Dzsingisz kán a Bordzsigin nemzetségből származott. A név etimológiájára a mai napig nincsen elfogadott magyarázat. Az egyik mongol történeti műben (cinggis boγda-yin teüke tobci) a szerző megkísérli megfejteni a nemzetségnév eredetét az alábbi módon:

börjigen obuγ [...] kemegsen ucir bolbasu . bör inu qaracu eke . ji inu tngri ecige . gen inu tere qoyar-un köbegün kemejügüi

A Bordzsigin nemzetség elnevezésének az eredete a következő: a bor a közrendű anyát, a dzsi az égi apát, a gin a kettejük gyermekét jelenti.

Az etimológia nem túl meggyőző mai tudományos szemmel. Azonban, ha a mű egészét nézzük, akkor érthető, hogy miért így bontotta szét a bordzsigin szót a szerző. A szerző szerint ez a nemzetség Dzsingisz kántól ered, akinek az apja Kormuszda isten volt, aki leszállt az égből és egy közönséges halandóval (Höelünnel) hált. Az persze nem világos, hogy mi alapján kapcsolta a szerző a bor szótagot az anyához, a dzsi-t Kormuszdához, a gin-t pedig Dszingiszhez. Bordzsigin szó más magyarázatával eddig még nem találkoztam mongol művekben, ez is csak egyetlen egy alkotásban bukkan fel, aminek ráadásul csak egy ismert példánya van, így nem lehet azt állítani, hogy ez az etimológia széles körben elterjedt volna.
                                              a jövő értelmisége
  A mongol művekben a XVII. századtól mutatható ki az egyes szavak eredetének keresése, pl. a dzsingisz szó eredetére az a magyarázat született, hogy egy madárhangra vezethető vissza. A tudomány alatt minden korban mást értettek, mai szemmel lehet, hogy nevetségesnek tűnnek ezek a magyarázatok, holott nem azok. A korabeli emberek szemében ezek olyanok voltak mint ma egy akadémiai székfoglaló. Ezekben az etimológiákban is van valami logikai szál, ami mentén le lehet vezetni őket és ez alapján lehet megérteni a korabeli emberek gondolkodását, ami nyilván teljesen más volt, mint a mai, pont ezért (is) érdekes.
                              nem csak havasi gyopár terem itt, hanem tudomány is