mongγol bičig & manju bithe

mongγol bičig & manju bithe

orciγuluγci / hafumbukū

jakiy-a / jasigan

bithei.niyalma@gmail.com

Friss topikok

ungsiγčid

γajar-un bömbörceg

amatőr mongol nyelvészkedész a XIX. század első feléből

2014.08.14. 18:29 Kápolnás Olivér

Az amatőr nyelvészkedésnek idehaza sok követője akad, egyik korai vezércsillaguk Horvát István (1784-1846) volt. 1825-ben megjelentetett Rajzolatok a Magyar Nemzet legrégibb történeteiből c. kötetével múlhatatlan érdemeket szerzett, nyelvészeti adatokkal kívánta demonstrálni, hogy valójában mindenhol magyarok voltak. Horvát István mongol kortársa egy bizonyos Na Ta álnéven alkotó tudós fő volt, aki 1817-ben fejezte be az Altan erike (Arany-olvasófüzér) című történeti munkáját. Ebben egy igen meghökkentő részt olvashatunk a híres tang-kori szerzetes, Hszüancang (Xuanzang 玄奘, 602-664) kapcsán.

Jan nak' coi jüng [=rgya nag chos' byung] kemekü nanggiyad yosun-u sudur mak'ada-yin oron-u baγsi rabak'ar-a matar-a kiged od cüng kemekü ba tang sang lama kemen aldarsiγsan quwan cang baγsi-tan mongγol oron-dur ögede bolun mongγol-un ye keo qo nan qaγan-u takil-un oron bolbai kemegsen-u ye keo kemegsen inu yeke . ko nan kemegsen inu qaγan kemegsen mongγol üge . kitad bicig-tür ayas ebderejü teyimü ner-e boluγsan [...] tere caγ-tur tende mongγol olan ayimaγ nutuγ yeke ulus maγad bui büged kelekü üge cü edüge man-u endeki mongγol ügen-dür adali metü.

Dzsan Nak Csoj Dzsüng című, kínaiakról szóló műben az áll, hogy két magadai mester, Rabakara Matara és Od Csüng, Hszüancang szerzetessel, aki Tang Szang láma néven vált ismertté, mongol földre jött. A mongol Je Keo Ko Nan kán tanítói lettek. Ebben a részben a Je Keo az a Jeke [=yeke, nagy/hatalmas], a Ko Nan pedig a kagán [=qaγan, kán/uralkodó] mongol szó. A kínai szövegben eltorzul a kiejtés, ezért lettek ilyenek a szavak. […] Egyértelmű, hogy abban az időben a mongolok sok törzse, területe egy nagy birodalom volt, és a beszélt nyelvük is a mostani mongol nyelvünkhöz volt hasonló.
IMG_1173.JPG                                                             Mongol? Netén egy türk?
Az idézetben egy számomra ismeretlen tibeti munkáról van szó (rgya nag chos' byung), de a lényeg inkább az utolsó három mondat, Na Ta kommentárja. Az egyértelmű, hogy a VII. században nem mongolokról, hanem türkökről lehet csak beszélni, azonban a türkök teljesen hiányoznak a mongol történeti gondolkodásból és művekből is, így teljesen kézenfekvő volt a szerző számára, hogy mongolokkal találkozott a híres kínai szerzetes. Na Ta valószínűleg nem a mongol őstörténetet akarta fényezni (ez csak akkor lett volna lehetséges, hogy ha a türkök benne lettek volna a köztudatban), hanem csak azt kívánta bemutatni, hogy már Hszüancang idejében is érdeklődtek a mongolok a buddhizmus iránt. Bárhogy is van, szerintem Horvát István és Na Ta eleinte kellemesen eltársalogtak volna egy kancsó bor társaságában, majd összevesztek volna, hogy a hunok mégis kinek az ősei voltak, végül egymás nyakába borulva, könnyes szemekkel, elcsukló hangon suttogták volna egymásnak, hogy testvérem...

Szólj hozzá!

Címkék: buddhizmus mongol nyelv türk altan erike Na Ta Horvát István

a Mahakála szobor

2014.07.16. 21:48 Kápolnás Olivér

Vannak tárgyak, amik kitüntetett szerepet kapnak a történelemben. Az egyik ilyen egy arany Mahakála szobor, amit Phagsz-pa láma készített a mongol uralkodó (Kubiláj) kérésére, még a XIII. században.
  A szobor később több forrásban is feltűnik, egyesek ezt a szobrot tartják az egyik kulcsnak a mongolok mandzsuknak való behódolásában. Kicsit járjuk körbe ezt a szobrot, mit találunk róla a mongol, és mit a mandzsu forrásokban? Most nem fogom bemutatni az összes szöveget, ami ezzel a kérdéssel foglalkozik, legyen elég kettő, egy mongol és egy mandzsu.
  A mongol forrás Na Ta 1817-ben befejezett Altan erike (Aranyolvasófüzér) című műve. A történet háttere, hogy az utolsó mongol nagykán, Ligdan kán (1604-1634) élete végét a mandzsukkal folytatott acsarkodásban töltötte, miközben egyesíteni kívánta a mongolokat a saját uralma alatt. Nem járt sikerrel. Az utolsó éveiben nyugatra vonult, a Kék-tó vidékére indult, útközben találkozott a kaszással, aki pestis képében fogadta őt. Családja és szertefoszló álmok maradtak utána, és persze az arany Mahakála szobor. Mit tehettek ebben a helyzetben a feleségei? A választ alább olvashatjuk:

tegünce ligdan qutuγtu qaγan-u niyang niyang tayikeü . su tayikeü qoyar qatun . ejei qongγor . abai qoyar nilq-a qan köbegün-tei . nökür caqar cerig qoyar γurban mingγa-aca ilegüü ügei . ed tawar-iyan baraγad jobaniju . altan gür maqak'ala-yin bey-e . pak'pa lama-yin amilaγsan nigen-i jalaju yabuγsan . tegün-iyen deren-ü terigün-e jalaγad aγui yeke takil beledtün [53/54] takiju . bida qoyar belbesün qoyar nilq-a-tai . nigen yeke kümün-i sitül ügei ülü bolomui . ali jüg-tür ken-i sitüküi-yi tere jüg niγur qanduqu boltuγai kemen jalbariγad noyirsaju örlüge üjebesü . sitügen-ü niγur doron-a emün-e jüg qanduju bayiqu ba . urida-ca manju ejen boγda-yin aldar-i sonosuγsan-luγ-a neyilejü mukden-dür eciged secen qaγan-u arbaduγar on-dur erdeni-yin yüng rüng tamaγ-a-ban ergüjü daγabai ..

Ligdan kán két özvegye, Niyang Niyang és Su, két gyermekükkel Edzsej Honggorral és Abajjal kilátástalan helyzetbe került, vagyonuk elfogyott, kíséretük, katonáik száma sem haladta meg a két-háromezret. Így magukhoz vették az arany Mahakála szobrot, amit még Phagsz-pa láma készített. Egy párnára helyezték, és hatalmas áldozatot mutattak be, majd imádkoztak hozzá : - Mi ketten özvegyek vagyunk, két gyermekkel, nem lehet, hogy ne támaszkodjunk egy tekintélyes emberre. Arra nézzél, amelyik irányban van valaki, akiben megbízhatunk! Majd lefeküdtek, és mikor reggel megnézték a szobrot, akkor látták, hogy arccal délkelet felé néz, ahonnan korábban már hallották a mandzsu uralkodó fenség hírét. Így Mukdenbe mentek, és a Bölcs kán [=Hung Tajdzsi] tizedik évében (1635) az uralkodói drágakőpecsétet alázatosan átadták és behódoltak.

Hogy látták ezt a mandzsuk? Fontosnak tartották ezt a szobrot vagy sem? A XVIII. század második felében kinyomtatott A mandzsu birodalom megalapításának stratégiája c. (daicing gurun i fukjin doro neihe bodogon i bithe) más hangnemben szól erről a szoborról az 1635-ös évnél:

mergen lama . gur maha k'ala fuciki be gajime mukden de isinjiha ..

Mergen láma Mukdenbe érkezett a Mahakála szoborral.

Ez nem sok, azonban tartozik egy kommentár is ehhez a pár szavas tudósításhoz:
IMG_1061.JPG                         A szövegben említett Mahakála szobor az elől állóhoz hasonlóan nézhetett ki
yuwan gurun i sizu han i fonde . pakesba lama . minggan yan aisin be gur maha k'ala hunggerefi . u tai šan alin de juktehe . amala monggoi sasgiya bade gamafi juktehe . jai sereb kūtuktu lama solifi . cahar gurun de gamafi juktembihe . ede isinjifi . mergen lama . taizung hūwangdi i erdemu horon goro selgiyebufi . geren gurun be dahabufi . turun kiru be wasihūn forobure jakade . cahar han alime gaihakū burulaha . abkai forgon musei gurun de oho be safi . fucihi be gajime dahame jihe ..

A Juan birodalom Sizu [=Kubiláj] császárának idejében, Phagsz-pa láma ezer uncia aranyat megolvasztva öntötte ki a Mahakála szobrot. Később az Ötormú hegyen [=五台山, mongolul tabun üjügür-tü/serigün tungγalaγ aγula] áldoztak a szobornak, majd a mongol hódoltság alá tartozó Szaszkják földjére vitték, és ott részesítették tiszteletben. Majd Sereb kutugtu a csahar-mongolokhoz vitte és ott áldoztak neki. Taizong Huwangdi [=Hung Tajdzsi] érdemei és tekintélye messze földön ismertté vált, minden népet behódoltatott, hatalma felvirágzott. A csahar uralkodó nem bírt vele szembeszállni, elmenekült. Megértette Mergen láma, hogy az Ég nekünk [=mandzsuknak] adta a hatalmat, így a szobrot magával hozva behódolt.

A mandzsuk szemében a szobor hozzájuk kerülése csupán egy jel volt a sok közül, amit az Ég adott, mutatva, hogy őket támogatja és megérettek ők az uralkodásra. Másrészt a szobrot egy láma hozta magával, és nem Ligdan özvegyeivel érkezett. A mandzsuk egy külön templomot építettek később ennek a szobornak, mára az eredeti szobor elveszett (ellopták).
  Ahogy előbb láttuk a mongol emlékezet a behódolásuk egyik okának ezt a szobrot tartja, azonban mandzsu szemszögből ennek a szobornak gyakorlatilag semmi jelentősége sem volt. A kortársak is így gondolhatták, mivel mire a mandzsuk kezébe ért a szobor, addig a mongolok egy részének (a Góbi sivatagtól délre lakókról van szó) a behódolása már befejeződött.
  Egy tárgy – két nézőpont.

Szólj hozzá!

Címkék: mongol mongolok mandzsu mahakála daicing gurun i fukjin doro neihe bodogon i bithe 1636 ligdan 1635

Hung Tajdzsi szerénysége

2014.06.30. 16:50 Kápolnás Olivér

A mandzsu birodalmat 1636-ban Hung Tajdzsi (1626-1643) teljesen átszervezte. Úgy gondolta, hogy káoszhoz vezet az, ha tíz birkának kilenc pásztora van. Az egyeduralom lebegett a szeme előtt, amivel szembe ment néhai apjának, Nurhacsinak a politikai elképzelésével, aki szerint egy ember nem lehet olyan bölcs, mint több, így a hatalom családon belüli megosztást tartotta követendőnek.
  A birodalom átalakítása 1636 nyarának elején történt meg szimbolikusan. A mandzsu udvarba, Mukdenbe összegyűltek a mandzsu uralmat támogató előkelők, voltak mandzsuk, kínaiak és mongolok is. Majd mandzsu, mongol és kínai nyelven megírt beadványban kérték Hung Tajdzsit, hogy vegyen fel egy méltóságos címet, azaz legyen uralkodó (a címe Sure Han (~Bölcs kán) helyett Wesihun Erdemungge (~Tisztelt/Előkelő Erényes) lett). Ez többek között azért kellett, mert a birodalom neve megváltozott, és így az új birodalom elvi síkon uralkodó nélkül maradt.
  A kérésre Hung Tajdzsi válaszát megőrizte egy kortárs mongol feljegyzés, és a 18. században kiadott, A mandzsu birodalom megalapításának stratégiája (daicing gurun i fukjin doro i neihe bodogon i bithe) c. műben is megtalálható:

ere udu aniya ci ebsi . geren beile ambasa suwe mimbe dorgi tulergi be elhe tobume dasaha . amba doro mutebuhe . wesihun colo be alime gaireo seme dahūn dahūn i wesimbuhe . bi dergi de abkai gūnin de acaburakū ojorahū . fejergi de niyalmai mujile de acaburakū ojorahū seme . tuttu marame ohaku bihe . te geli suweni geren i gūnin be efuleme marame baharakū ofi . gisun dahaha . bi wesihun colo be alime gaici . ubui nonggime geleme ??? . gurun i jalinde jobome . doro be kiceme . dasarakū doro bio gūnin isinarakū endebure ??? babe abka aisilame sambi

Előkelők! Az elmúlt néhány évben újra és újra mondtátok nekem, hogy mindenhol békét teremtetve uralkodom, erős hatalmat építettem ki. Kértétek, hogy fogadjam el a méltóságos címet. Nem mondhatok ellen a fenti Ég akaratának, nem mondhatok ellen az Ég alatt élő emberek szándékának, így nem utasíthatom ezt vissza. Most nem fogok megint ellenkezni az akaratotokkal, engedelmeskedem a kéréseteknek. Amint fölveszem a méltóságos címet, kétszeresen fogok igyekezni, a birodalomért erőmet fogom megfeszíteni, rendre fogok törekedni. Senki sem fogja az gondolni, hogy zűrzavar lenne itt. Az Ég fog ügyelni hibáimra.


Hung Tajdzsi válaszából hatalmas (ál)szerénység árad. Ő valójában nem is akart uralkodó lenni, de egyszerűen nem mert ellenszegülni a kérésnek. Valószínűleg a kérés nem érte váratlanul, minden jó előre le volt zsírozva.
  Abból a szempontból érdekes, hogy miből meríti a legitimizációt: Ég akarata és az emberek (allattvalók) szándéka. Nem hivatkozik holmi megtalált régi pecsétre, szoborra vagy bármi más tárgyra. A hatalom csupán az Égből és az alattvalókból fakad.
IMG_6076.JPG
A mongolokkal foglalkozó történelemkönyvek általában úgy tálalják az eseményt, hogy 1636-ban a Góbitól délre lakó mongolok uralkodójuknak választották Hung Tajdzsit. Ezzel az a probléma, hogy nem 1636-ban, hanem a húszas évektől kezdve folyamatosan hódoltak be egymás után a különböző mongol törzsek a mandzsuknak. A folyamat a harmincas évek elejére befejeződött, azaz ennek a 36-os „kánválasztásnak” igazából semmi gyakorlati jelentősége sem volt a mongolok szemszögéből. Azt is gyakran olvashatjuk, hogy a mandzsukhoz került Dzsingisz pecsétje, illetve egy 13. századi aranyból készül Mahakála szobor, és e két tárgy lett volna a kulcs a mongolok feletti uralomhoz. Ez az állítás téves, kései kommentárokból fakad.
  Bárhogy is van, nem a szerénység volt jellemző a Mandzsu birodalomra, sem az uralkodóira.

Szólj hozzá!

Címkék: mongol szerény góbi pecsét mandzsu dzsingisz mahakála daicing gurun i fukjin doro neihe bodogon i bithe 1636

öt elem a győzelem szolgálatában

2014.06.01. 09:45 Kápolnás Olivér

Ha rövid a kardod, akkor told meg egy lépéssel! - ez a mondás ismerős lehet mindenki számára, de van-e más megoldás? Ha rövid a kardod, akkor vesd be az öt elem tanát! - mondhatnánk így is az alábbi mongol kézirat tanácsa szerint. Nyilván mindenki győzni szeretne, lehet próbálkozni mindenféle ráolvasásokkal, de vannak más módszerek is, íme:
2a (800x308).jpg2b (800x307).jpg3a (800x319).jpg3b (800x320).jpg
basakü qara jiruqai-yin egüden-ece yabudal cerig ba ciγulγan naγadun melje(l)ge terigüten-i darusuγai kemen küsegcid-de keregtü ubadis anu .. ali g'araγ-un edür bolbasu . mön edür-deki g'araγ-un dayisun-i daru .. g'araγ-un eki-yi emüs .. g'araγ-un nökör-i [2a/b] aman-du oroγul .. g'araγ-un köbegün-iyer bosud-i doroyitaγuluγ=daqui ..  egün-e üligerle=besü .. nima g'araγ-un edür γal-un maqabod mön-ü tula .. γal-un eki modo tula .. noγuγan öngge-tei-yi emüsü … γal-un dayisun usun tula qara öngge-tei-yi door-a-ban debeskü ba . qara morin unuqu [2/3] γal-un nökür temür tula caγan idegen-i idekü ba . qamur [=qabur] oroqu caγan-iyar sürci .. γal-un köbegün široi tula šara kib-un darbalγ-a ba qara öngge-tei-yi arun-daγan uyaju odbasu dayisun ba naγadun ciγulγan qamuγ melje(l)ge-yi erke-[dür]-[3a/b]-iyen oroγulju busu g'araγ-i egüber üligerlebesü kilbar medemüi .. ..

Hasznos varázspraktika a fekete asztrológia tanításaiból azoknak, akik ellenségen vagy össznépi játékokon szeretnének győzedelmeskedni: amelyik bolygó napja van, annak a bolygónak az ellenségét tipord; a bolygó táplálóját öltsd magadra; a bolygó párját fogyaszd; a bolygó gyermekével minden mást legyőzöl.
  Például: a nap napja a tűz elemhez tartozik. A tűz táplálója a fa, ezért zöld színt ölts magadra, a tűz ellensége a víz, ezért fekete színűre telepedj le, és fekete lovon lovagolj, a tűz társa a vas, emiatt fehér ételeket fogyassz, és tavasszal eső havat hints szét. A tűz fia a föld, ezért sárga és fekete színű szalagot köss a hátadra. Ha így jársz, akkor az ellenségeiden és az össznépi játékokban is győzelmet aratsz! Ha más bolygók kapcsán is ugyanígy végiggondolod a teendőket, akkor azok is könnyen meg fogod érteni.

A módszer alapja a kínai öt elem tana. Azaz van öt elem (víz, fa, tűz, föld, fém) ezek egymással kölcsönhatásban vannak (ez lehet pusztító vagy építő). Mindegyik elemhez tartoznak színek, irányok, formák stb. A hét minden napját egy-egy bolygó uralja, mindegyik bolygóhoz tartozik egy-egy elem, a vízhez és a tűzhöz kettő is.

 nap  bolygó  elem
hétfő Hold víz
kedd Mars tűz
szerda Merkúr víz
csütörtök Jupiter fa
péntek Vénusz levegő
szombat Szaturnusz föld
vasárnap Nap tűz


A fenti példa alapján könnyen ki lehet számítani, hogy mit kell csinálni a többi napon (összesen ötféle van, mivel a hétfő és a szerda, illetve a kedd és a vasárnap az ugyanolyan).
  Egyértelmű, hogy ez a praktika Kínából ered, a korábban bemutatott ráolvasás eljárás pedig Tibetből. Ezek után felmerül a kérdés, hogy milyen volt a „hagyományos” mongol eljárás a győzelem elősegítéséért? Valószínűleg sámánkodtak, vagy csak egyszerűen közelebb léptek/távolabbról nyilaztak. Valójában szerencsétlen dolog így feltenni a kérdést, mivel a mongol kultúrát (ahogy mást is) úgy lehetne a legjobban definiálni, hogy különböző kultúrák/hatások sajátos keveréke. Így meg lehet keresni és találni a szibériai halász-vadász, a türk nagyállattartó nomád, a kínai filozófia, a tibeti buddhista és más kultúrák, eszmerendszerek lenyomatait, párhuzamait.
  A kézirat elolvasása után inkább azt mondhatnánk, hogy többet ésszel, mint erővel!

Szólj hozzá!

Címkék: buddhizmus verseny föld mongol fa tűz fém víz öt elem

akkor öljék meg mindkettőt! - részletek az 1634-es mongol polgári törvénykönyvből

2014.05.29. 09:13 Kápolnás Olivér

1634 első napjaiban a Góbi sivatagtól délre lakó mongolok érkeztek a mandzsu udvarba, hogy szokásos újévi jókívánságaikat elmondják, és ajándékokkal kedveskedjenek az uralkodónak, Hung Tajdzsinak. Az ünnepek lezajlottak, mindenki bizakodóan tekintett a jövőbe.
  A mandzsu feljegyzések szerint Hung Tajdzsi, látva, hogy a mongol területeken semmiféle törvény sincs, és nem tudnak elszakadni a rossz szokásoktól, nagy kegyesen törvényeket hozott és adott a mongoloknak. A törvényből csak 4 cikkely maradt fenn, ezek is csak egy mandzsu forrásban olvashatóak, így nem csoda, hogy ezek a rendelkezések eddig teljesen elkerülték a kutatók figyelmét. Az első kettő különösen érdekes, családjoggal foglalkozik:

1. § eigen noho hehe be durime gaifi . gūwa niyalma de buci . sunja temen susai morin gaimbi . hehe be gaiha niyalma de nadan uyun gaifi . eigen de bumbi .

2 . §eigen noho hehe de latufi . da ejen ci jailame ukaci . haha hehe be gemu wafi . terei boigon hethe be gaifi hehei eigen de bumbi .

1. § Ha valaki elrabol egy férjezett asszonyt, és odaadja valaki másnak, akkor ötven tevét és negyven lovat vegyenek el tőle. A férfitől pedig, akihez az asszony került, hétszer vegyenek el tőle kilencet [=négy nagy- és öt kistestű jószág] és adják a férjnek.

2 . § Ha valaki elcsábít egy férjezett asszonyt, majd a nő elhagyja férjét, akkor öljék meg mindkettőt, és a csábító családja, vagyona a férjé legyen.
IMG_8926 (1800x1631).jpg                                          veszedelmes viszony, ami könnyen balul sülhet el

A két paragrafus alapvetően ugyanaz: egy asszony, aki a férjtől elszakadva egy másik férfival áll össze. A különbség a kettő között, hogy az asszony akarta-e vagy sem. A férfi, akihez az asszony kerül mindkét esetben büntetve van, ha tevőleges szerepet játszott a csábításban, akkor halállal. Az asszony csak akkor nem kap büntetést, hogy ha erőszakkal, akarata ellenére került egy másik férfi karjaiba, ellenkező esetben rá is halál várt. Másrészt az is látszik, hogy nyugodt szívvel lehetett hajadonokat rabolni, illetve kereskedni velük, de aki már összeházasodott, az már nem volt szabad préda.
  Figyelemre méltó még az is, hogy mongol jogi terminológia szerepel benne, az egyik büntetési tételnél szereplő kilenc (yisü, = négy nagy- és öt kistestű jószág), ami a későbbi mongol törvényekben gyakran felbukkan.
  Azonban a törvény legnagyobb érdekessége az, hogy egyáltalán létezik. Nyilván csak a saját alattvalóinak ad törvényeket egy uralkodó. Ha kinyitunk egy történelemkönyvet, akkor azt olvashatjuk, hogy a Góbitól délre lakó mongolok 1636-ban hódoltak be a mandzsuknak. Való igaz, hogy ekkor választották meg a mandzsu uralkodót a saját kánjuknak, azonban, hogy ha jobban körbeszaglásszuk a 17. század első felével foglalkozó forrásokat, akkor azt találjuk, hogy már a 17. század első éveitől kezdve szállingóznak a behódoló mongolok a mandzsu udvarba. Az 1636-os kánválasztás a kortársak szemében nem volt korszakhatár.
 A források hiánya miatt elég nehéz pontos képet festeni a 17. század első felei mongol családi életről, de nagyon úgy tűnik, hogy elég gyakran váltogathatták a partnereket, ami ellen szigorúan fel kellett lépni. Természetesen ebből a két paragrafusból nem lehet sok következtetést levonni, de az látszik, hogy a családi tűzhely melegét, sérthetetlenségét akkor is sokra becsülték (legalábbis elméletben).

Szólj hozzá!

Címkék: mongol haha törvény 9 hehe mandzsu yisün hung tajdzsi eigen fafun uyun

lama i gurun

2014.05.18. 21:05 Kápolnás Olivér

Mandzsu történeti művek olvasásakor érdekes dolgokra lehet bukkanni, pl. egy-egy olyan kifejezésre, amivel még sehol sem találkozott az ember, illetve olyan történeti megközelítéssel, ami felettébb furcsa. A Mandzsu birodalom megalapításának stratégiája c. (daicing gurun i fukjin doro neihe bodogon i bithe) mű idéz egy érdekes mondatot Hung Tajdzsi (1626-1643) szájából:

seibeni monggo ejen ini amban jui monggo gisun be tacire be ubiyame . gebu be neneme lama i gurun i gisun arara jakade . gurun i doro wasikabi ..

Régen a mongol uralkodó, az előkelői és a  fiai nem szerettek mongolul tanulni. Majd mivel a lámák birodalmának nyelvét kezdtek nevet adni [a gyerekeknek], összeomlott a [mongol] birodalom rendje.

Ez a kis mondat több kérdést is felvet, ki volt a szóban forgó mongol uralkodó? Felmerülhetne Dzsingisz neve, azonban mivel ő egész biztos, hogy mongolul beszélt és a birodalom nem is hanyatlott, hanem virágzott, ráadásul a tibetiekkel - amire utal a lámák birodalma - sem volt erős kapcsolata, így ő kizárható. Lehetne talán Kubiláj, aki jó kapcsolatot ápolt a tibeti lámákkal, egy új írást is bevezetett, ami a tibetiből eredeztethető, viszont nem omlott össze a birodalom az ideje alatt, hanem inkább virágzott. Felmerül még Togon Temür kánnak a neve, aki a Kínát is uraló Jüan birodalom utolsó uralkodója volt, róla, illetve az ő idejéről vannak olyan sztorik, hogy a lámáknak túl nagy lett a befolyásuk, talán itt erre találunk utalást. Togon Temür alatt annyira lehanyatlott a mongolok ereje, hogy kiűzték őket Kínából 1368-ban. Másrészt a 14. században volt divatban az, hogy a mongol uralkodók tibeti nevet adnak a csemetéiknek. Így talán rá utalhat a fenti mondat.
  Lehet valaki más is a fenti három kánon kívül, azonban csak ők hagytak mélyebb nyomott a mongol történeti emlékezetben, így feltehetően egyikőjükről lehet szó. Párhuzamos szöveg(ek) nélkül, illetve addig, míg erre az eseményre nem kerül elő újabb utalás, nem lehet lezárni ezt a kérdést.
IMG_8823 (938x1200).jpg
                       ennek a képnek valószínűleg semmi köze sincs a lámák birodalmához

Szólj hozzá!

Címkék: mongol mandzsu dzsingisz daicing gurun i fukjin doro neihe bodogon i bithe gurun lama i gurun ejen monggo ejen

megtalálni és győzedelmeskedni - avagy a dharanik ereje

2014.04.30. 21:15 Kápolnás Olivér

A mongol buddhizmus tanulmányozásakor a tantrikus hagyományt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Kubiláj kán (uralkodott: 1260-1294) Phagsz-pa lámától a Hévadzsra tantrába nyert beavatást, Ligdan kán (uralkodott: 1604-1634) is a Vadzsra-szekérre irányította a népét stb. stb.
  A hagyomány szerint Buddha beszédeiben gyakran egy-egy dharanit (kb. mágikus ráolvasás) adott át a tanítványoknak, annak a használati módjával és hatásával egyetemben. Példának okáért az Aranyfény szútrában több dharani is található, amik mindenféle baj ellen megvédenek, az oroszlánoktól kezdve az embereken át a nem emberekig. A Szív szútrában található pedig minden szenvedésnek véget vet (ezt kell ehhez ismételgetni: गते गते पारगते पारसंगते बोधि स्वाहा).
  A dharanik használata annyira elterjedt mongol földön, hogy néhol a buddhista színezetét is elvesztette, és már nem a lélek üdvéről volt szó, hanem egészen hétköznapi dolgokról. A vallás világi célokra való felhasználása nem példa nélküli. Az alábbiakban is egy ilyen kéziratlapról lesz szó. A műnek nincs címe, a második oldaltól egy asztrológiai szöveg kezdődik (erről egy következő bejegyzésben lehet majd olvasni). Most az első lapon lévő mongol és tibeti szövegre fókuszáljunk:
1b.jpg
na mo ratna tra yā ya badzra ti ka ru ka ra bu te ga ta swāhā
ene tarini-yi qorin nige ungsiju ulaγan utasun-dur talbiju erel-yi erikü kümün-ü baraγun buγui-dur jekü tegüber oloyu ..

sha tra ga ra pha rol dgra bo ma ra ya nan swāhā
naγadun-u jüil-dür deyilekü-yi durlabasu ene tarini-yi qorin nigen-te uriγad cinadus-dur öber-ün köl door-a-ki široi abuγad tegün-e talbiju sacubasu deyilekü-dür maγad bolai kemen dangda=ras-tur nomlabai .. ..

na mo ratna tra yā ya badzra ti ka ru ka ra bu te ga ta swāhā
Ha ezt a dharanit huszonegyszer elmondod és [a varázserejét] vörös zsinórba vezeted, majd ha az elveszett dolgát kereső ember jobb csuklójára felkötöd, akkor megleli azt.


sha tra ga ra pha rol dgra bo ma ra ya nan swāhā
Ha versenyjátékokban győzedelmeskedni szeretnél, akkor ezt a dharanit olvasd el huszonegyszer, és végy földet az ellenfeleid lába alól, majd ebbe vezesd be a dharani varászerejét, végül hints szét! Így biztos a győzelem! :) A tantrákból van ez a tanítás.

A dharanik helyes kiejtését nem tudom, de lehet próbálkozni. Érdekes, hogy mire használták ezt a két dharanit, az elsővel elveszett tárgyakat/jószágot lehetett megtalálni. Ha belegondolunk, hogy mennyire nehéz egy tűt meglelni a végtelen pusztán, akkor úgy érzem egészen világos, hogy miért van több eljárás is erre a célra (itt egy másik: http://bicig-bithe.blog.hu/2012/09/22/elveszett_joszag_elveszett_targy ).
  Tehát, ha valaki elvesztett valamit, vagy győzni szeretne, akkor nyugodtan megpróbálhatja a siker esélyét növelni a fenti dharanikkal, sok sikert hozzá!

Szólj hozzá!

Címkék: buddhizmus verseny vörös mongol elveszett tantra győzni zsinór kubiláj dharani tarni hévadzsra

mi a mongol szó eredete?

2014.04.20. 20:53 Kápolnás Olivér

Nemrég befutott egy kérdés, miszerint mi a mongol szó, kifejezés etimológiája? A választ meghozta a nyuszi. A kérdésről eltérőek a vélemények. Nyilván mást fog mondani egy kortárs mongolista, és mást egy régi mongol írástudó.
IMG_3820 (480x320).jpg
Most Rasipuncug 1775-ben befejezett Bolor erike című művében nézzünk utána a kérdésnek. A szerző először leírja, hogy más művek mit írnak erről a kérdésről:

mongγol ulus kemekü üge-yi jarim bicig-dür ögülegsen anu mungdasi ügei kemekü üge-yin terigün . mong üsüg-ün door-a inu γool ulus kemekü üge-yin terigün γool üsüg-i barildaγulju mongγol kemen nereyidbei kememüi ..

A
mongol szóról néhány könyvben azt írják, hogy a véget nem érő/kimeríthetetlen (mungdasi ügei) szavak első szótagjával,- a mong mögötti szótag pedig a központi (γool) szóval van kapcsolatban, így született a mongol elnevezés.

Azaz a mongol a véget nem érő/kimeríthetetlen és a központi szavakból képzett mozaikszó. A központi (γool) szót lehetne folyónak is fordítani, azonban pár sorral lejjebb Rasipuncug azt írja, hogy a világ központi (γool) országa India. Nézete szerint ahol van buddhista vallás az a központba van, ahol meg nincs az a határvidék, így a mongol területek is központinak számítanak. Ebből az is következik, hogy ez a magyarázat nem lehet korábbi, mint a buddhizmus 16. századi térhódítása.
  Rasipuncug elfogadja a fent említett magyarázatot, azzal egészíti ki, hogy a véget nem érő/kimeríthetetlen szó – ami a mong szótagban él – valójában az erényekre utal, azaz a mongolok erényei soha el sem fogynak, kimeríthetetlenek.
  Nyilván ezt a magyarázatot ma már senki sem fogadja el, ahogy azt is mindenki tudja, hogy a nyúl nem tojik tojásokat, főleg nem hímeseket.

Update: kedves feleségem felvetése, hogy a véget nem érő az arra utalna, hogy a mongol birodalom/mongolok hatalma nem fog leáldozni soha

Update2: egy bari felvetése, hogy a véget nem érő a mongol területek véget nem érésére utalna

Szólj hozzá!

Címkék: buddhizmus nyúl mongol etimológia rasipuncag bolor erike mongol szó etimológiája mungdasi ügei

északi barbárokból mongolok

2014.03.31. 19:55 Kápolnás Olivér

Mióta vannak mongolok? A kérdésre többen, többféle választ is adtak. A Tang-dinasztia 8. századi feljegyzéseiben bukkan fel először a mongol szó, mint nép/etnikum neve, azonban, hogy valóban ettől a ponttól számíthatjuk-e a mongolság keletkezését az jó kérdés.
  Mit mondanak erről a kérdésről maguk a mongolok? A legtöbb mongol történeti műben ez a kérdés fel sem merül. A 17. században élt Saγan Secen egy egész érdeket gondolattal áll elő, aminek egyrészt nem igazán volt előzménye, másrészt követői sem. Az Erdeni-yin tobci című művében jegyzett fel egy kis versikét, amit Dzsingisz kán mondott nagykánná emelése alkalmából, 1206-ban:

mungdanin yabuju narmai-yi joban jögejü jonggilan quriyaqui-a
munglaju jobaldun jirγaldun kücün-iyen ülemji öggügsen
molor erdeni metü ene kü bede ulus minu
müng-iyen üjetele jobabasu ber yerünkei-iyen
γool boluγsan-iyar ködelkü-yin degedü köke mongγol

A műnek van mandzsu fordítása is a 18. századból (monggo han sai da sekiyen), ebben így szerepel ez a rész:

mimbe dahame suilame uherileme bargiyara de
joboro be dosombufi jirgara hūsun be ambarame nonggibuha
molor boobai gese ere bita urse mini
joriha be tuwame joboro be uhelehe
oyonggo ten-i dulimba ofi kuke monggol

Magyar fordítás is van a 21. századból, de egy műfordító közreműködése nem ártott volna:

Kristályhoz fogható nomád [=bida] népem,
Keservben élve, erőtöket megfeszítve egyesítettétek a látóhatárt,
Kínokban vergődtetek, de lelkesen adtátok minden erőtöket
Elszántságotokat láttam, szenvedéseiteknek része voltam.
Központot alkotjátok, magasztos cselekvésű kék mongol népem!

A vers úgy kezdődik, hogy nomád népem, és úgy fejeződik be, hogy kék mongol népem. Saγan Secen megjegyzi, hogy ettől fogva, azaz 1206-tól nevezik a mongolokat mongoloknak. Azaz a nép/nemzet akkor születik meg, amikor Dzsingisz nagykán lesz, és nevet ad nyargaló lovas harcosainak. Az uralkodó a bida szót használja először a népére, ezt az egyszerűség kedvéért fordítottam nomádnak, mert kb. ezt jelenthette a kortársaknak. Ez a szó a kínai északi barbár (beidi, 北狄) kifejezés fonetikus átírása, ami először a kínai Csou (Zhou)–dinasztia (Kr. e. 1046–256) korában tűnik fel. Ez volt a belső–ázsiai nomádok gyűjtőneve a következő évszázadokban is. Saγan Secen koncepcióját tovább is lehetne bontani, tehát a belső-ázsiai füvespusztán gyakorlatilag az ősidők óta mindig ugyanaz a nép élt, akiknek eredendően nincs neve, azonban ha egy uralkodó megszervezi őket, akkor új, addig nem használt megnevezést is kapnak.
IMG_1736.JPG              Kb. ezen a helyen hangozhatott el a versike, itt született meg a mongol nemzet (elnevezés)

Szólj hozzá!

Címkék: mongol dzsingisz monggo han sai da sekiyen i bithe zhou erdeni-yin tobci 北狄 beidi

A hunok ellen vonuló katonák dala

2014.03.11. 08:28 Kápolnás Olivér

Az alábbi dal Uray-Kőhalmi Katalin egy régi füzetéből származik. Lassan hetven éve lesz, hogy lemásolta ezeket a sorokat a kínai klasszikus, a Dalok könyve mandzsu fordításából. Ma lenne 88 éves, ha megérhette volna. Úgy gondolom, hogy ameddig olvassák cikkeit, eszébe jutnak tanítványainak, addig fog élni az emléke. Így a vers első felének most el is készítettem szerény fordítását, ezzel emlékeznék meg kedves tanárom születése napjáról. Sajnos nem műfordítás, de remélem ezt megbocsátja nekem.
img164.jpg
Gyűjtsünk, gyűjtsünk páfrányt! Csírázik a páfrány.
Térjünk, térjünk vissza! Eltelt egy év, se otthon, se család.
A városért, küzdünk szakadatlan, a városért.

Gyűjtsünk, gyűjtsünk páfrányt! Zsenge a páfrány.
Térjünk, térjünk vissza! Kedvem lelohad,
Kedvszegetten, bánatosan, éhesen, szomjasan,
Véget nem érő őrségben. Hírvivő sem jön.

Gyűjtsünk, gyűjtsünk páfrányt! Megnőtt a páfrány.
Térjünk, térjünk vissza! Az év már a tizedik hónapban jár.
Nem hagyom félbe a szolgálatot, küzdök szakadatlanul.
Szenvedésem kimondhatatlan, belebetegszem.
A visszatérés reménye nélkül jöttem el otthonról.

Ez a három versszak a vers fele, de már ebből is érződik a szomorúság, ami a hunok ellen harcoló katonákat járta át. Távol a családtól, távol az otthontól, egy katonai táborban egy évet vagy éveket eltölteni. A Góbi sivatag déli részén perzselő hőségben, dermesztő hidegben, éhesen, szomjasan tölteni a végelláthatatlan napokat. A versben visszatérő motívum a páfrány, ami lehet, hogy más növény, de a szótár szerint ez bizony páfrány (van ehető páfrány és a gyógyászatban is használják). A visszatérés óhaja is állandóan felbukkan, tényleg nem jószándékukból voltak egy-egy távoli helyőrségen a katonák. Ahhoz képest, hogy a vers kétezer éves, még a mai olvasónak is van mondanivalója, ki ne vágyna családra, az otthon melegére? Sokan elestek a hunok ellen vívott csetepatékban, rájuk a bajtársaik emlékeznek, de már ők sincsenek. (Nem)csak ez a vers maradt meg, ami magába sűríti és emléket állít az elhunyt(ak)nak.

Szólj hozzá!

Címkék: kínai hun katona őrség góbi hunok mandzsu páfrány dalok könyve Uray-Kőhalmi Katalin cooha fuktala