Ez a kolostor Belső-Mongólia központjának, Höhhotnak az északnyugati csücskében van. A legenda szerint a 16. század végén egy szerzetes meditált itt egy közeli barlangban. Nagyon híres lett és neki alapítottak egy kolostort. Később, mikor 1696-ban a mandzsu császár, Engke Amugulang az egyik hadjárata alkalmával megszállt Höhhotban, alapították egy újabb kolostort közvetlenűl a korábbi mellé. Több mint 100 évvel az alapítás után a kolostor történetét, főleg a felújítási munkákat kőbe vésték mongol és kínai nyelven.
A szöveg elég száraz, de van benne egy nagyon életszerű jelenet, valószínűleg sok szerzetes és növendék nem jelent meg időben a szertartáson, elkéstek és azzal védekezhettek, hogy nem tudták mennyi az idő, ezért felállítottak egy nagy dobot, amivel az időt jelezték.
A mongol szöveg:
[1.] + om susti blam-a idam burqan-nuγud-dur mörgömü . qaγu(u)čin buyan sadun-ača tölöblen sonosbasu eng terigün tulγur süm-e keyid bayiγuluγsan . qoyin-a ebderegsen-i ĵasaqu selbikü dutaγsan-i nemekü anu ači tusa γabiy-a anu qarilčan tanimui . uridus buyan sadun ebüged angqan bayiγulĵu bütügsen . [2.] qoyitu üy-e-dü ĵalγamĵilan ĵasaqu anu eng-ün očir neyite-dür bayiqu kereg . man-u baraγun usutu kemegči γayiqun-du [=γaĵar-tur] engke amuγulang-u γočin ĵirγuduγar on-du dalai ĵamsu čorĵi süm-e keyid bayiγulĵu o burqan sitügen bütüküi-dür : [3.] + burqan bodisitu-yin ibegel-iyer kümün-ü küčün-dür itegekü tula . sayitur kičiyeĵü ergümĵilekü keregtei kemegdekü tula . neyireltü töb-un qoyaduγar on-du mön dalai ĵamsu čorĵi ene süm-e keyid-ün noruĵu ebderegsen-i küčün doγustal-a dakin selbin ĵasabai . qoyin-a basa boroγan usun elbeg tokiyal= [4.] =duĵu doyik'ang küriy-e toγurγ-a čöm nebtereĵü ebteregsen tula . tngri-yin tedkügsen-ü dötüger on-du yeke damči navangsamdan dakin selbin ĵasaĵu sineyengĵügüi [=sinedkeĵügüi] . qorin doloduγar on-du erke nasu yeke demči navanganĵab selbin ĵasabai . γočin dörbedüger on-du [5.] erke darqan čorĵi navangčuyimĵur basakü dakin selbin ĵasabai . döčin qoyaduγar on-du zaramba erdeni darqan emči čorĵi navangnisi yeke damči rasidungrub-tan uridus-un ĵirum-yi daγuriyan dakin selben ĵasaĵu öngge ĵibqulangtu bolγabai mön navangnisi tan ĵil [6.] daraγalan selbin ĵasaγsaγar seyisiyeltei irügeltü-yin dötüger on-dur kürüged . ordo qarsi-yi yekedken aγudam sin-e bariγulĵu naiman bodisatu-yin naiman abural . arban naiman aγui sitügen dörben maqaraĵa bütügeĵü inaγsi činaγsi oroqu γarqui-dur ayul ügei dürim [7.] kemĵiy-e-yi ĵüričiĵü ülü bolqu tula . yeke kenggerge . jüg elgükü dabqurliγ bayising bayiγulĵu erte örlüge ütesi süni deledčü olan-u čiken-dür sonosγamui . da blam-a avangays o da blam-a rasipunrub-tan dakin aγudam yeke selbin ĵasaqu sedkil čing [8.] ünengkü tula . doloduγar on-u qabur yeke egüde ĵasaĵu . basa bariγun ĵegün eteged-tü quyi-u bayising bayiγulĵu em ĵiruqai eldeb ĵiruγ ĵiruĵu emünetü či g'ang kikiri bosγaĵu olan bügüde-dür üĵügülbei : [9.] + burqan-u nomlaγsan tačiyangγui urin mungqaγ nisvanis kemegči dörben ĵüil čöm qoγosun busu bolai . öberün bey-e-yin dayisun-i darun ülü čidaqu tula . süm-e keyid-ün sayin maγu yeke baγ-a-dur ilγal ügei geyigülbesü ĵokiqu tula navangisi tan [10.] + burqan bodisatu narun aburaqu ibegekü-yin maγad itegekü tula ed aγurasun-i qayirlal ügei sanaγ-a güičidken selbin ĵasabai . egün-i ende itegeĵü urida-yin bütügegsen bayiγuluγsan ači tusa-yin sayisiyan todorqayilan ilergeyileĵü qoyitu üy-e-dü ĵirum bolγan ĵokiyaγsan [11.] kösiy-e čilaγun-dur seyiregülün bičisügei . on süm-e kemegči öndör kökerügsen aγula-yi tüsiĵü bütügegsen tula sür ĵibqulang yekede badaraĵu emün-e-deki γool ĵadaγai orosĵu dürsi bayidal maši γayiqamsiγ navangnisi ene üiledkel-i egüskeküi-dür γačikü [12.] baγan-a terigüten-i öber-e arilĵiqu-ača γadan-a . modon-u üĵügür önčig büri eldeb sečeg seyilgeĵü keyid süm-e-yi eyim yekemsüng ĵibqulangtu bolγan ĵasabai . ene kemegči uridaki buyan sadun ebüged-i möriden daγaĵu daγuriyan . qoyitu üy-e-dür uduridqal bolγan bayiγuluγsan [13.] anu buyan-u körüngge-yi maγad aγudam sačubai . egün-i qoyitu üy-e-deki sayin-i ergemleĵü buyan-dur duritai öbürüd-tür (?) itegeĵü ĵalγamĵilan ĵasaqu selbikü-yi egüride buu orkiγdun keme dongγodbai.
[14.] tayičin ulus-un seyisiyeltei irügeltü doloduγar on-u amurun dumdadu sar-a-yin ölĵei-tü sayin edür-e seregülün bičiĵü tegüsgen bayiγulbai .
Fordítás:
Om suvasti! Hódolat a lámánknak, védőisteneknek és a buddháknak.
A régi erények közül a legkiválóbb a kolostor alapítása, majd utána a megrongálódott részek helyreállítása és a hiányok pótlása. Most ezeket a nagy érdemeket mutatjuk be.
Az erényes ősök alapították ezt a kolostort, a későbbi nemzedékek pedig folyamatosan karban tartották, ez sok ember közös ügye volt.
A Baragun Uszutu nevű helyen Engke Amugulang császár harminchatodik évében [1697] Dalai Dzsamszu Csordzsi megalapította ezt a kolostort. Ő azt szokta mondogatni, hogy a buddhák és bodhiszatvák segítsége mellett saját magunk erejében is bízva szorgalmasnak kell lenni. Így ő a Najraltu Töb második évében [1724] a kolostor leromlott részeit ereje fogytáig javította. Később az esőzésektől a Dojkang szentély falai átáztak és megrongálódtak. Ezt Tengrin Tedkügsen negyedik évében [1739] Jeke Damdzsi Navangsamdan újra helyreállította. A húszonhetedik évben [1762] Erke Nasu és Jeke Damcsi Navangdzsab tatorozták a kolostort. A harmincnegyedik évben [1769] Erke Darkan Csordzsi Navangcsujmdzsur renoválta. A negyvenkettedik évben [1777] Zaramba Erden Darkan Emcs, Csordzsi Navangnisi és Jeke Damcsi Rasidungrub az elődök szokásait követve újra felújították és pompásan kifestették az épületeket. A fent említett Navangnisi ettől az évtől kezdve folyamatosan rendben tartotta a kolostort, majd Szejsijeletü Irügeltü negyedik évében [1799] épített egy hatalmas szentélyt, benne nyolc bodhiszatva és még tizennyolc más nagy szobrot állított fel. A négy maharadzsáét is elkészítette. Hogy ne lehessen félelem nélkül megszegni a ki- és bejárási szabályokat, egy minden irányban látszódó emeletes épületet emelt, amiben egy nagy dobot helyezett el. Ezt reggel, délben és este megütötték, ennek hangja sokak fülébe elhallatszott.
Főláma Navangnisinak és a főláma Rasidungrubnak eltökélt szándéka volt az újbóli nagymértékű felújítás, emiatt a hetedik év [1802] tavaszán a nagy kaput megjavították, a nyugati és a keleti oldalon épületeket emeltek, ezekben orvosi-, jós- és festőrészleg volt. A kolostor előtt imazászlókat állítottak fel, sokak látták ezt.
Buddha tanításai a ragaszkodásról, haragról, tudatlanságról és a szenvedélyekről mind meghallgatásra találtak. Navangnisit nem gyűrte le a fáradság és a kolostor minden lakója kivétel nélkül örvendeztette. Emelett bízott a buddhák és bodhiszatvák általi megváltásban és a védelmükben, így nem sajnálva a pénzt, a kolostort felújította.
Ezeket nem szabad elfeledni, a korábbi nemzedékek alkotásait és tetteit dicsérni és hirdetni kell! Ezeket a cselekedeteket a később nemzedékek szokásává kell tenni. Sztélére véssük ezt!
A kolostor kékes színű hegyre támaszkodik, lélegzetelállítóan csodálatos helyen fekszik. Előtte folyik egy folyócska, fenséges látványt nyújt. Mikor Navangnisi a felújítást végezte, akkor nem csupán az oszlopfőket cserélte le újra, hanem az eresz minden sarkába különféle virágokat faragtatott. A kolostort lenyűgözően pompás lett.
Az erényes ősök útját járva, a későbbi nemzedékeknek példát mutatva állítottuk ezt a sztélét, ami az erény csírájit széles körben veti majd el. A későbbi nemzedéknek a jót meg kell becsülniük és az erényre kell törekedniük! A kolostor folyamatos karbantartását nem szabad abbahagyni! Ezt hirdeti ez a sztélé.
A Nagy Csin birodalom Szejsijeletü Irügeltü hetedik évében [1802] a tavasz középső hónapjának egy örömteli szép napján vésték és állították.
Sajnos a sztélé üzenetét nem nagyon fogadták meg az utódok, mára kolostor elég elhagyatottá vált, a nagy dobot sem üti meg már senki.
