tere aniya taizu cinggis han dung in du gurun de isinafi . tiyei men guwan furdan de tefi bisirede emu jiyo duwan gurgu tucike . tere gurgu bugū i adali . morin i uncehen . boco niowanggiyan .. niyalmai gisun i taizu cinggis han de dahara urse i baru hendume sini ejen be hūdun bedere se . tere be han sabufi . yelioi ts'uts'ai de fonjire jakade yelioi ts'uts'ai hendume ere ferguwecuke sain gurgu . erei gebu jiyo duwan . duin hošoi gurun i gisun be gemu bahanambi .. banjibure de amuran . wara be ibiyambi .. ere ainci abka wasimbufi han de alahangge kai .. han seci abkai amba jui . abkai fejergi niyalma gemu han i juse . abkai mujilen de acabume . irgen i ergen be yooni obu .. han tereci cooha amasi bederehe ..
Abban az évben [1224] Dzsingisz kán Indiába ment. A Tije hágón táboroztak, mikor egy unikornis lépett elő. Ez az állat hasonlít a szarvashoz, de lófarka van, és kék színű. Emberi hangon így szólt Dzsingisz kán kíséretéhez: mondjátok meg az uratoknak, hogy gyorsan térjen vissza! Megtudta ezt a kán, és kérdőre vonta Jelü Csücajt, aki ezt válaszolta: ezt a csodálatos, nemes állatot unikornisnak hívják. A négy égtáj összes országának ismeri a nyelvét. Kedveli azokat, akik az életet védik, és gyűlöli azokat, akik a halált osztják. Az Ég küldte ezt az állatot, hogy az üzenetét átadja. A kán az Ég helytartója, az Ég alatti emberek mind a kán gyermekei. Az Ég szándékával légy összhangban, az emberi életet tedd a legfőbb értékké! Ekkor Dzsingisz visszafordult.
A Tije hágót nem tudtam még azonosítani. Az unikornis jiyo duwan-nak van írva a mandzsuba, ez kínai szavak fonetikus átírása, nem tudtam ezeket sem azonosítani, de a későbbi párhuzamból egyértelműen látszik, hogy itt bizony unikornisról van szó. Jelü Csucaj (1190-1244) Dzsingisz kán egyik tanácsadója volt, eredetileg kitaj származású. Rengeteg kitaj származék szolgált Dzsingisznek. A kitaj birodalom (Liao) 907-1125 között állt fenn, a dzsürcsik döntik meg, akiket meg majd a mongolok, így egy kitaj származéknak Dzsingisz, az ellenség ellensége volt. A fenti történet mondanivalója egyszerű, az Ég, akitől Dzsingisz kapta a hatalmát, azt szeretné, ha nem vezetne Indiába véres hadjáratot a kán. Ezt egy beszélő unikornissal hozza a tudomására, aki elkerüli Dzsingiszt, mert gyűlöli azokat, akik a halált osztják.
A legenda később újra felbukkan. A XVII. század második felében keletkezett Erdeni-yin tobči című mongol krónikában a kérdéses rész így szerepel:
tendeče mön tere yabudal-iyar-iyan enedkeg-tür morilarun čindanarang-un dabaγ-a kemekü kötel-i daban odtala . nigen oroi-dur-iyen γaγča eber-tei serü neretü görögesün güyüǰü iregseger . eǰen-ü emün-e ebüdüg-iyen bokirču . mörgön abai .. tegün-i qotalaγar γayiqaldun büküi-e . eǰen eyin ǰarliγ bolorun
tere enedkeg-ün včirtu saγurin kemekü .
erten-ü degedü burqan bodistv-nar
erketen boγdas qad-un törögsen oron gele ..
edüge ene kelen aman ügei görögesün ber
eyin kümün metü mörgükü anu yaγun
kerbe görögesü genüger bolqu yaγun bolomu ..
deger-e tngri ečige minu idqaγsan bolbau
kemeged egegerčü qarin urbalǰu baγubai .. ..
Indiába indult Dzsingisz kán. A Csindanang hágón történő átkeléskor egy unikornis vágtatott hozzájuk, a kán előtt térdét behajlítva meghajolt. Mindenki elcsodálkozott, Dzsingisz törte meg a csendet:
Ez a föld az indiai Vadzsra Trónusúnak,
Régi, magasztos buddháknak, bodhiszatváknak,
Hatalmas, fenséges kánoknak a szülőföldje.
Most, ennek a néma állatnak
Emberhez hasonló meghajlása mit jelent?
Figyelmeztetés lenne?
Apámnak, a Fenséges Égnek feddése lenne?
Majd seregét megfordítva visszatértek.
A legenda szinte minden eleme átalakult. Az unikornis itt nem tud beszélni és egyenesen Dzsingiszhez megy, aki szerint az Ég figyelmeztetés ez. A kán India jellemzésében azt mondja, hogy itt született Sákjamuni Buddha (Vadzsra trónusú), sok más buddha, boddhiszatva, és a fenséges indiai uralkodók is. Itt van egy véres folt ebben a hagyományban, ugyanis a XVII. századra az a fikció alakult ki, hogy Dzsingisz valójában az első indiai uralkodó (Mahasamadhi) leszármazottja, akinek a családfáján Sákjamuni Buddha is szerepel. Tehát, ha Dzsingisz Indiába menne, akkor az azt jelenté, hogy az ősei földjére térne vissza! De nem ez történik. Ez azt mutatja, hogy a XVII. századi mongol hagyomány több, egymástól különböző forrásból táplálkozott, és nem mindenhol alkot egységes, zárt rendszert. Előbb láttuk, hogy az unikornissal való találkozás fikciója legkésőbb a XIV. század második felében már megvolt. Dzsingisz Indiából való származása pedig később keletkezett. Az Erdeni-yin tobči szerzője egy tibeti forrás használt, ezt onnan lehet tudni, hogy az unikornis neve a tibeti megnevezés (bse-ru) fonetikus átvételeként szerepel a szövegben, másrészt a hágó neve is elüt a kínaitól, de gyaníthatóan ugyanarról van szó. Érdemes lenne átnézi a tibeti krónikákat, mert azokban szerepelnie kell ennek a történetnek, valószínűleg egy korábbi változatában.
Mit lehet tenni, ha ez ember találkozik egy unikornissal, aki elzárja az utat? Az európai hagyomány szerint szűz lányok segítségével könnyen be lehet fogni. Ha nincs a környéken szűz lány, akkor érdemes tudni, hogy a hasán sebezhető, de a legjobb megoldás, ha más utat keresünk, vagy visszafordulunk, nem szabad figyelmen kívül hagyni az égi jeleket.
