereplő négy nagy- és öt kistestű jószág, mint a yisü fordítása, egy gyakori (talán leggyakoribb?) értelmezése ennek a mértékegységnek, de előfordulhat más értelmezés is. Szóval nincs értelme külön szorozgatni és összesíteni a yisü összetevőit és úgy rögzíteni a törvényben, mert nem egyértelmű, hogy miből áll. Függhet ez a helyi szokásoktól, de a helyi környezeti feltételektől is (pl. olyan vidéken, ahol vmelyik fajta jószág tartására kevésbé alkalmasak a körülmények, ott abból kevesebb lesz, így valószínűleg nem is azzal számolnak). Pl. Bawden hivatkozik olyan adatra is, mely szerint a yisü az egyik helyen 2 lóból, 2 bikából, 2 tehénből, 2 három éves és 1 kétéves bikából állt (bár itt a bikák helyett szerintem valószínűbb az ökör és a tinó). Lásd 57. lábjegyzet:
books.google.hu/books?id=MOP5LP3VGdIC&lpg=PA13&pg=PA27#v=onepage&q&f=false
Hogy a mértékegység miért pont kilenc elemből áll, annak valószínűleg a kilences szám egyfajta szakrális jelentőségéhez van köze (lásd pl. yisün čaγan "kilenc fehér", ami egy fehér tevéből és 8 fehér lóból álló ajándék/adóféle, amit a mandzsu császár számára küldtek rendszeresen a mongol vezetők, tkp. alávetettségük jeleként).
books.google.hu/books?id=MOP5LP3VGdIC&lpg=PA13&pg=PA27#v=onepage&q&f=false
Hogy a mértékegység miért pont kilenc elemből áll, annak valószínűleg a kilences szám egyfajta szakrális jelentőségéhez van köze (lásd pl. yisün čaγan "kilenc fehér", ami egy fehér tevéből és 8 fehér lóból álló ajándék/adóféle, amit a mandzsu császár számára küldtek rendszeresen a mongol vezetők, tkp. alávetettségük jeleként).
