mongγol bičig & manju bithe

mongγol bičig & manju bithe

orciγuluγci / hafumbukū

jakiy-a / jasigan

bithei.niyalma@gmail.com

Friss topikok

ungsiγčid

γajar-un bömbörceg

miért sárga a sárga?

2011.01.02. 23:05 Kápolnás Olivér

Congkápa (1357-1419) neves buddhista reformer volt, nevéhez fűződik a Gelugpa rend megalakítása. Már életében messze földön híres volt, a kínai császár, a ming Yongle (uralkodott: 1403-1424) kétszer is meghívta magához, de egyszer se kelt útra. A hagyomány megőrizte, hogy volt valamiféle kapcsolat közöttük. Mit gondoltak erről a XX. század elején?
  Az alábbi részlet Lubszangcsüjten (1875-?) A mongolok szokásairól (mongγol-un jang aγali-yin üiledbüri) című híres alkotásából származik. A mű érdekessége, hogy ez az első mongol szerzőtől származó iromány, ami a mongolok szokásait és kultúráját részletesen tárgyalja, 1918-ban fejezte be ezt a szerző, aki szegény családból származott, lámának tanult, majd nyelvtanár lett , Pekingben és Tokióban is tanított, világot látott ember volt.
  A vallással foglalkozó részben találunk pár sort Congkápáról és a kínai császárról. (Ő az a kínai császár, akiről azt tartják a mongolok, hogy igazából mongol ivadék volt, de ez a legenda nem szerepel itt). A szerző forrásai nagy valószínűséggel mandzsu korban keletkezett művek voltak, mert a császár és a láma viszony leírása mandzsu-kori mintát követ. Azaz a vallási és világi vezető nem egyenrangú. A császár van magasabb pozícióban, parancsokat ad a lámáknak és címeket osztogat, egyértelmű az alá és fölérendeltség. Emiatt az sincs megemlítve, hogy a császár meghívta Congkápát, de az nem fogadta el, ami elképzelhetetlen lett volna mondjuk a XIX. századi mandzsu világban. Jellemző, hogy a „Sárga vallás” kifejezés is a császár parancsára keletkezik, ami nyilvánvalóan nem így történt. Ennek a mondatnak nem szabad történeti forrásértéket tulajdonítani, ebből csak a mandzsu-kor mentalitására és valláspolitikájára következtethetünk.

tere üy-e-dür basa tangγud γajar ögeled ayimaγ-un oron-dur basa burqan-u surγal-un keyid bayiγsan bülüge .. edüge-yin γansu moji-yin si ning-un oron bolai .. ene oron-du zongkapa kemekü yeke neretü lam-a γaruγsan bülüge .. ene zongkapa lam-a-yin nom erdem yeke γayiqaltai büged olan amitan kümün yekel-e bisiren süsüglemüi .. olan amitan-dur tusalaγsan tusa ilerkei tula tere üy-e-yin kitad-un ming ulus-un caγ bui γansu moji-yin jakircu bayiqu yeke sayid üjeged bisirejü . zongkapa lam-a-yin nom erdem sayin . olan kümün-dü yeke tusatu-yi ebkemel jokiyaju . ming-un yung li qaγan-du ayiladqaγsan-dur . yung li qaγan basa tüsimed-ün ayiladqaγsan yosuγar sayisiyan . qaγan yekel-e bayarlaju . ene zongkapa-dur sir-a sigür . sir-a qubcasu . qutuγtu cola baγulγan ögkü-ece γadan-a qaγan öberün mudur-un bicig qayirlan jarliγ-un üge ulus ger-ün tula ba bürin engke töbsin bolqu ariγun surγal-i sayiqan sakiju . olan amitan-u tusa-yin tula burqan-u surγal-i sayitur manduγulun yabuγtun .. egünce qoyisi sir-a-yin šasin kemen neredejü yabuγtun kemen jarliγ baγulγaju . tuqayilan elci tüsimel ilegegsen-du zongkapa lam-a eyimü jarliγ-i küliyen abuγad basa yeke bayarlan . ming ulus-un jung li qaγan-u jarliγ-iyar burqan-u surγal-un el-e jüil-i sir-a öngge-yin erkilen sir-a-yin šasin kemen nereyidübei ..

Abban az időben a tangutok [kb. a mai Csingháj] földjén, az ojrátok [itt: kék-tavi mongolok] megyéjében is volt buddhista kolostor. A mostani Kanszu tartománybeli Sinin környékéről származik a Congkápa nevű, igen híres láma. Ennek a lámának csodálatosak voltak a tanításai és sok ember mélyen hit és bízott benne. Közismert volt, hogy sok élőlénynek segített, emiatt Kanszu tartomány akkori, a kínai Ming-dinasztia idejében lévő főméltósága meglátogatta őt, és hinni kezdett benne. A Ming-dinasztia Yongle császárhoz jelentést küldött, melyben azt írta, hogy a láma tanítása kiváló és sok ember mérhetetlen hasznára válik. Mikor a jelentés a császárhoz ért, akkor az uralkodó helyeselte a főméltóság szavait és nagyon megörült. Congkápának sárga ernyőt, sárga ruhát és a „Kutugtu” címet adományozta, ezen kívül saját kézzel írt hozzá parancslevelet, amiben ez állt: A birodalom minden lakosáért és az általános békéért, nyugalomért figyelmesen védelmezd a tiszta tanításokat, sok élőlény hasznára való tekintettel a buddhista vallást virágoztasd fel, és „Sárga vallásnak” nevezd! Kinevezett követ vitte a parancsot, amit célbeérkezésekor Congkápa tisztelettel vett át és nagy öröm járta át. A ming Yongle császár parancsára a sárga színeket előnybe részesítették a buddhisták tárgyainál, emiatt ezt a vallást Sárga vallásnak nevezték el.

A kései források gyakran nem arról tudósítanak, amiről szólnak, hanem a saját korukat lehet rajtuk keresztül megérteni. A fenti részletből nem nyerünk pontos képet a láma és császár viszonyáról, de arról igen, hogy a mandzsu korban hogy gondoltak erre arra is, hogy mit gondoltak arról, hogy miért sárga a sárga.
                                                                   sárga süvegesek

1 komment

Címkék: sárga mandzsu congkápa yongle mongγol un jang aγali yin üiledbüri lubsangcüiten gelugpa

A bejegyzés trackback címe:

https://bicig-bithe.blog.hu/api/trackback/id/tr382555436

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

deadoralive 2011.01.14. 14:08:48

Indiai buddhista szerzeteseknek már Congkapa korában sárga (sáfránysárga) színű ruhájuk volt. Congkapa is ragaszkodni kívánt ehhez (ezzel is hangsúlyozva, hogy ők a budhizmus indiai vonalát tartja követendőnek - azaz nem a kínait), de ez technikailag kivitelezhetetlen volt (a sáfrány nagyon drága - www.szintan.hu/lista/s/s01.htm ). A szerzetesek ruhája végül a vörös lett. A vörös színt bíztosító növény nagyon gyakori Tibetben, míg a sáfrány nem igazán. A süvegek viszont csakazértis sárgák lettek.
Én így hallottam.
süti beállítások módosítása