A mongol epigráfiának van egy elég kevés figyelmet kapott területe. Ezek pedig az üstfeliratok. Minden nagyobb kolostorban volt 1-2 hatalmas üst (az átmérőjük gyakran egy méternél is több). Ezekben főzték az étel és a teát a szerzetesek számára. Ezek egyedi darabok, gyakran írtak rájuk rövid szövegeket, amik általában tartalmazzák a kovács nevét és a készítés időpontját. Több esetben az adományozó neve is szerepel, esetleg egy om ma ni pad me hum is segíti az ételek jó ízét. Díszítésnek általában a nyolc szerencsés jelet szokták használni. Ezek az alábbiak: kettős hal, lótusz, kagylókürt, napernyő, Tankerék, boldogságfonat, kancsó és zászló.
A legismertebb üstöntő hely Höhhotban volt, az itt készült üstökkel találkozhatunk a mai Mongólia területén épült kolostorokban is, amik nem egy esetben 1000km-nél is messzebb voltak. Bronzból és vasból készítették az üstöket. Sajnos a legtöbbet utolérte a végzet és beolvasztották őket.
Az itt látható üst sincsen már az eredeti helyén, hanem a Höhhoti tudományegyetem múzeumában pihen, manapság a tejes tea helyett csak a por kavarog benne.
∆ sayišiyaltu irügeltü-yin arban dörbedüger on ĵun-u dumdadu sarayin šineyin γurban-a . baγarin qošiγun-u soyul-i delgeregülügči süm-e-yin šabi . süsüg-luγ-a tegülder gelong sayinbilig-ber ene ba qoyitu-yin tusa-yi sanaĵu mangĵan-u yeke toγo[γ-a]-yi . tabin lang möng[g]ün-iyer bütügeĵü ergübe : köke qota-yin oran biligtü darqan . čoyisürüng keb seyilen bütügebe :
A Dicső és Áldásos korszak 14. év nyarának középső hónapjának a harmadik napján. A Baarin járásban lévő Szojlig Delgerüülegcs [≈ Tant Elterjesztő] kolostor egyik növendéke a hittel teljes Sajnbilig [≈ Jóbölcsesség] szerzetes - a maiak és a későbbiek segítésére gondolva - a mangdzsa nagy üstjét 50 lang ezüstért elkészítette és felajánlotta. Az öntőmintát a höhhoti Csojszürüng kovácsmester készítette el.
A Sayišiyaltu Irügeltü (mandzsu: saicungga fengšen) korszak 1796-1820-ig tartott, a 14. év 1809. (Nulladik év nincsen, ezért nem 1810). A Baarin járás Belső-Mongólia délkeleti részén van. A mangdzsa tibeti eredetű szó (mang-ja) és szertartáson a szerzeteseknek felszolgált teát jelenti. Ez a szó így nem szokott benne lenni a mongol szótárakban, szóval jegyezze meg mindenki, a szó további érdekessége, hogy "n" tövesítették. A lang kínai mértékegység, egy lang kb. 37.5 gramm, szóval összesen 1.865kg ezüstöt használtak fel.
Aki fel szeretne vágni egy ilyesmi üsttel a haverjai előtt, az szóljon nyugodtan, mert az egyik ismerősömnek pont van kettő eladó!