Mit lehet csinálni a nőkkel? Inkább nem írom le, mert túl egyértelmű. És a gyerekekkel? Lehet velük játszani, pl. legózni nagyon jó. Azonban erről a kérdésről Dzsingisz kánnak kiskorában –  amikor még Temüdzsinnek hívták – merőben más elképzelései voltak.
Az alábbi részlet is Indzsanasitól származik, hogy ez valóban így történt-e azt nem tudom, de szerintem ennek van valami valóságalapja.

[…] mori-ban alabkin unuju ildü-ben jegüjü saraγul tal-a-yin jüg dobotulun kürčü irebesü uruγul abalar-a γaruγad . γaγča emes keüked inu ger-tegen qočorčuγui .. tayizu mori-ban egüden-dür uyaγad . jam asaγuγči bolun gerte inu oroγsan-dur uruγul-un qoyar em-e . tayizu-yin öngge jisu asuru gereltei sayiqan-i γayiqaju baγ-a em-e inu qurud idegülsügei kemen abur-a ečigsen čilügen-dür ildü-ben suγulju yeke em-e-yi inu nigente čabčin qoyar anggi bolγaγad γarču iretel-e baγ-a em-e inu nigen tebsi-dür qurud kijü . nigen modon ayaγ-a süü-tei čai bariju egüden-dür učaraγad iniyekü čirai-bar geyičin čai ču uuγuqu ügei-ber qamiγasi ečimüi kemegsen-dür tayizu er-e-yi činu alar-a ečimüi kemeged tegün-i nigente čabčiju unaγaγsan-dur čai qurud čöm γajar-tur asqabai .. tayizu basa nögöge gerte oroqui-dur nigen sibegčin ekener čib učaraγad yekel-e ayuju . kümün alaba kemen barkiratal-a küjügüü-yi tasu čabčin daγun jaγum-a tasuraba .. uruγul-un qoyar köbegün ger-ün-iyen aru-dur naγadqui-dur barkiraqu daγun-i sonosuγad . güyülčen iretel-e . tayizu nige nige-iyer čabčin alaγad jiči eribesü kümün ügei boluγsan tula . bügüde-yin toloγai-yi oron siregen-e jergečegülün talbiγad mori-ban unuju qoyisi egen ireküi-dür nigen ebügen arγal tegüjü bui . tayizu mori-ban teden joγsoγaju asaγarun kögsin či uruγul-un ger daki busu uu ebügen mön kemebe .. tayizu ögülerün bi kemegči ner-e oboγ-iyan ülü niγuqu borjigid-un temüjin kemegči mön . tatar-un uruγul . minu ečige-dür qoor-a öggügsen tula . ösiy-e-yi abur-a ireküi-e . uruγul ügei tula . tegünü em-e ür-e-yi čöm alaba .. či kögsiregsen tula örösiyejü činu amin-i keltüregülsügei . uruγul irebesü kelejü üg . čidal-tai bolbasu minu qoyin-a-ača nege kemeged . mori-ban dabkin keyisken talbiju […]

Temüdzsin felpattant a lovára, felkötötte a szablyáját és a Szargul mezőre vágtatott az urugul nemzettség szállására. Mikor megérkezett, csak nők és gyerekek voltak otthon, a férfiak  hajtóvadászaton voltak  Az egyik jurta előtt kikötötte a lovát és belépett. Úgy tett mintha csak útbaigazításért jött volna. Két urugul nembeli nő volt bent, elcsodálkoztak, hogy milyen pompás, délceg ifjú tért be hozzájuk. A fiatalabb kiment, mondván, hogy hoz szárított túrót és azzal kínálja majd a vendéget. Ezt az időt kihasználva Temüdzsin kirántotta a szablyáját és egy csapással kettészelte az idősebb nőt, majd kiment. Az ajtóban találkozott a másik nővel, akinek a kezében egy tálca szárított túró és egy facsésze tejes tea volt. Meglepett tekintettel kérdezte: hová indul a vendég, hogy még egy kortyot sem iszik? A férjed megölésére! - hangzott a válasz, majd Temüdzsin lesújtott a kardjával, a nő elesett, a túró és a tea a földre borult.
  Temüdzsin bement a következő jurtába, egy szolgálóleány volt ott, aki nagyon megrémült és felkiáltott, hogy gyilkos! Ebben a pillanatban Temüdzsin átvágta a torkát, megszakadt a hang. A félbeszakadt kiáltást meghallotta két gyerek, akik a jurta mögött játszottak, odaszaladtak. Temüdzsin egyesével lemészárolta őket, majd mikor nem talált több élő embert, levágta a hullák fejeit és egy asztalon felsorakoztatta őket.
  Végül felugrott a lovára és visszaindult. Az úton találkozott egy öreggel, aki szárított tehénlepényt gyűjtött. Megállított mellette a hátasát és így szólt: öreg, az urugul nemzettséghez tartozol? Mikor igenlő válasz hallatszott, így folytatta: én bizony nem titkolom se a nemzettségemet, se a nevemet. A Bordzsigid nembeli Temüdzsin vagyok! Apámat a tatárok urugul nemzettsége mérgezte meg, azért jöttem, hogy bosszút álljak. Mivel férfiak nem voltak otthon, a nőket és a gyerekeket gyilkoltam meg. Mivel te öreg vagy, megkegyelmezek neked és meghagyom az életed. Ha visszatérnek a férfiak, akkor mond nekik, hogy ha van merszük, akkor jöjjenek utánam! Majd szélvészként elvágtatott.

                                         másutt is kegyetlen az élet