Az alábbiakban egy pár lapos kézirat kerül terítékre. Mongolok között széles körben el voltak terjedve az ilyen pár lapos vallási szövegek. Nyomtatásban is megjelentek ezek, de legtöbbször egymásról másolgatták őket. Egy háztartásból sem hiányozhattak ezek, minden bajra és eseményre külön szövegek voltak. Az alábbi elvileg a rágalmak ellen volt hatásos, de ahogy kiderül rengeteg más bajt is meg lehet ezzel előzni.

A kézirat 5 számozott lapból áll, mérete 17.7*7.7cm. vízjeles orosz papír, valószínűleg a XIX-XX. század fordulója táján írhatták. Az íráskép kifejezetten szép, azonban a diakritikus pontokat következetlenűl használja, a szóeleji ǰ-t gyakran y-nek írja a szóbelsejit pedig mindig č-nek. A szöveg teli van szövegromlással, felesleges betűk betoldásával, illetve elírással.

A szöveg egy buddhista szútra, a teljes neve: Rágalmakat megszüntető szentséges mahájána szútra. Feltehetően egy XVII. századi fanyomatos könyvre megy vissza, amit Ayusi Güsi fordított, és qar-a kelen neretü sudur címmel adták ki. Ez a nyomat két részből áll: 1. qutuγ-tu qar-a kelen ama yala amurliγulun üiledügči neretü yeke kölgen sudur ( – ez pont megegyezik ennek a szútrának a címével) 2. yekede kilinglegsen včir-a qar-a kelen aman-i qariγuluγči tarni. Sajnos nem láttam ezt a nyomatot, így nem lehet pontosan megmondani a kettő közötti kapcsolatot.

Ennek a kéziratnak az érdekességét a fedőlapon lévő cím adja, Mandzsusiri szútrája. Bár Mandzsusiri feltűnik a szöveg végén, nem róla szól elsősorban. Mandzsusiriről gyakran jelenik meg úgy, mint aki segít az élőlényeken, erről tanúskodik egy jóslat is, ami – állítólag - Buddha szájából hangzott el:

bi nirvan boluγsan-u qoyin-a ene tib-un umar-a dorona-yin ǰabsar-un γaǰar-un qubi-dur yeke kitad-un oron-a tabun üǰüγür-tü kemegdekü oron-dur qutuγ-tu manzušrii batu(-)da orosiγad čaγlasi ügei nomoqadqaγdaγun-i nom-iyar qangγan ǰokiyaqu ba eldeb ǰüil arγ-a-bar amitan-nuγud-i tonilγan üiledkü boluyu

Az én [Buddha] Nirvanába távozásom után ennek a földrésznek az észak-keleti részén, a nagy kínai földön fekvő Öt-ormúnak nevezett helyen [=Wu Tai Shan], a szentséges Mandzsusiri fog megtelepedni, majd időtlen időkig a Tanra vágyóknak tanítást fog adni és mindenféle módon az élőlények megváltásáért fog cselekedni.

Némely szövegben Mandzsusirit a buddháknál is többre értékelik, erre egy példa:

manzušrii bodisatu-a-yin ner-e-yi sonosuγsan tedeger bügüde deger-e ügei üneker toγuluγsan bodi qutuγ-u ilete toγulču burqan boloyu : ken ele manzusrii bodisung-yin ner-e-yi bariγad uribasu ǰaγun mingγan neng olan tüg tümen költi burqan-u ner-e-yin nasuda ögülegsen-eče egün-ü buyan anu : ilangγuy-a ülemǰi-yi olqu bolmui : yaγun-u tula kemebesü : tedeger tegünčilen iregsen kedüi bükü čaγ-tur amitan-u tusa-yi üiledügsen üiles anu : manzusrii bodi satu-a-yin nigen g'san-u tedüi üiledügsen qobi-dur ber ülü oyiraduyu :

Mindenki, aki Mandzsusiri bodhiszatva nevét meghallja, a legbiztosabb biztonsággal fogja elérni a megvilágosodást, kétségtelenül buddhává fog válni. Aki Mandzsusiri bodhiszatva nevében bízik és szólítja őt, az evvel sokkal nagyobb erényt ér el, mint százezernyi, töménytelen tízezernyi, százmillió buddha nevének örökké mondogatásával. Ennek az oka, hogy az Akkép Érkezett egész életében az élőlények segítésére cselekedett cselekedetei közelébe sem érnek annak, amit Mandzsusiri bodhiszatva egy pillanat alatt megtesz.

Ennek a nézetnek az eredete nem tisztázott, valószínűsíthető, hogy a mandzsu korban keletkezett. A mandzsu császárok magukat Mandzsusiri reinkarnációjának tartották (ezért is nevezték el a népüket mandzsunak 1636-ban). Természetesen a császári trónon ülő uralkodónak a hatalma mindenek felett állt, így ahogyan a földön a császár, úgy égiek között Mandzsusiri volt a leghatalmasabb. Erről tanúskodik egy sztéléfelirat is (lásd bővebben a Tigrisvadászat posztot):

edüge ǰol metü eǰen ende kürčü ireged egüni alaγsan anu čuqum tngri irgen-ü ǰobalang-i arilγaγsan bolai kemen ögüleged

Azt beszélték, hogy az Úr [=mandzsu császár] – akit a boldogság kísér – ide érkezése és a tigris megölése az valójában az istenek és emberek szenvedésektől való megszabadítása volt.

Ezt a témát érdekes lenne tovább boncolni. Valószínűleg a Mandzsusiri kultusz miatt lett a kézirat címe Mandzsusiri szútrája. Térjünk is vissza ide.

A kézirat szövege:

manzusiri-yin sudur orosibai ::

o) namuva boddhay-a :: o) namuwa dhara(a)y-a :: o) naumwa sangkha(a)y-a ::
hindekeg-ün [=enedkeg-ün] kele(n)-ber : aray-a kdüm tarma dha pey-y nauwa maha yan-a sudur : tübed-ün kele(n)-ber paγba kamču naγbo sabar zadba sizibi dekebe ǰongbudo : mongγol-un kele(n)-ber qutuγ=tu qara kele ama(n) yal-a-yi amurliγulun üiledügči neretü yeke kölgen sudur : burqan bodasung-nar-un qutuγ-dur mörgömü : eyin kemen minu sonosuγsan nigen čaγ-tur ilaǰu tegüs nögčig=sen burqan küselen neretü γaǰar-un olon [=olan] nöküd-tür nom üǰegülümüi : tere čaγ- [1/2] -tu ger-ün ečin [=eǰen] tegülder üǰeskülüng(-)tü neretü tere [=tegün-ü] nöküd-ün dumda aǰu[γu] : saγuγsan saγurin-ečegen [=-ačaγan] bosču : ilaǰu tegüs nögčigsen burqan-iyan kemen öčiǰü γayiqamsiγ baγsi ilaǰu tegüs nögčigsen bidan ene γaǰar-tür aγsan bügüde-dür qaγan-u ǰasaγan-u ayul kiged busu γaǰar-un temečeldü=küi ba . maγu arad doromǰilan bas[u]qui ba . bügüde(n) dayisun olon [=olan] ǰaraγ(u) temečeldüküi el-e bolbasu : ilaǰu tegüs nögčigsen burqan ayul-ača sakin soyurq-a : kemen öčig=sen-dür : ilaǰu tegüs nögčigsen ger-ün eǰen kele(n) ama yal-a ene ayul-ača ülü üiled(e)küi : nadur [2a/b] qara kele(n) ama-y[n] yal-a-yi amurliγulqu neretü sudur bui bülüge : bi čimadur tegsi üǰegülün üiledsügei : γurban erdeni-dür mörgömü : tabun iǰaγur-tu tngri-ner-e mörgömü :: om namo bak'wadi araqati samniγ sem bonday-a dday-a d-a om moni moni mha moni kahi sarwa büniy-e büsdem gürü sarwa d-a d-a g'da adastun-a adas tati mam-a sarwa rakiy-a rakiy-a süwe ha :: om k'dom rakiy-a <om k'adum rakiy : > om k'amcu sudur om kele(n) ama tar-a rakiy-a om iberen sana-a rakiy-a hra [2/3] hri rakiy-a rakiy-a süwa ha : :: ger-ün ečin [=eǰen] tegülder üǰesgülüng=tü či : ene tarni-yi barituγai . urituγai . üǰegültügei : qaγan-u ǰasaγ kiged temečeldüküi ba : kergür ba : doromǰilan daγariqui terigüten : qamuγ maγui könögegdegsen bügüde(n) qariγulqu boloyu : ene neriyes[?] tarni-yi egülebei [=ögülebei [=ögülerün?]] : daday-a da om bazar bawai mam-a rakiy-a rakiy-a om om qariaγu[lun] boltuγai : kele(n) ama merey-e bad samay-a-du rakii huum huum pad pad suwa ha : bi[ ]ber bürin nökür selte-dür baraγun eteged-eče sumus [=simnus] bučala[γul]qui kiged naγačadur-un[?] [3a/b] kiri [=kkir] burtaγ ba . dayisun ba amaraγ-un qargis qaldaγsan ba . ǰal-un [=ǰil-ün] maγui todqar ba . ölǰei qutuγ ülü oros[i]qui ba . arad-un temečeküi ba . qaγan-u ǰasaγ ba . ama kele(n) ser[e]küi ba . maγui sedkil=ten ba . maγui sedkilten-ü nökür ba . qamuγ maγui ǰegüden-(y)i qariγiluyu : qamuγ maγui kele(n)ten-(y)i nomoqadqan soyurq-a : kele(n) ama ba . bilig ǰasqal[?] ba . qarsi ǰaraγ(u) ba kising [=kiǰig] ebedčin kiged qamuγ maγui yaru-a [=iru-a] sengte gürü-e süwa ha [=sengteregülün? soyurq-a?] : iǰiγur-tan-u [=iǰaγurtan-u] köbegüd ene qara kele(n) ama-yi amurliγulqui neretü ene tarni- [3/4] -yi inu tegünčilen iregsen adistad ög(e)gügsen boloyu : bi[ ]ber edüge nomlaqu boloyu : egüni sayitur bariγad ürgülǰide(n) ögsi [=ungsi] kemen qamuγ ayul-ača tonilqu boloyu : qamuγ yaru-a [=iru-a] arilqu boloyu : ebedčin kiged ada ǰidkür ba . ǰal-un [=ǰil-ün] qar(a)si ba . sara[-]yin qamuγ qar(a)si-nuγud amurliqu boloyu : tegden-eče [=tendeče] manǰusiri saγuγsan oron-ečegen [=-ačaγan] bosču ilaǰu tegüs nögčigsen burqan-dur eyin kemen öčir-ün ene nom[-]un ǰüil-ün ner-e yaγun bolmui : ker üiled(i)=čü barimui kemegsen-dür ilaǰu tegüs nögčigsen burqan ǰarliγ bolor-un ene qara [4a/b] kelen ama-yi amurliγuluγči neretü nom erd[e]ni-yi kemen barituγai : tendeče manzusiri üǰeged sayin sayin ilaǰu tegüs nögčigsen burqan ene gün narin sudur-yi bariγad tedeger uriγči kümün-(y)i sakin üiled(leldü)müi : bi tegüni [=tegün-ü] üge ünen boluγad : burqan nomlar-un alimad bosud-dur ǰaraγ(u) temčin [=temčel] od(a)qui čaγ-tur : ene sudur doloγan dakin ungsi(a)ǰu qutuγ-tu manzusiri-yi ünen-dür-iyen [=ünen-degen] bisilγan odbasu el-e činadasun [=činadus] temečegel-yi ečülgen (dar<u>qu) daruqu boloyu : öber-ün üges čing batu ünen boloyu : egülegsen-ü [=ögülegsen-i] bügüdeger itegekü boloyu : ilaǰu tegüs nögčigsen burqan ǰarliγ boluγsan-dur ger-ün ečin [=eǰen] [4/5] tegülder üǰesküleng=tü kiged qamuγ nöküd bügüde(n) daγan bayasulčibai [=bayasulčabai] : ilaǰu tegüs nögčigsen burqan-u ǰarliγ-yi ilete maγ(a)tabai : qutuγtai qara kele ama-yi (anuraqa) amuriγuluγči tarni tegüsbei : ::
om ma ni pad me hum
man-g'a-lam

Értelmezés (ez nem egy végleges változat, több helyen nem egyértelmű a szöveg, nagyon jó lenne az eredetit kézbe venni)

Mandzsusiri szútrája

Hódolat Buddhának, hódolat a Tannak, hódolat a Közösségnek!
Szanszkrit nyelven: araja kdüm tarma dha peje namuwa maha dzsana szútra. Tibeti nyelven: pagpa kamcsu nagbo szabar zebde sizibi dekebe dzsongbudo. Mongol nyelven: rágalmakat megszüntető szentséges mahájána szútra. Hódolat a buddhák és bodhiszatvák szentségéhez!
  Így hallottam: egyszer a Győzedelmesen Elmúlt Buddha a Küselen nevű helyen nagy hallgatóság előtt tanítást adott. A hely ura, a Tökéletes Szépségű nevet viselő előkelő is ott volt a társai között. Felemelkedett és így szólt Buddhához: Győzedelmesen Elmúlt, csodálatos mester! Mi ezen a földön élünk, kérlek ments meg minket a uralkodó hatalmától, más területekkel való háborúskodástól, a hitvány nép ócsárlásától és az ellenségeinkkel való viszálykodástól. Így válaszolt Buddha: Tökéletes Szépségű! A rágalmaktól ne félj, tudok egy szútrát, ami ezeket szünteti meg, ezt megtanítom neked. Hódolat a három drágaságnak, hódolat az őt nemes istennek. om namo bakvadi arakati szamnig szem bondaja ddaja da om moni moni mha moni kahi sarva bünije büsdem gürü sarva da da gda adastuna adas tati mama sarva rakija rakija süwe ha, om kdom rakija om kadum rakija, om kamcu sudur om rágalom tar-a rakija om iberen sana rakija hra hri rakija rakija szuvaha. Tökéletes Szépségű! Ezt a szútrát tanuld meg, mondogasd és tanítsd! A kán parancsait, a háborúskodást, a becsmérléseteket és minden mást, az összes rosszat, minden szenvedést elhárító ráolvasás pedig a következő: dadaja da om bazar bavai mama rakija om om forduljatok vissza! A rágalom maraya bad samaya adu rakii huum huum pad pad szuvaha. [Tökéletes Szépségű újra Buddhához szólt:] Kérlek, a nyugati irányból érkező, minket sújtó démonokat űzd vissza! A szennyet és mocskot, az ellenséget, a szeretőt megfertőző gonoszságot, a rossz bajokat, a boldogtalanságot, a nép háborúskodását, a kán hatalmát, a gyanúsítgatásokat, a rossz szándékúakat, a rossz szándékú barátokat és az összes rossz álmot kérlek, hárítsd el! A beszéd és elme démonait, a ragályokat, betegségeket és az összes rossz előjelet kérlek szüntesd meg! Buddha így válaszolt: ezen a rágalmakat megszüntető szútrán az áldásom lesz. Most pedig halljátok tanításom! Ha jól elsajátítjátok és folyamatosan mondogatjátok ezt, akkor minden veszélytől meg fogtok szabadulni. Minden előjel pozitív lesz, a betegségek, a gonosz szellemek és az évente, illetve havonta előjövő szerencsétlenségek mind megszűnnek.
  Később Mandzsusiri felemelkedve a trónszékéről a Győzedelmesen Elmúlthoz így szólt: mi ennek a tanításnak a neve? Hogy kell elsajátítani? Buddha eképpen felelt neki: ez a rágalmakat megszüntető nevű tanítás, tanulásánál úgy tekints rá, mint egy drágakőre! Mandzsusiri a Győzedelmesen Elmúlt Buddhának ezt az erős szútráját megtanulta és ennek a mondásával védelmezi az embereket.
  Én Buddha szavait követem, aki azt tanította, hogy bárkire szerencsétlenség, viszály szakad, akkor ezt a szútrát kell hétszer elmondani és a szentséges Mandzsusiriban igaz hittel kell bízni, így az összes ellenségeskedése és viszálya meg fog szűnni. Ezek a szavak igazak, mindenki hisz ebben. Győzedelmesen Elmúlt Buddha a tanítása befelyezésé után a Tökéletes Szépségű az összes társával együtt örvendeztek és követték őt és nyiltan magasztalták. A rágalmakat megszüntető szentséges szútra befejeződött.
  Om ma ni pad me hum – békesség minden lénynek!

A szöveg felépítése a szokásos sémát mutatja, az elején három nyelven is fel van tüntetve a cím, majd folytatódik a szokásos így hallottam fordulattal. A Buddhához kötött szövegek így szoktak kezdődni, hogy a hitelességet emeljék. Általában Buddhától kérdeznek valamit és ő erre válaszol, itt is ez történik. A szöveg lévén Mandzsusiri megjelenése kissé szokatlan.

A szútrán érződik, hogy nem mongol földön keletkezett, mivel semmiféle kívánság nincsen a jószágokkal kapcsolatban, ami egy igazi mongol fohászból nem hiányozhat, így ebből nem lehet következtetni a mongolokat sújtó hétköznapi problémákra.

A szútrában szereplő problémamegoldása és megelőzési eljárása nagyon egyszerű, ha valami gond van, akkor csak el kell mondani egy szöveget (persze nem mongolul, hanem a szent nyelven, szanszkritul, így hatásosabb) és máris minden rendben lesz. Nem vagyok meggyőződve a módszer hatásosságáról, de lehet próbálkozni!