mongγol bičig & manju bithe

mongγol bičig & manju bithe

orciγuluγci / hafumbukū

jakiy-a / jasigan

bithei.niyalma@gmail.com

Friss topikok

ungsiγčid

γajar-un bömbörceg

dai yuwan gurun i suduri

2008.09.21. 00:16 Kápolnás Olivér

A Nagy Juan birodalom története c. munkából
 

A mongolokról rengeteg a kínai forrás született, ezek közül az egyik legismertebb a Nagy Juan birodalom története (továbbiakban NJBT) c. mű, amit közvetlenül a Juan birodalom bukása után, 1368-ban kezdtek írni. A mű fontosságát az adja, hogy rengeteg mára már elveszett forrást használt fel. Sajnos a mű kínai nyelve elszokta riasztani a mongolistákat, főleg, hogy a mai napig nincsen egyetlen európai nyelvre se lefordítva. A szerencse azonban rámosolyog az emberre, mivel az 1640-es években lefordították mandzsura, majd kiadták 1646-ban. Ennek az első részét, a Dzsingisz kán életét felölelő részt 1828-ban Klaproth megjelentette Párizsban.

Most csak Dzsingisz őseinek történetével fogunk megismerkedni. Erről a Mongolok titkos története (továbbiakban csak MTT) is beszámol, (ezt itt olvashatjuk: http://www.terebess.hu/keletkultinfo/titkos.html) a két leírás nagyon sok mindenben egyezik. Két fő különbség van, az egyik az eredet kérdése, a másik Mo-Na-Lung (Nomolun) története.
  A MTT a származást egészen egy kékesszürke farkasig és egy rőtes szarvasünőig vezeti vissza. Az ő későbbi leszármazottjuk lesz Alun Gova (Alan-goa), aki álmában egy fényalaktól esik majd teherbe és szüli meg Bodoncsart. A NJBT az eredetet csak Bodoncsarig vezeti vissza. Valószínűsíthető, hogy Dzsingisz családi hagyománya is csak Bodoncsarig ment, azonban, ahogy nőt a hatalma, úgy kellett egyre méltóbb ősöket keresni. A farkasős mítosza a sztyeppén ismert volt, korábban a türkök vezették vissza az eredetüket rá, tőlük vehette az ötletet Dzsingisz. Onnan is sejthető, hogy későbbi hozzáköltés a farkasős mítosza, hogy egyszer egy vadászaton Dzsingisznek külön fel kellett az emberi figyelmét hívnia, hogy kékesszürke farkasra és egy rőtes szarvasünőre tilos vadászni.
  Mo-Na-Lung története nem szerepel a MTT-ben, hogy miért az jó kérdés. A történet mindenesetre tanulságos, jól érzékelhető, hogy abban a világban igen bizonytalan volt az élet, könnyen támadt háborúság, és a legfőbb érték az állatállomány volt. Mellesleg az emberek úgy hullottak, mint a legyek. A bosszú volt a történelem egyik formálója, ennek csak Dzsingisz hatalomra kerülése és uralmának megszilárdítása vetett véget. Azonban 1368 után, a mongol uralom szétesésével újra felbukkan a bosszú, de most ne törődjünk ezzel, olvassuk inkább a szöveget. A tulajdonnevek elég furán hatnak, mivel a kínai mandzsura való fordításakor nem nagyon foglalkoztak ezeknek az értelmezésével, egyszerűen fonetikusan átírták mandzsura a kínai jeleket.
  Ennyi bevezető után lássuk először a mandzsu betűkről latin betűre leültetett szöveget:

dai yuwan gurun i suduri :

dergi debtelin ci .


dai yuwan gurun i da gebu monggo : monggo gurun i unggu mafa bodancar hala ci u wen : bodoncar i eme i gebu alŭn gŭwa : alŭn gŭwa dobun mergen be gaifi banjihangge juwe haha jui : amba jui i gebu bugŭ hataki : jacin jui i gebu buhŭci salci : dobun mergen akŭ oho manggi alun gŭwa anggasi ofi emu dobori tolgin de šanggiyan elden monggo boo da dosifi . aisin boconggo enduri ubaliyafi deduhe besergen i baru jidere de . alŭn gŭwa gelehei getefi . tereci beyen de ofi bodoncar be banjiha : bodoncar arbun giru niyalma ci encu : nomohon ujen : gisun komso : booi urse beliyen sere jakade : alŭn gŭwa hendume : ere jui beliyen waka . amaga jalan i juse omosi urunakŭ amba wesihun ombi sehe : alŭn gŭwa akŭ oho manggi geren ahŭta booi aika jaka be dendere de isirakŭ ofi . bodoncar hendume : wesihun fusihŭn . bayan yadahŭn gemu hesebuhengge kai : ulin be ai seme gisurembi sefi . damu emu sirga morin yalufi geneme : bali tun alan gebungge bade isinafi tere bade uthai tehe : bodoncar omire jeterengge bahara ba akŭ ofi yabure de . emu sakda giyahŭn bigan i gurgu be jafafi jetere be : bodoncar ohojon tulefi baha : giyahŭn be uthai urebufi gŭlmahŭn gasha de maktame tere be jeme banjimbi : aikabade jeterengge lakcaci abkai aisilara adali geli bahambi : bodoncar tere bade tefi ududu biya oho manggi : tung ji li hŭ lu gebungge bihan ci emu udu juwan boigon i niyalma . muke orho be dahame gurime jidere jakade : bodoncar orho i tatan arafi tere irgen i niyalmai emgi tefi tucire . dosire de . ishun de aisilame . tereci banjirengge majige yongkiyaha : emu inenggi bodoncar i ahŭn buhŭci salci gaitai gŭnifi hendume . mini deo bodoncar emhun genehe : akdafi banjire ba akŭ . te urundere beyerakŭ doro biu seme uthai baime jifi . deo be bahafi emgi gamara de : bodoncar jugŭnde ahŭn i baru hendume . tung ji li hŭ lu ba i irgen de ejen akŭ : muse cooha genehede oronakŭ dahambi kai : ahŭn tere gisun be inu arafi boode isinjiha manggi . sain cooha be sonjofi bodoncar be ejen arafi unggihe : bodoncar cooha gaifi genere jakade . tere bai irgen gemu dahaha : bodoncar akŭ oho manggi jui kabici gulug baturu siraha : kabici gulug baturu de banjihangge maha tudan : maha tudan i sargan mo na lŭn da banjihangge nadan jui : mu na lŭn mujilen hatan hahi : naha tuden akŭ oho manggi : mo na lŭn anggasi ofi bisirede yala i el aiman i geren buya juse usin de banjiha orho i da be feteme jetere de : mu na lŭn sejen de tefi . tucifi yabume tere be sabufi jilidame hendume : ere ba oci mini jusei morin feksire ba kai : geren juse ainu efulembi sefi : sejen be bošome birere jakade geren juse koro bahahangge inu bi : bucehengge inu bi : yala i el aiman i niyalma korsofi mo na lŭn ni adun i morin be gemu dalime gamara de . mu na lŭn i geren juse donjifi uksin etume jabduhakŭ fargame genehe : mo na lŭn mujilen jobome hendume . mini juse gemu uksin etuhekŭ genehebi : aikabade bata be eterakŭ ayo seme . uksin be sejen de tebufi urusa be jafabufi amcabume unggihe : amcame genehe urusa isiname jabdunggala geren juse . bata de gidabufi ninggun jui gemu wabuhabi : yala i el aiman etehe hŭsun i jifi mo na lŭn be wafi booi gubci be sundubuhe : mo na lŭn i amba omolo haidu ajigan ofi huhun i eme moo i noran i dolo somifi tucibuhe : nadaci jui nacin baduru balahŭ gebungge ba i irgen de hojihon ofi geli guwehe : nacin ini booi niyalmasa jobolon oho be donjifi boo de jifi tuwaci nimegungge hehesi juwan funceme haidu i emgi bi : tereci nacin eitereme gŭnici arga akŭ bisirede : yala i el aiman i niyalma nacin i ahŭn i konggoro morin be ilan jergi urgalafi bahakŭ werihengge be : nacin bahafi yaluha : nacin ini beye be morin tuwakiyara niyalma seme holtome yala i el aiman be tuwaname generede : jugŭn de emu ama jui giyahŭn alifi . jui juleri . ama amala jimbi : nacin ini ahŭn i giyahŭn be takafi julesi ibefi holtome tere jui baru hendume . emu jerde morin . geren morin be gaifi wesihun genehe be . si sahao : tere jui jabume sahakŭ : tere jui geli nacin de fonjime . sini duleme jihe bade bihan i niyehe niyongniyaha bio : nacin hendume . bi : tere jui hendume : si minde jorime yabu sehe manggi nacin uthai emgi genefi emu birai mudan be šurdefi nacin amasi tuwaci amargi moringga niyalma aldangga ohobi : tereci nacin uthai tere jui be tokome wafi giyahŭn morin be gaifi amargi moringga niyalma be okdome genefi nenehe adali holtoro jakade : tere niyalma fonjime juleri niyehe niongniyaha be gabtame yabuhangge mini jui kai : aini bade dedufi ilirakŭ : nacin jabume . oforo senggi tucikebi : tere niyalma jilidara de nacin šolo be bahafi tere niyalma be geli tokome waha : tereci nacin julesi geneme emu alin i fejile isinafi tuwaci emu udu tanggŭ morin bi : tuwakiyara emu udu juse hacuha hancame eficembi : nacin takame tuwaci gemu ini ahŭda i morin : nacin tere buya juse be holtofi alin i ninggunde tafafi . duin ici hargašame tuwaci jidere niyalma akŭ : alin ci wasifi . tere buya juse be gemu wafi giyahŭn be acifi morin de dalime amasi boode jifi . haidu . nimekungge hehesi be gemu gamame balahŭ gebungge bade gurifi tehe : haidu mutuha manggi : eshen nacin baturu balahŭ . ciyei gu gebungge juwe ba i geren irgen be gaifi jui haidu be ejen obuha : haidu ejen oho manggi cooha gaifi yala i el aiman be dailara jakade . yala i el aiman i niyalma amban i ton de dosifi . haidu i horo . hŭsun etuhun oho : haidu uthai balahŭ bira i dalin de ing arafi bira be lasha kiyoo cafi amasi julesi yabume : tereci duin ergi i aiman i mukŭn ambula dahaha : haidu akŭ oho manggi jui bei šongkor siraha : bei šongkor akŭ oho manggi : jui dumbihai siraha : dumbihai akŭ oho manggi . jui kabul han siraha : kabul han akŭ oho manggi . jui bardam siraha : bardam akŭ oho manggi jui yesugei siraha : yesugei geren aiman be dailame dahabufi : hŭsun ele etenggi amban oho : yesugei tatar aiman be dailame genefi aiman i ejen temujin be baha : tere fonde yesugei sargan ŭlen ŭjin . jui bancire de tere jui i gala de senggi dalga be seferehei banjiha : tere senggi fulgiyen wehei adali . yesugei ferguweme : temujin be baha mudan de banjiha seme jui gebu be temujin seme araha :

És az értelemzést:

A Nagy Juan birodalom történe

részlet az első könyvből


A Nagy Juan birodalomnak mongol volt az eredeti neve. A dinasztia ősapja Bodoncsar, nemzettsége Csi-U-Wen volt. Bodoncsar anyját Alun Govának hívták. Alun Govának Dobu Mergentől két gyereke született. A nagyobbikat Bugu Hatakinak, a kisebbet Buhicsi Szaldzsinak hívták. Miután Dobu Mergen meghalt, Alan Guva özvegyen élt. Egyik éjjel az álmában fehér fény hatolt be a jurtájába és aranyszínű szellemmé változott. Amikor a szellem az ágya fele közelített, felriadt. Terhes lett és megszülte később Bodoncsart. Ez a gyerek másmilyen lett, mint a többi ember, szelíd, csöndes természete miatt a háziak csak együgyünek nevezték. Alan Guva egyszer így szólt: Ez a fiú nem ostoba. Utódai között lesznek nagyon előkelőek és mélyen tiszteltek. Miután Alun Guva meghalt, a bátyak nem testvériesen osztották fel az örökséget. Ekkor Bodoncsar így szólt: Az embereknek a rangja és a gazdagságba mind az Ég elrendelésétől függ. Kit érdekel a vagyon? Majd egy pej lóval elügetett.
  Bodoncsar egy Bali Tun Ala nevű helyhez ért és ott letelepedett. Egyszer, mikor se étele, se itala nem volt, meglátott egy öreg sólymot a hegyen, amint az éppen egy fácánt kapott el és eszi azt. Bodoncsar hurkot vetett a ragadozóra és megfogta. Kitanította, majd nyúlra és madárra vadászott vele, így táplálta magát. Amikor szűkében volt az ennivalónak, akkor az Ég megsegítette és zsákmányra lelt. Bodoncsar ezen a vidéken már néhány hónapot eltötött, mikor meglátott néhány tucatnyi családot, akik a Tung-Dzsi-Li-Hu-Lu puszta felől jöttek. Vízet és legelőt követve érkeztek oda. Bodoncsar egy fűkalyibát épített és ezekkel az emberekkel együtt élt. Mindenféle dologban kölcsönösen segítették egymást, így ettől kezdve az élete kissé jobb lett.
 Egy napon Bodoncsar bátyja, Buhucsi Szalcsi egyszer csak így szólt: az öcsém, Bodoncsar egyedül ment el, azt gondolom, hogy nincs hol laknia. Vajon éhezik-e, fázik-e? Majd elindult és megtalálta a testvérét. Együtt tértek vissza. Az úton Bodoncsar a bátyához fordulva így szólt: Tung-Dzsi-Li-Hu-Lu felől érkezett embereknek nincsen ura. Ha rájuk támadnánk, biztos, hogy le tudnánk őket győzni. A bátyja helyeselte ezt a beszédet és miután hazaértek kiváló vitézeket válogatott össze és a vezérükké az öccsét tette meg, majd elküldte őket. Bodoncsar a katonákat vezetve, a népet teljesen legyőzte.
 Bodoncsar halála után a fia, Habicsi Gulug Bátor lépett az örökébe. Habicsi Gulug Bátortól született Maha Tudan. Az ő felesége volt Mo-Na-Lung, akitől hét gyerek született. Mo-Na-Lung heves vérmérsékletű, hirtelen természetű asszony volt. Miután meghalt Maha Tudan, Mo-Na-Lung özvegyen élt tovább.
 Egyszer mikor a kocsiján utazva meglátta, hogy egy csapat Jala-A-Il törzsbeli kis kölök az ő földjén növő növények gyökereit kiássák és azokat eszik. Mérgesen szólt rájuk: "Ezen a földön szoktak a fiaim lovagolni. Miért teszitek ezt tönkre? Majd a lovaskocsijával rájuktámadt. A gyerekek megsebesültek, voltak olyanok is, akik meghaltak. A Jala-A-Il törzs tagjai mérhetetlenűl dühösek lettek, Mo-Na-Lung összes nyáját elragadták. Mikor ezt Mo-Na-Lung fiai meghalloták, sisak és páncél öltése nélkül rögtön üldözni kezdték a nyájaik elrablóit. Mo-Na-Lung aggodott, ez járt a fejében: A fiaim se páncélt se sisakot nem vettek fel. Félek, hogy megverik őket. A páncélokat a kocsira rakta és egy szolgával a fiai után küldte. Azonban mire odaért a kocsi, addigra a hat fia már halott volt. A győzelemük után a Jala-A-Il törzs támadásba lendült, Mo-Na-Lungot megölték, az összes szállást szétrombolták. Mo-Na-Lung első unokáját Haidunak hívták, ő még kicsi volt, így a dajkája egy fa odvába rejtette el a támadáskor. A hetedik fiú, Nacsin Baduru egy, a Balahu nevű vidéken született nőt vett feleségűl, emiatt nem volt a szülői háznál. Mikor mehallotta, hogy mi történt a családjával, hazatért. Egy tucatnyi sebesült nőt és Haidut találta ott.
 Nacsin felpattant bátyja fakó lovára, amit hiába próbáltak a támadók háromszor is botospányvával megfogni, nem sikerült nekik. Nacsin csikósnak álcázta magát és a Jala-A-Il törzs területére indult. Az úton találkozott egy apával és fiával, akik egy sólymot vittek. A gyerek volt elől, az apja mögötte ment. A madárban a bátyja sólymára ismert Nacsin, aki odament a fiúhoz és így kérdezett tőle: láttál-e egy vörös paripá által vezett ménest? A fiú nemelges választ adott, majd megkérdezte, hogy látott-e az idefelé vezető úton kacsát vagy vadlibát. Igen, válaszolt Nacsin. Erre a fiú megkérte, hogy mutassa meg neki, hogy merre. Nacsin a fiúval együtt elindult. A folyóparton hátranézett és látta, hogy a gyerek apja messze lemaradt. Nyomban leszúrta a gyereket, majd a sólymot és a lovat magához vette és az érkező elé indult. Aki később ezt kérdezte tőle: libára, kacsára vadászó fiam, miért fekszik ott a földön? Miért nem kell fel? Nacsin így válaszolt: eleredt az orra vére. A feleletétől az apát elfogta az indulat, ezt az alkalmat használta ki Nacsin, ledöfte.
 Nacsin tovább ment és egy hegy lábához ért, meglátott pár száz lovat ott. Néhány fiatal őrizte a ménest, de éppen belemerültek a kockajátékba. Nacsin felismerte a bátyjai lovait. Nacsin rejtőzködve felmászott a hegytetőre. Körbenézett és látta, hogy nincs ember a közelben. Lejött a hegyről és megölte mindnyájukat.

A sólymát magával vive maga előtt terelte a ménest, így tért haza. Haiduval és a sebesültekkel a Balahu nevű vidékre költöztek. Miután Haidu felnőtt, a nagybácsikája Nacsin, a Balahu és a Csiyei-Gu nevű vidék minden lakóját a hatalma alá hajtotta, majd Haidut tette meg az uruknak. Haidu, miután hatalomra került sereget gyűjtött és Jala-A-Il megyét elfoglalta, nagyszámú alattvalója lett, hatalmassá és erőssé vált. Haindu a Balahu folyó partján vert tábort, hídat épített a folyón, többször átkelve rajta több irányba vezetette a seregét. Így mind a négy világtájban lévő összes uralkodót legyőzte. Haidu halála után, fia Bei Songgor lett az utóda. Bei Songgor halála után fia, Dumbihai lett az utóda. Dumbihai halála után, fia Kabul kán lett az utóda. Kabul kán halála után fia, Bardam lett az utóda. Bardam halála után fia, Jiszügej lett az utóda. Jiszügej minden megyét leigázott, ereje nagyra nőtt. Jiszügej a tatár tartomány elleni hadjáratra indult és a tatárok urát, Temüdzsint elfogták. Abban az időben Jiszügej felesége Ülen Üdzsin gyereket szült, aki világrajöttekor egy vérrögöt szorongatott. A vérrög olyan volt, mint egy vörös kő. Jiszügej csodálkozott ezen, mivel pont akkor kapta Temüdzsin elfogásának a hírét, a gyerek a Temüdzsin nevet kapta.

 

Akinek van még 5 perce, az olvassa el a MTT első pár bekezdését és hasonlítsa össze a kettőt. Érdemes figyelni a mondanivaló mellett a stílusra, pl. a MTT-et verses betétek tagolják, aminek itt nyoma sincs. ( http://www.terebess.hu/keletkultinfo/titkos.html)

Mandzsu tanulmányaimat a Magyar Fejlesztési Bank Habilitas ösztöndíja támogatta, köszönet érte!

 

5 komment · 1 trackback

Címkék: farkas mongol mandzsu dai yuwan gurun i suduri 1828 1646

A bejegyzés trackback címe:

https://bicig-bithe.blog.hu/api/trackback/id/tr53673644

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: อาหารเสริม สังกะสี 2018.12.30. 12:08:14

A 25 legjobb sorozatgyilkosos film - Tales from the blog

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

andras 2008.09.21. 13:01:07

Sain uu?

Ez benne van a Manju suduri bithei deji-ben is, legalabbis csak az elso resze.
A tobbit honnan lehet vajon beszerezni?

Kápolnás Olivér 2008.09.21. 17:37:09

si saivn?

az általad említett könyvben pont ez a rész van meg, de nem szó szerinti egyezés, azt is átírtam, itt van:

dai yuwan gurun i suduri : dergi debtelin ci .

dai yuwan gurun i da gebu monggo : monggo gurun i unggu mafa bodancar : hala cu u wen : bodoncar i eme i gebu alun gŭwa : alun gŭwa be dobu mergen gaifi banjihangge juwe haha jui : amba jui i gebu bugŭ hataki . jacin jui i gebu buhŭci salji : dobu mergen akŭ oho manggi alun gŭwa anggasi ofi emu dobori tolgin de šanyan elden monggo booda dosifi gaitai aisin boconggo enduri ubaliyafi deduhe besergen i baru jidere de alun qŭwa gelehei getefi tereci beyen de ofi bodoncar be banjiha : bodoncar i arbun giru boco niyalma ci encu . nomhon . gisun komso ofi booi niyalmasa tere be beliyen sere jakade alun gŭwa hendume . ere jui beliyen waka . amaga jalan i juse omolo i dorgi oronakŭ amban wesihun ombi sehe : tereci alun gŭwa akŭ oho manggi geren ahŭta booi yaya hethe jaka be teisu teisu dendere de isirakŭ jakade . temšendure de bodoncar hendume . niyalmai wesihun fusihŭn . bayan yadahŭn serengge gemu hesebuhengge baita kai : ulin hethe be ai seme gisurembi sefi beye emu sirga morin gaifi yalufi genehe : bodoncar yabuhai bali tun ala gebungge bade isinafi tubade uthai tehe : bodoncar jenku bahara ne akŭ ofi alin de emu sakda giyahŭn bigan i gurgu be jafafi jetere be sabufi bodoncar emu giyahŭn be jafafi urebume ujifi gŭlmahŭn gasha de maktame jafabufi tere be jafi banjimbihe : aika jeku lakcaci abka de jalbarici emu elgiyen tumin bahambi : bodoncar tere bade tefi ududu biya oho manggi tung ji li hŭ lu gebungge baci emu udu juwan boikon i niyalma muge orho be dahame gurime jidere jakade bodoncar orho i tatan arafi tere irgen i niyalmasa i emgi tefi tucire . dosire de ishunde aisilame tedeci banjirengge majige yonggiyaha kai : emu inenggi bodoncar i ahŭn buhŭci salci gaitai deu be gŭnifi hendume . mini deo emhun genehe bime te ururakŭ . beyerakŭ banjire doro biu seme uthai baime genefi deo be bahafi emgi yabure jugŭn de bodoncar ahŭn i baru hendume . tung ji li hŭ bei irgen de ejen akŭ ofi muse genehede tere oronakŭ dahambi kai : ahŭn tere gisun be inu seme boode isinjiha manggi udu cooha be bahame gaifi bodoncar be da obume unggihe : bodoncar cooha gaifi genere jakade tere bei irgese gemu dahaha : amala bodoncar akŭ oho manggi jui habici gulug baturu siraha : habici gulug baturu de banjihangge naha tudan : terei sargan mo na lung da banjihangge nadan jui bi : mu na lung mujilen hatan hahi baningga bihe : naha tuden akŭ oho manggi mo na lung anggasi bisire de yala a il aiman i geren buyan juse mo na lung ni usin i bade banjiha orho i da be feteme jetere de mu na lung sejen de tefi genefi tere be tuwafi jilidame hendume . ere ba oci mini juse i morin feksire ba kai : ere geren juse ainu ba be efulembi sefi morin sejen i bošome birere jakade geren juse goro feye bahahangge inu bi : bucehengge inu bi : tereci yala a il aiman i niyalmasa amula korsofi mo na lung ni adun feniyen be gemu dalime gamara de mu na lung ni geren juse donjifi uksin saca etume jabduhakŭ fargame genehe : mo na lung mujilen jobome hendume . mini juse gemu uksin etuhekŭ genehebi : bade be eterakŭ bisire ayoo seme uthai ungsin saca be gaifi uruse be amcabume unggihe : genehe uruse isinara i onggolo geren juse bade da gidabufi ninggun jui gemu wabuhabi : yala a il aiman etehe hŭsun i jifi mo na lung be wafi booi gubci be sundubuhe : mo a lung ni amba omolo haindu ajigen ofi ini huhun i eniya moo niyalmai ŭren i dolo somifi bade da sabuhakŭ ergen be tucibuhe : nadaci jui nacin baduru balahŭ gebungge bai irgen de hojihon ofi goro bihe ofi geli ergen guwehe : nacin ini booi niyalmasa jobolon oho be donjifi hahilame boode jifi tuwaci nimegungge feye bahaha hehesi juwan funcere niyalma . ajige haindu i sasa bihebei : tereci nacin eitereme gŭnici arga akŭ bisire de yala a il aiman i niyalma nacin i ahŭn i konggoro morin be ilan jergi urgalafi jafame mutehekŭ werihengge be nacin bahame yaluha : nacin ini beyebe morin feniyen i tuwakiyara niyalma seme holtome gisurefi yala a il aiman be tuwame generede jugŭn de emu ama jui juwe nofi emu giyahŭn be gaifi budhašame yabumbi : jui juleri . ama amala yabumbi : nacin kimcime tuwaci tere giyahŭn ini ahŭn i ujihe giyahŭn inu be takafi julesi ibefi tere jui i baru hendume . emu jerde morin geren morin be dahabufi wesihun baru genehe be si tuwahao : tere jui jabume . umai sabuhakŭ : tere jui geli nacin de fonjime . sini duleme jihe bade bigan i niongniyaha . niyehe bimbio : nacin hendume . geren bi : tere jui hendume . si minde jorime yabu sehe manggi nacin uthai sasa genefi emu birai mutan be šurdefi nacin amasi tuwaci terei ama kejine aldangga ohobi : tereci nacin uthai tere jui be huwesi i tokome wafi amasi bedereme ini ama be okdofi acaci tere niyalma fonjime . julergi niongniyaha gabtame yabuhangge mini jui kai : aini bade dedufi ilirakŭ ni : nacin jabume . oforo ci senggi tucikebi : tere niyalma uthai jilidara de nacin šolo be bahafi . tere niyalma be geli tokome waha : tereci nacin julesi genefi emu alin i hanci isinafi tuwaci emu udu tanggŭ adun feniyen bi : tere be tuwangiyara emu udu juse bigan de efimbi : nacin narhŭšame tuwaci tere adun gemu beyei ahŭda i adun inu kai : nacin tere udu juse be gemu wafi giyahŭn adun be gaifi amasi boode jifi . deo haindu feye baha hehesi be gemu gamame balahŭ gebungge bade gurifi tehe : tereci haindu mutuha manggi eshen nacin baturu . ciyei gu gebungge juwe bai irgen be bargiyafi haindu be tese de ejen obuha : haindu ejen oho manggi cooha ilibufi yala a il aiman be dailara jakade yala a il aiman i niyalmase ambula gelecehe : haindu i horo hŭsun ambula etenggi ofi haindu uthai balahŭ birai dalin de ing ilifi bira be lasha kiyoo cafi amasi julesi yabume tereci duin ergi i aiman i ergese ambula dahaha : haindu akŭ oho manggi jui bei šonghor siraha : tere akŭ oho manggi jui dumbiha siraha : dumbiha akŭ oho manggi jui kabul han siraha : kabul han akŭ oho manggi jui bardam baturu siraha : bardam baturu akŭ oho manggi jui yesukei siraha : yesukei hanciki geren aiman be dailame dahabufi terei hŭsun ele etenggi oho : yesukei tatar aiman be dailame genefi ambula etefi aiman i ejen temujin be jafaha : tere fon de yesugei i sargan ŭlen ŭcin emu jui bancire de tere jui i geli de emu farsi senggi dalga be seferehei banjiha : tere senggi fulgiyen wehe i adali bihe : yesugei ambula ferguwehe : inu tere fonde tatar i ejen temujin be baha ofi jui i gebu be temujin seme gebunlehe :

Értelmi különbségek gyakorlatilag nincsenek, sok mondat szó szerint egyezik.
A történet további részét abban abban a könyvben lehet megtalálni, amiből átírtam a szöveget és aminek felraktam a borítóját. A folytatás feldolgozás alatt, egy kis szerencsével még idén elkészül, kb. tizenötször ennyi van még hátra, de megéri mert nagyon érdekes.
Az 1646-os kiadás nem tudom merre lehet, Pekingben legalább egynek kell lennie, de szerintem van Mukdenben is. Külföldi könyvtárakat nem tudom, nálunk egy példány sincs az biztos.

andreй 2008.09.25. 10:42:51

Nem semmi! gratulálok!
sok kitartást a fordításhoz!
honnan szerezted amúgy be ezt a könyvet? végig jól olvasható?

halambutai 2008.10.20. 08:36:02

saiyvn?
simbe takame umesi urgunjembi, bi manju. ere bithe be oci aibideri bahafi gaiha?
süti beállítások módosítása