mongγol bičig & manju bithe

Ha elveszik valami, elkóborol el állat, akkor azt meg kell keresni. Merre induljunk el? Ebben segít nekünk az alábbi szövegecske, ami az jabqaraγsan-u mergen üjelgen sudur névre hallgat, azaz kb. Az elveszett dolgok biztos útmutatójának szútrája. A kézirat Kizilben található, a Tuvai Nemzeti Múzeumban őrzik. Az első lapon van egy ábra, ami megadja a kiindulási pontot a kereséshez, itt összesen nyolcféle dolog lehetséges, majd ezeknek a magyarázata következik. Íme az ábra:
Az ábra egy buddhista tankerék formára van rajzolva, a küllők között különböző elnevezésű mezők vannak. (Felhívom mindenki figyelmét arra, hogy a kép jobb alsó sarkán lévő csendélet (macskák almával) nem része az eredeti kéziratnak!) A helyes mező kiválasztásában csak ez a két mondat segít nekünk:

sar-a yeke bügesü tngri-ece nara jöb toγolcu mede ..
sar-a baγ-a bügesü γajar-aca nara buruγu toγolcu medemüi ..

Ha kövér a hold, akkor az „ég”-től kezdve számold a nap járásával megegyező irányban.
Ha sovány a hold, akkor a „föld”-től kezdve számold a nap járásával ellenkező irányban.

A probléma, hogy nincsen bővebb felvilágosítás arról, hogy pontosan hogyan is kellene ezt kiszámoló. Egyik ismerősöm látott ilyet, állítása szerint egy cérnán logó tűt pörgetnek az ábra felett, és ahova leesik, az a helyes mező. Itt viszont valószínűleg valami másról van szó, mert számolni kell. Az ilyen jóslási kézikönyvek mellé gyakran direkt nem is írtak bővebb magyarázatot, nehogy egy avatatlan szakember is használni tudja őket. A „felhasználási útmutató” szóban hagyományozódott, nyilván ha megszakad ez a szóbeli hagyományozódás, akkor teljesen használhatatlanná vállnak ezek a kézikönyvek, újakat kell írni. Ennyi bevezető után lássuk is a különböző mezők magyarázatait:

tngri-tür mal jabqarabasu baraγun qoyiši cige qoyiši eri .. ese olbasu qoyitu edür-tür caγan debeltei kümün-ece suruγ sonosdaqu . γurban qonoγ-dur ese oldobasu ülü oldaqu .. ed tawar γutul debel jabqarabasu arban nasutai okin kümün qulaγuju usun-tu talbiγsan metü ülü oldaqu ..
  gegen-tür mal jabqarabasu jegün qoyiši cige qoyiši eri .. qara debeltei kümün tusa bolju suruγ kememüi .. caγan metü neretü kümün-ece oldaqu . ed tawar jabqarabasu γuciγad nasutai bujigir carai-tai kümün qulaγuju abuγad busu ger-tür talbujuγui .. darui oldamui ..
  caγan-tur mal jabqarabasu jegün qoyiši ocijuγui .. büri kümün abciraju öggümüi .. üker bolbasu qarabtur debeltei bariγad beyen-tegen temdegtei kümün-ece suruγ sonosqu olcu aciramui .. ed tawar jabqarabasu ger daki kümün abuγad . beyen-tegen temdegtei kümün-tür ögcijügüi .. darui erebesü oldamui ..
  söni-tur mal jabqarabasu jegün oroγši ocijuγui .. γurbaγad qonoγ-aca qoyiši eljige buyu mal daγuγsan kümün-ece suruγ sonosmui .. qola bolbacu öber-iyen ulam oyirataju irimüi .. ed tawar jabqarabasu uruγ-un kümün qulaγuju abjuγui .. sem-iyer öggümüi ..
  sar-a-dur mal jabqarabasu cige jegün-te bui .. olqu anu berke .. noyan kümün-ü sürüg-tür ocijuγui .. ulaγan debeltei kümün tusalaju suruγ kelemüi darui eri .. udaγaširabasu dem aldaγdamui .. ülü oldaqu boluγujai .. ed tawar jabqarabasu beyen-degen temdegtei kümün qulaγuju abcuγui .. ülü oldamui ..
  kei-dür mal jabqarabasu bariγun oroγši cige oroγši ocijuγui .. kümün suruγ kelemüi . ed tawar jabqarabasu qorin naiman nasutai köbegün naimaγad nasutai okin qoyaγula qulaγad abcu ebdecitei kümün-tür ögcügüi .. erebesü ülü oldamui ..
  kümün-tür mal jabqarabasu cige degegši ociba ögsejü eri .. ese olbasu qasiy-a bayising-tai γajar-a eretü=gei .. caγabdar debeltei kümün tusalaju suruγ kelemüi .. qoyar qonoγ-un dotor-a ese olbasu ülü oldamui .. ed tawar jabq-arabasu γuciγad nasutai em-e kümün qulaγad abciju bariγun qoyitu jüg-tü širege buyu .. debisgeger-ün door-a talbijuγui darui eribesü oldamui ..
  γajar-tur mal jabqarabasu bariγun qoyiši eri .. mal daγucu yabuqu kümün tusalan sonosdaγulqu tere ülü kelebesü γurban qonoγ-un cinaγsi caγabdar debeltei kümün γuu qabcil γajar-aca abciraju öggümüi .. ed tawar jabqarabasu döciged nasutai ere kümün qulaγad abcu bariγad qoyiši cige qoyiši odcu bosud-luγ-a qubiyan abjuγui ülü oldoqu .. ..

  Ha az „ég”-ben veszett el valami, akkor észak-nyugati irányban, észak fele keresd! Ha nem találod, akkor a következő napon egy fehér ruhás embertől fogsz útmutatást kapni. Ha három napon belül nem találod meg, akkor elveszett. Ha valami tárgynak, cipőnek vagy ruhának nyoma veszett, akkor azt egy tíz éves lányka lopta el, és vízbe veszett tárgyakhoz hasonlóan soha nem lesz meg.
  Ha a „fényesség”-ben veszett el egy állat, akkor észak-keleti irányban, észak fele keresd! Fekete ruhás ember fog segíteni, tanácsot fog adni. Valamilyen fehér nevű embernél fogod megtalálni. Ha valami tárgy veszett el, akkor azt egy harminc éves, bodros hajú ember lopta el, más jurtájába tette, nyomban meg fogod lelni.
  Ha a „fehér”-ben veszett el egy állat, akkor észak-kelet fele kóborolt el. Valaki majd visszahozza, de ha marháról van szó, akkor egy feketés ruhás férfi vitte el, és egy, testén jelet viselő ember tanácsával fogod megtalálni. Ha valami tárgy veszett el, akkor valaki az otthoniak közül emelte el és egy, testén jelet viselő embernek adta, ha nyomban elkezded keresni, akkor megleled.
  Ha az „éjszaká”-ban veszett el egy állat, akkor az dél-kelet fele ment el. Három nap eltelte után szamárral, vagy más jószággal tartó embertől fogsz útmutatást kapni. Ha messzire ment az állat, akkor magától fog közel jönni. Ha valami tárgynak veszett nyoma, akkor azt egy rokon lopta el, titokban vissza fogja adni.
  Ha a „hold”-ban veszett el egy állat, akkor az a keleti irányban van, megtalálni nehéz, nemesember jószágai közé ment. Amint egy vörös ruhás ember útmutatást ad, nyomban kezd el keresni! Ha késlekedsz, akkor egész biztos, hogy elveszted és soha nem fogod megtalálni. Ha valami tárgy veszett el, akkor egy, testén jelet viselő ember lopta el, nem fogsz a nyomára bukkanni.
  Ha a „levegő”-ben veszett el egy állat, akkor az dél-keleti irányban, dél fele kóborolt el. Valaki útmutatást fog majd adni. Ha egy tárgy veszett el, akkor azt egy huszonnyolc éves férfi és egy nyolc éves lány lopta el, egy beteg embernek adták. Hiába keresed, nem fogod megtalálni.
  Ha az „ember”-ben veszett el egy állat, akkor az hegynek fel kóborolt el. Felfele keresd! Ha nem találod, akkor olyan helyen keresd, ahol vannak épületek. Egy fehér ruhás ember fog segíteni és tanácsod adni, de ha két napon belül nem találod, akkor az elveszett. Ha egy tárgy veszett el, akkor azt egy harmincas éveiben járó nő lopta el. Észak-kelet fele van egy oltár, ott rejtette el, hogy nyomban elkezded keresni, akkor meg fogod találni.
  Ha a „föld”-ben veszett el egy állat, akkor észak-keletre keresd! Állatot hajtó pásztor fog segíteni és tanácsot adni, de ha nem mondana semmit, akkor három nap múlva egy fehéres ruhát viselő ember fogja visszaadni az állatodat, amit egy vízmosásban, szurdokban talált meg. Ha valami tárgy veszett el, akkor egy, negyvenes éveiben járó férfi lopta el, észak fele vitte és másokkal megosztozott rajta, soha sem fogod megtalálni.

Hogy a gyakorlatban mennyire működött ez a kézikönyv az jó kérdés. Figyelmet érdemel az, hogy a lopásokat több esetben is egy hozzátartozó, ismerős követi el. Az is érdekes, hogy az elveszett jószághoz való pontos útmutatást nem ez a mű adja, hanem valaki más (pl. egy fehér ruhát viselő ember fogja megmondani, hogy hol van), azaz a munka nagy része másra van tukmálva és annak a lehetősége is fennáll, hogy a tárgy/jószág örökre elveszett.
                        ez a zerge már sehova sem kóborol el, de nehéz megtalálni
Kérek mindenkit, hogy vigyázzanak a jószágokra és a vagyonra, mert nincs biztos módszer az elveszett dolgok megtalálására!