mongγol bičig & manju bithe

mongγol bičig & manju bithe

orciγuluγci / hafumbukū

jakiy-a / jasigan

bithei.niyalma@gmail.com

Friss topikok

ungsiγčid

γajar-un bömbörceg

historia est magistra vitae

2013.11.21. 21:45 Kápolnás Olivér

Cicero egyik műve, a De Oratore, ott lett volna a művelt mandzsuk íróasztalán? Onnan vették volna a historia est magistra vitae gondolatot? Ennek az esélye a minimálisnál is kevesebb.
  1636 után a mandzsuk hatalma és szerencsecsillaga egyre feljebb kúszott az égen, korábban elképzelhetetlen magasságokig emelkedett. Az új helyzet új kihívásokat rejtett magában. Honnan lehetett megfelelő válaszokat találni rá? A válasz egyszerű: a történelemben.
  Nem a mandzsuk voltak az elsők, akik kínai területeken is uralkodtak, több példa is akadt a múltban, pl. a kitajok (916-1127), a dzsürcsenek (1115-1234) vagy éppen a mongolok (1271-1368). Teljesen logikusnak tűnt, hogy az elmúlt dinasztiák történelméből kell tanulni, emiatt császári parancsra le is fordították a kínaiul megírt történelmüket, először mandzsura, majd onnan mongolra. Fennmaradt a császári parancs is (sajnos csak a mongol változatot találtam meg), ami elrendeli a fordítást, a történelemről szóló általános ismertetéssel kezdődik.

erten-ü qauli sudur-i üjebesü aldaqu unaqu üile masi narin-aca narin . engke ba samaγu caγ-un ulariqu ülemji gün-ece gün . yerü boγdas-aca öber-e bosud yakin uqan cidaqu . tegüber qan kümün-ü törö yosun ba aldaqu unaqu üile-yi bicig-ün kümün . tegüs bicigci-yin siltaγan anu . edüge dakin-i ayuju kiciyetügei . qoyitus-i emiyen daγuriyatuγai kemegsen bolai .. erten-ece inaγsi qad noyad-un yabuγsan . törö yosun-i ülü umartaqu-yin tula kedü kedün mingγan on boluγsan sudur bicig inu ulam ulam jalγamjilaγsaγar ene üy-e-dür kürcügüi .. erten-ü törö yosun kiged uridu arad-un yabudal-i etüged-tür üligerlebesü bolomu .. tegüber merged . sayin maγui yabudaldan bügüde-yi minu baγsi kemen ögülejügüi .. erten-ece inaγsida boγdas qad ulam ulam töröjü . egüber ese yabuγsan anu ügei bui j-a .. dayiliyoo ulus . altan ulus . kedüi delekei dakin-i ese qamtudqabasu ber dayiliyoo ulus delekei dakin-u qaγas-i anu ejelejügüi .. altan ulus delekei dakin-u yeke qaγas-i anu ejelejügüi .. dai yuwan ulus . delekei dakin bügüde-yi qamtudqan ejelejügüi .. teden-ü törö yosun . jasaγ qauli ber yabubasu bolomu ..

A régi történeti művekben a romlásnak és bukásnak okait a lehető legpontosabban,- a zűrzavaros és békés időszakok váltakozását részletesnél is részletesebben olvashatjuk. A fenséges embereket kivéve, hogy tudná ezeket bárki más is megérteni? Így az írástudóknak és a képzett írnokoknak az a feladatuk, hogy az uralkodók hatalmáról és annak elvesztéséről, bukásról írjanak, hogy a kortársak éberek és óvatosak legyenek, a következő nemzedékek pedig alázatosan kövessék a példákat. A régi uralkodók és előkelők élete, uralkodása nem merült feledésbe, így a néhány ezer évet magában foglaló történelmi művek folyamatosan hagyományozódva a mai napig fennmaradtak. Példaként lehet tekinteni a régi hatalmakra, a korábbi nemzetek tetteire. Így a bölcsek azt tartják, hogy a jó és rossz tettek mindegyike az ő mesterük. A Liao (Kitaj)- és a Jin (Dzsürcsen) birodalom, bár nem tudták egyesíteni a világot, de a Liao birodalom a világon élők felét uralta, a Jin pedig több, mint a felén uralkodott. A Nagy Jüan birodalom a világon lévők összességét egyesítette és uralkodott felettünk. A hatalmi berendezkedéseikkel, törvényeikkel kell uralkodni.

A mandzsuk tanultak az elődök tetteiből, sokkal hosszabb ideig tudtak uralkodni, mint a példaképeik.

   kik?                mikor?          hány évig?
kitajok             916-1127            208
dzsürcsenek  1115-1234          119
mongolok       1271-1368          93
mandzsuk      1636-1911          275

Hát igen, a bölcsek azt tartják, hogy a jó és rossz tettek mindegyike az ő mesterük.
abkai.jpg                                      Az egyik mandzsu császár az íróasztalánál, Cicero is ott figyel
                                               (a képről később Cicero mellszobrát retusálták)

1 komment

Címkék: történelem mongol mandzsu cicero dai yuwan guruni suduri kitaj liao dzsürcsen suduri

A mandsuk szertartásos könyve

2013.11.10. 11:47 Kápolnás Olivér

Majdnem napra pontosan 138 évvel ezelőtt, 1875. november 15-én Bálint Gábor „A mandsuk szertartásos könyve” címmel előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián. Nézete szerint „Érdekesnek azért e könyvet mondani, mert ez azon vallás szertartásait tartalmazza, melyet minden valószínűség szerint az uralaltaji s így fajunkbéli népek közös ősi vallásának [lehet] tarthatni.” Ezzel kapcsolatban egyből felmerül a kérdés, hogy mi ez a mű és lehet-e arra a célra használni, amire Bálint Gábor kívánta.
IMG_4225.JPGA mű mandzsu címe: Hesei toktobuha manjusai wecere metere kooli bithe. A hesei toktabuha, azaz parancsra meghatározott/letisztázott, tehát a lektor maga a császár volt. A manjusa szó szerint mandzsukat jelent, de a mű előszavából kiderül, hogy itt elsősorban a Pekingben élő mandzsukra kell gondolni. A címben szereplő wece- ige egy XVIII. század elejei mandzsu értelmező szótár szerint egyrészt az ősöknek-, másrészt sírnál, szentélyben bemutatott áldozatokat nevezik így. A mete- szó pedig szintén ugyanazon szótár szerint az Égnek bemutatott marhaáldozatot jelöli. A kooli pedig elsősorban törvényt jelent, azaz olyan dolgot, amitől nem szabad eltérni. A bithe szó egyszerűen írást, könyvet jelent. Így a címet úgy értelmezhetjük, hogy a császár által meghatározott szokások gyűjteménye, ami a mandzsuk által az ősöknek, sírhatnál, szentélyben bemutatott áldozatok-, és a Égnek bemutatott marhaáldozat szabályait tartalmazza. A továbbiakban azonban egyszerűen Szertartásos könyv-ként fog szerepelni.
  1746-ban keletkezett a császár parancs, ami elrendeli ennek Szertartásos könyv összeállítását:

musei manjusai daci banitai ginggun unenggi . gūnin hing seme ofi . abka . fucihi . enduri be gingguleme jukteme . wecere metere dorolon be umesi ujelembihebi . hala halai manjusai . meni meni ba na i doro be dahame . wecere metere tuiburengge . heni tani majige encu ba bicibe . amba muru giyalabuhangge hon goro akū . ishunde gemu adališambi . meni gioroi hala wecerengge oci . dergi booci fusihūn . wang gung ni boode isitala . yooni forobure gisun be oyonggo obumbi . nenehe fon i samasa gemu bade baniha niyalma . ajigen ci manjurame taciha turgunde . yaya wecere . metere tuibure . ulin gidara . uyun jafara . hūturi baire . suwayan bure . gasan dulebure . usin wecere . morin i jalin wecere jergi wecen de . yooni acara be tuwame baita de teisulebume . sain gisun banjibume forobume jalbarimbihe . amala samasa manu gisun gemu ulandume tacihangge ofi . ulan ulan i hūlahai forobure jalbarire gisun i da hergen . da mudan de ulhiyen ulhiyen i acanahakūbi . te bicibe dorgici delheme tucibuhe wang sai boode jalan jalan i ulanduhai ishunde acanarakū . meni meni encu oho sere anggala . uthai dolo wecere metere jergi wecen de forobure jalbarire gisun i dorgi de . inu fe gisun . fe mudan de majige acanarahūngge bi . te aika amcame tuwancihiyame dasafi bithede tutabume ejerakū oci . ukame genehei . goidaha manggi . ele melebure tašarabure de isinara be akū obume mudarakū . tuttu ofi . cohome wang ambasa be tucibufi . gingguleme narhūsame baicabufi . hacin meyen be faksalame arabume . wecere tetun i doron be nirubufi . siran siran i tuwabufi . wesimbubufi mini beye tuwancihiyame dasame kimcime toktobuha . forobure gisun i dorgi hergen mudan acanarakūngge be . eici amcabuha sakdasa . eici ba i urse de aname fonjifi . bi kimcime dasame toktobuha . jai baitalara jaka hacin i dorgi . nan mu moo jergi daci manju gisun akū . nikan gisun be dahame hūlarangge be. gemu gūnin be gaime . manju gisun ubaliyambuha gebulefi . uheri ninggun debtelin obume banjibuha . ede manjusa i fe doro enteheme goidatala waliyabure tašarabure de isinarakū be dahame . mini wecere doro be ujeleme wesihulere gūnin be iletuleci ombi . te weyileme šanggaha be dahame . erebe uthai manjusai wecere metere kooli bithe seme gebule . alifi icihiyaha wang ambasa hafasai gebube inu dosimbime arakini sehe

A mandzsuk természete ősidőktől kezdve tisztelettudó és egyenes, lelkületük állhatatos. Így az Eget, buddhákat és a szellemeket is tisztelik, rendszeresen mutatnak be áldozatokat nekik. Nagy figyelmet fordítanak az ősöknek és az Égnek szánt áldozatok hagyományaira. A különböző nemzetségű mandzsuk mindegyike a helyi szokásokat követi, így emiatt előfordulnak kisebb eltérések az ősöknek és az Égnek szánt áldozatok bemutatásakor, de fő vonalaikban nincs különbség, egymással megegyeznek. A mi Gioro [=császári] nemzetségünk az áldozati szokások kapcsán a császári családtól kezdve az uralkodói leszármazottak és más nemesek háztartásaiig bezárólag mindenhol nagy fontosságot tulajdonítunk az imák szövegeire.
  Korábban mindenhol éltek sámánok, kiskorúktól fogva mandzsu nyelvet tanultak, így az ősöknek és az Égnek szánt minden áldozatnál, az áldozat bemutatásakor, az áldozat előkészítésekor, a ráolvasások végzésekor, a tésztaáldozat elvégzésekor, az átkok eltávolításakor, a jó termésért hozott áldozati szertartáskor, a lovakért bemutatott rituálék során tudták, hogy mi a helyes, megfelelően hajtották végre a szertartásokat, odaillő szavakat használva helyes dallammal imádkoztak. A későbbi sámánok a mi nyelvünket csupán egymástól tanulták [=azaz nem voltak anyanyelvűek], így a hagyományozódás folytán a szellemek hívásához használt imák szavai és dallama lassacskán helytelenné vált. Mostanra a császári családból származó leszármazottak háztartásaiban a nemzedékeken keresztül való hagyományozódás folytán az imák már nem egyformák. Nem csak, hogy mindegyik másmilyen lett, hanem a nemzettségi, ősöknek és az Égnek szánt áldozati szertartásoknál mondott imák a régiek szavaival és dallamaival sincsenek már összhangban. Ha most nem lesznek ezek megfelelően kijavítva és nem lesznek írásba foglalva, akkor hosszú idő eltelte után még több hiba lesz bennük, és már nem lesz lehetőség a korrigálásra. Ebből kifolyólag uralkodói leszármazottakat és más előkelőket bíztam meg, lelkiismeretesen és tüzetesen megvizsgáltattam a különböző szertartásokat, majd fejezetenként írásba foglaltattam. Emellett az áldozati tárgyak képeit is lerajzoltattam, egymás után sorba rakattam őket. Végül alázatosan bemutatták a művet, amit személyesen vizsgáltam meg, kijavítottam a hibákat és letisztáztam. Az áldozati imák pontatlan szavait és dallamait vagy értő sámánoktól, vagy más vidéken lakóktól kérdeztem meg, végül megvizsgáltam és véglegesítem őket. A felhasznált tárgyak között volt pl. a nanmu fa, amire soha sem volt mandzsu szó, a kínai kiejtésük szerint hívták őket. Lényegüket megragadva mandzsu nyelvre fordítottam le ezeket a szavakat, így adtam nekik nevet. Végül hat kötetben állíttattam össze a művet. Így mutatom ki nyíltan a szándékomat, miszerint az áldozati szertartásokat ápolni és tisztelni kell, hogy a mandzsuk régi szokásai soha se vesszenek el és hibátlanok maradjanak. A művet elkészülte után nevezzék a Mandzsuk által az ősöknek és az Égnek szánt áldozatok szokásgyűjteményének. A munkában résztvevő uralkodói leszármazottak és más előkelők nevei kapjanak helyet benne.

A parancs szövegéből látszik, hogy a császár a régi imáknak és szokásoknak elhalásától félve kánonba kívánja foglalni azokat. Itt természetesen nem a mandzsúriai, hanem az udvari sámánizmusról van szó.
abkai a tudós.jpg Abkai Wehiyehe (itthon Csienlung, Csianlong stb. név alatt fut, 1735-1796 között uralkodott), ő adta a parancsot
  A műben a szertartások rövid, külső szemlélő nézőpontjából való nagyvonalú leírása és az imák (egy imát itt is lehet olvasni: http://bicig-bithe.blog.hu/2012/04/08/aldozat_az_idosekert ), áldozati szövegek ismertetése öt kötetet foglal el, a hatodik kötetet az illusztrációk töltik ki. A szertartáshoz használt tárgyak pontos képe szerepel itt. Ezek egy része teljesen hétköznapi tárgy, kevés olyan van, ami csak sámánszertartáshoz használatos. Az ábrák a fennmaradt tárgyakkal teljes összhangban vannak.

IMG_4241.JPGcsörgős sámánkötényke képe a Szertartásos könyvből

IMG_5420.JPGcsörgős sámánkötényke fotója a mukdeni palotamúzeumból

A mű jól beilleszkedik a mandzsuk „visszatérés az eredethez” programjába. A már száz éve Pekingben lakó mandzsu elit teljesen elszakadt az őshazától. Mandzsúria és a korai küzdelmes történelmük valami romantikus képben jelenik meg előttük. Ezt próbálják feltámasztani a könyvek lapjain, illetve a valóságban is. Remek példa erre a császári vadászat, amit 1741-től kezdve évente újra megrendeznek. Ez egy hajtóvadászat, csak mandzsuk és mongolok vehettek rajta részt. Korábban az ehhez hasonló nagy hajtóvadászatok elsősorban katonai gyakorlatnak számítottak és összhangban volt az akkori életformával. A XVIII. században egy romantikus vízió nyomán csak a formát tudták feltámasztani, a tartalmat nem. Ugyanez a probléma a Szertartásos könyvvel is.
qianlong-hunting-rabbits-all.jpg    vadászat, a kép középpontjában sötét ruhában magát a császárt látjuk, az elejtendő fenevad: egy tapsifüles

Ennek fényében megállapítható, hogy arra a célra, amire Bálint Gábor kívánta ezt a művet használni, teljesen alkalmatlan. Ebből csak arra lehet következtetni, hogy a XVIII. században milyen szertartásokat végeztek a mandzsu császári udvarban.
  Annak ellenére, hogy a Szertartásos könyv nagyon fontos forrás, a mai napig nincsen kiadva az eredeti mandzsu szöveg és magyar nyelvre is csak részletek vannak lefordítva (akiket érdekel: Melles Kornélia: Nisan sámánnő (mandzsu vajákos szövegek). 1987 (a könyv második részében vannak a Szertartásos könyvből vett részletek). Reméljük valaki majd valamikor nekiáll ennek a munkának és kiadja az egészet.

1 komment

Címkék: ima sámán abkai wehiyehe hesei toktobuha manjusai wecere metere kooli bithe bálint gábor hese 1746

a halál pillanata

2013.10.29. 19:43 Kápolnás Olivér

Régóta foglalkoztatja az embereket az a kérdés, hogy vajon mi lesz akkor, amikor eljön az utolsó óra. Mivel az átélt élményt extrém esetektől eltekintve nem lehet már elmondani a hátramaradottaknak, így marad a találgatás.
  Ha nem találgatni szeretnénk, hanem valami megbízhatónak tűnő leírást keresünk, akkor többek között Csojdzsid dákini történetéhez kell nyúlni. Csojdzsid dákini meghalt, járt az alvilágban, végül kiderült, hogy mégsem jött el az utolsó órája, így visszatért az élők közé. Az ő beszámolója megmaradt, pár szóban megemlékezik a sok titoktól övezett pillanatról.
scan709 (510x600).jpg

scan710(1) (520x600).jpg

γajar-un door-a oroba kemen sanaγdaju deger-e-ece olan kümün daruγsan metü ayul boluγsan-u qoyin-a yeke dalai-du // oroju masi daγaraγsan metü bey-e mini kesig . kesig ciberigüü delberin köldeküi-yin jobalang-i caγlasi ügei üjebe . basa tegünü qoyin-a γajar delekei γal-iyar degüürcü türciginekü-yin daγun-iyar minu bey-e-yi tülekü-yin yeke . yeke jobalang bolba .. tegünü qoyin-a ulabaljaγsan cakilγan gerel melmeljin γajar-a soliqu metü bolju kürjiginekü-yin yeke daγun boluγsan-u qoyin-a bi yaγucu ülü sanaγsan . bey-e sedkil amur bolba ..

Úgy tűnt mintha elsüllyednék a föld alá, és megijedtem, mintha fentről sokan nyomnának lefelé. Majd egy nagy tengerbe kerültem, úgy érzetem, hogy rettenetesen fázom, borzalmas fájdalmat éreztem, mintha minden porcikám szétrobbanna és megfagyna. Ezután tűz borította el az egész világot, és mennydörgések közepette a lángoló testemet pokoli, égő kín marcangolta. Majd vöröslő villámok fénye borított el, és mintha megmozdult volna a föld, hatalmas morajlás hallatszódott, aminek végeztével üresség töltött el. Testem és lelkem nyugalmat talált.

Arra sajnos (szerencsére?) nem tudok válaszolni, hogy valóban így lesz-e, de előbb-utóbb mindenki meg fogja tapasztalni. Addig pedig lehet boldogan élni! :)

Szólj hozzá!

Címkék: halál mongol tűz dákini

erőltetett párhuzamok

2013.10.17. 22:52 Kápolnás Olivér

A kínaiak felett törpe kisebbségben uralkodó mandzsuk nem tehették meg, hogy figyelmen hagyják a meghódoltak kultúráját és hagyományait. Jó példa, hogy 1644-ben, mikor bevonultak Pekingbe, akkor az egyik első dolguk az volt, hogy hagyományos kínai szertartás szerint eltemették a korábbi ming császárt, az ellenfelüket, majd bemutatták azokat az áldozati szertartásokat, ami a mindenkori kínai uralkodó feladata volt.
  A kínai írásbeliséghez képest a mandzsu egy nagy semmi volt. 1599 óta volt csak írásuk, amit a mongoloktól vettek át. Valahogy bizonyítani akarták, hogy a mandzsu kultúrának vannak kapcsolatai a kínaival. A Mandzsu birodalom megalapításának stratégiája (daicing gurun i fukjin doro neihe bodogon i bithe) előszavában erre próbál kísérletet tenni a mandzsu uralkodó (Abkai Wehiyehe 1735-1796):

golmin šanyan alin i yendere sugdun borhofi . bulhūri omo i jakade fulgiyan tubihe nunggehe ferguwecun be kimcici . jeo gurun i wang ni yendehe de hengkišeme okdokongge . birai dalin de burga be bukdafi tehe de adališaha . heo ji i banjire de . gasha asha sarafi dasihangge . šehun bigan de saksaha deyeme jifi tomoho ci encu akū bihe

Ha megvizsgáljuk azt a csodát, ahogyan a Hosszú Fehér-hegyen életerős lelkek gyűltek össze, majd a Bulhuri tónál[egyikük] lenyelt a piros gyümölcsöt, akkor látjuk, hogy az, hogy a Zhou birodalom uralkodója hatalma kiteljesedése után elvárta a hódolatot, az olyan mint mikor a folyóparton fűzfaágakat összevonva trónszékre ült [a mandzsuk őse], és az, hogy Heo Ji-t születésekor egy madár takarta be, az nem különbözik attól az eseménytől, mikor egy sivár réten egy szarka repült és telepedett meg [a mandzsuk őse fején].

A szöveg eléggé tömör, az első mondata utal a mandzsu eredetmondára (http://bicig-bithe.blog.hu/2011/02/04/cseresznye_es_nemi_eroszak ) utal. A Zhou birodalommal (Kr. e. 1046–256) kapcsolatos sztorit egyelőre homály fedi, valami olyasminek kell lennie, hogy meghajoltak az új uralkodó előtt. Ezt hozzák kapcsolatba a mandzsuk ősével, akit felcseperedése után egy folyóra bíztak. Miután partra került fűzfából egy trónszéket épített magának, és azon várta a hódoló embereket, akik meg is érkeztek hamarosan és uralkodójuknak tették.
viszik.jpg                     az alattvalók viszik a mandzsuk ősét, a fűzfaszéket otthagyják a folyóparton
A második hasonlítás egy régebbi eseményt idéz, ami a Dalok könyvében szerepel és az egyik mezőgazdasági kultúrhéroszról szól. Weöres Sándor fordításban így hangzik: (a fiú az a bizonyos Heo Ji itt Köles Herceg néven fut)

Kitették a fiut keskeny útra:
marhák, juhok lábuk közt táplálták;
kitették a síkság erdejébe:
ottan erdő-irtók megtalálták;
kitették a síkos, fagyos jégre;
betakarták a madárkák;
elköltöztek a madárkák,
fázott, sírt a Köles Herceg,
mert erős volt, messze hangzott,
nagy sírása csengett-bongott.

Ez az esemény van összekötve azzal a mandzsu eredetmondában szereplő epizóddal, hogy az egyik őst üldözik, vérét akarták venni, mikor már majdnem elkapták, akkor egy sivár réten egy szarka szállt a fejére, amitől az üldözői úgy látták őt, mintha egy fa lenne, így szem elől tévesztették. Egy madár oltalmazta őt.
szarkás.jpg                                     a mandzsu ős fején a szarkával
Jobban megvizsgálva a két történetet, csak annyi a közös bennük, hogy egy madár oltalmazza a főszereplőt, de egyébként semmiféle kapcsolat sincs köztük. Kicsit erőltetett, de valószínűleg jobb párhuzamokat nem találtak.
  Ahogy látszik, párhuzamokat a föld alól is elő lehet ásni, az persze más kérdés, hogy mennyi közük van ezeknek egymáshoz.

Szólj hozzá!

Címkék: cseresznye madár fűzfa szarka mandzsu eredetmonda daicing gurun i fukjin doro neihe bodogon i bithe köles herceg

Yongle császár felirata a Rashaant sziklán

2013.09.15. 12:17 Kápolnás Olivér

Mongólia északi részén, az Onon és a Hürh folyó összefolyásától nem messze, délre található a Rashaant had (rasiyantu qada), azaz a gyógyvizes szikla. Nevét onnan kaphatta, hogy egyes sziklákból víz csepeg.
sziklácska.jpg

                                Az egyik különálló szikla, nektár fakad a tetején
Már a kőkorszaki emberek is felkeresték ezt a helyet, amiről rengeteg hátrahagyott pattintott kőeszköz tanúskodik. vadász két állattal.jpgA sziklán találhatóak régi sziklarajzok is. A későbbi korok emberei számára is fontos volt ez a hely, van itt türk-kori rovásírás és nemzetségjel, és mindenféle felirat a különböző korokból. A sok felirat közül az egyik szinte magára vonja a tekintetet, ez egy rövid mongol felirat és mellett pár szótagnyi négyzetírás.
felirat_1.jpgA mongol felirat első két sora könnyen olvasható:

++ tai sung
+ qaγan-u jarliγ-iyar
…..... ….....
…..... ….....
….....

++ Taizung
+ Császár parancsára
…..... ….....
…..... ….....
….....

Sajnos nem derül ki, hogy mit parancsolt a császár, azonban azt ki lehet következtetni, hogy ki lehetett ő. taizung című uralkodó egy dinasztián belül nem lehetett több, így ez alaposan leszűkíti a lehetséges neveket. A mongolok közül Ögödejnek adták ezt a címet, de csak utólag, így biztos, hogy nem ő volt a grafiti elkövetője. A Ming-dinasztia taizung című uralkodója Yongle volt, ő 1402-től 1424-ig uralkodott. A mongol hagyomány szerint a mongol Juan-dinasztia utolsó császárjának, Togontemür kánnak volt a fia, ennek csak annyi a valóságalapja, hogy az anyja tényleg mongol volt, viszont ennek a ténynek a felirathoz semmi köze.
  Yongle idejében összesen 5 hadjárat indult a mongolok ellen, az első 1409-ben, amit a császár egyik tábornoka vezetett, de vereséget szenvedett, így a következő hadjáratokat mind a császár személyesen vezette. 1410-ben ötvenezer katonával indult a mongolok ellen és elérte a Kerülen folyót, majd onnan egy válogatott vitézekből álló csapattal északra tört és az Onon folyó mellett nagy vereséget mért a mongolokra.
útban.jpgÚtközben elvileg pont elment a Rashaant szikla mellett, később már nem vezetett sereget erre a vidékre. Így elvileg 1410-ben meg volt az esély, hogy az ő parancsára festették fel ezt a rövid grafitit erre a sziklára. A felirat melletti négyzetírásos emlék is valószínűleg ehhez az eseményhez köthető. Sajnos ez nem látszik tisztán, de annyi kivehető, hogy az első szótag utolsó szava az r betű, így talán a jar-liγ szó lehetett ez eredetileg, ami annyit jelent, hogy parancs. A négyzetírást a mongol Juan-dinasztia alatt használták, elvileg ez volt a hivatalos, birodalmi írás. Lehetséges, hogy a Ming császár direkt használta ezt az írásmódot, gondolván, hogy így jobban megértik a mongolok, hogy itt már ő az úr. Valószínűleg ez az egyik legkésőbbi mongol nyelvű négyzetírásos emlék (valami miatt egyébként publikálatlan, talán azért mert senki sem tudta eddig elolvasni).
  Felmerül a kérdés, hogy vajon hányan láthatták/olvashatták ezt a tenyérnyi feliratot a semmi közepén. Feltehető, hogy a nomádoknál voltak kiemelt, gyülekezési helyek. Minden jel arra mutat, hogy már ősidők óta ez a Rashaant szikla is egy ilyen hely volt, így elvileg a környéken lakók időközönként felkereshették, így tudomást szerezhettek a császár parancsáról, aminek a lényegét már sajnos lerágta a szikláról az idő vasfoga. Természetesen nem csak egy ilyen hely volt a
mongol területeken, máshol is találunk ilyeneket, pl. a korábban említett Taikhar kő (http://bicig-bithe.blog.hu/2010/08/13/taikhar_chuluu_es_a_lovas_ko ).
 Bárhogy is van, aki Mongóliába megy, keresse fel mindenképpen, és próbálja megfejteni a felirat többi részét!

Szólj hozzá!

Címkék: mongol szikla ming yongle togontemür 1410 taikhar rasiyantu rashaant had

ezer buddha pecsétje

2013.09.08. 13:14 Kápolnás Olivér

IMG_0051 (1358x1600) (509x600).jpg
A mongol pusztákon nem voltak ritkák a különböző varázserejű ábrák, pecsétek. Egy meghatározott ábrát kellett papírra vetni, majd azt kitűzni valahova (esetleg megenni) és várni a hatást. Korábban már volt szó egy ilyesmi varázserejű papírkáról, amihez volt használati utasítás is. (http://bicig-bithe.blog.hu/2010/01/21/a_tandzsur_es_a_romlott_tejbor)
  Most is egy hasonló ábráról lesz szó, Ezer buddha pecsétje a neve, egy XX. századi kéziratban fennmaradt az ábra varázslatos erejének részletezése. Íme az első oldal képe és a teljes átírás:

IMG_0054 (1600x666).jpg

                                     mingγan burqan-u tamaγ orosibai

sayin k'alab-yin mingγan burqan-du mörgümü ..
ene sayin k'alab-yin mingγan burqan-u tamaγ-a-yin aci tusa inu caγlasi ügei . toγulasi ügei bui ..
blam-a kümün jegübesü keyid-ün ejen blam-a bolumui .. ken tüsimed jegübesü törü-yin ejen noyan bolumui .. ekened kümün jegübesü dakinis-un ijaγur-i olqu . ene nasun-du erdenitü kümün egün-i olaju jegübesü nasun urtu boluγad . ami bey-e erkten delgeredeg . jidker ülü qaldaju . luus-un qad-un ayul ülü bolqu . luu-yin cakilγan-u ayul ülü bolqu . albin teyireng [1/2] kiged γajar[-]un ayul ügei bolqu . g'ariγ següder-yin ayul ülü bolqu . arban qara nigül kiged . tabun jabsar ügei üile üiledbesü tarqaγaqu buyu . naiman cilüge ügei-tü ülü törökü . γurban maγu jayaγan-dur ülü törökü . dayisun-u caγtu temür quyaγ metü . selgün-ü [=salkin-u] caγ-tu aγula metü . γal-un ayul-tu dalai [metü] . usun-u ayul-dü ongγuca metü . qour idekü caγtu toγos metü . qourtan-u caγtu γal-un coγ metü .
egün-i jegügsen kümün-dü qamuγ nom-un sakiγulsun següder metü sakiqu . nögcigsen burqan-daγan ayiladqaqu nögcigsen ügei burqan qaγacin ügei sakiqu . irege edüi burqan oγtoju örösiyekü . ükükü caγtu sünesün-i γarun cidaqu . egün-i jegügsen kümün-ü següder kürügsen amitan-u kilingce inu öber-iyer arilaqu . ene yiretünci-ece nögcigsen erlig-ün oron-du [2a/b] odqui-du sayin k'alab-yin mingγan burqan oγtoju ireged . degedü sayin oron-du kürgegülemüi . kerbe engdegürel-ün erkeber oddubasu erlig nomun qaγan ene kümün bolbasu . sayin k'alab-yin mingγan burqan-u tamaγ-a-tai yabuγsan kümün bayinam-a . ene kümün-yi degedü sayin oron-du kürgesügei kemen kürgegülümüi ..
egün-i aci cinar anu caγlasi ügei toγulasi [ügei] bolqu kemen qoyaduγar ilaγuγasan sayin badmasabu-a amitan-u tusa-yin tulada . enedkeg-ün yeke sang-aca γarγaju . abuγad jarliγ bolbai . ene metü ubadis ügei bui egün-yi morin-u köl-dü γucun [=qucin?] temür taγ-a-bar daγalγad γurban sayisari-yi [=sansar-i?] kinabci ülü olqu ba bosud-aca ülü ögkü kemen jarliγ bolbai ..
sarwa ma k'ha la
tegüsbei
om ma ni pad me hum

                                             Ezer buddha pecsétje

Hódolat a jó világkorszak ezer buddhájának.
Ennek – a jó világkorszak ezer buddhája a pecsétjének a jótéteménye határtalan és megszámlálhatatlan.
  Ha egy láma magára tűzi ezt, akkor apát lesz. Amelyik tanácsos magára tűzi, az nemesúr lesz. Ha nő tűzi magára, akkor ő dákinik közé fog tartozni. Ha ebben az életben egy kincset érő emberi testben lévő élőlény ezt a pecsétet megleli és magára tűzi, akkor hosszú élete lesz. Életereje, teste, érzékei megerősödnek, ártó szellemek nem fogják megtámadni, földalatti kigyófajzatok urai sem fognak veszélyt jelenteni számára. Villámcsapás sem fogja fenyegetni, ártó lelkek, egylábú gonosz lények és földcsuszamlás sem fog rá leselkedni. A bolygók árnyéka [=agyvérzés] sem fog veszélyt jelenteni számára. Ha elkövet egyet a tíz fekete vétekből, vagy az öt halálos bűnből, akkor annak hatása alól mentesül. Se a nyolc szabadság nélküli, se a három rossz sorsban nem fog megszületni.
  Ez a pecsét háborúban olyan mint a páncél, szeles időben mint a hegy, tűzvészben mint a tenger, árvízben mint csónak, méregevéskor mint a páva(?), vészterhes időben mint a szikra.
  Aki ezt a pecsétet viseli, azt az összes tanvédő árnyékként fogja kísérni. Az elmúlt idők buddháitól tanítást kap, a jelen buddhái el nem hagyják, az eljövendő idő buddhái megbocsátással fogják fogadni.
  Ha valamilyen élőlény belép annak az árnyékába, aki ezt a pecsétet viseli, akkor az összes bűne magától meg fog tisztulni. Aki eltávozik erről a világról és Erlig birodalmába ér, azt a jó idő ezer buddhája fogja fogadni és a felső kiváló világba fogják kísérni. Ha tévedésből mégis Erlig színe elé kerülne, akkor az alvilág ura így szólna: - Ez az ember pedig a jó idők ezer buddhájának pecsétjét viselte. Őt a felső kiváló világba küldöm! Majd oda fogja irányítani.
  A második győzedelmes, Padmaszambhava tudta, hogy ennek a pecsétnek a jótéteménye határtalan és megszámlálhatatlan, ezért az indiai szútrák tárából kiemelte, majd a következő parancsot adta: - Ehhez a pecséthez fogható varázserejű dologból nincs még egy. Ha ezt ló patájára teszed és vaspatkóval odaerősíted, akkor hiába keresik majd három életen keresztül, nem lelik meg.
  Nem szabad ezt másoknak odaadni.
  Békesség minden lénynek.
  Vége
Om ma ni pad me hum.

Pár apróságra utólag felhívnám a figyelmet, az egyik a g'ariγ següder, ami szó szerint bolygóárnyékot / bolygók árnyékát jelenti. A mongol hagyomány szerint a bolygók árnyéka a földre vetül, de csak egy nagyon piciny helyet ér, nem is lehet szabad szemmel látni. Azonban, hogy ha valakit eltalál, akkor annak agyvérzése lesz. Erre nincs igazán jó gyógymód, ezért is igen veszélyes. Bár az agyvérzéses lovakat szokták úgy gyógyítani, hogy levágják az egyik fülét, de ez egyrészt nem biztos módszer, másrészt embereken etikai okokból nem lehet alkalmazni.
  A szöveg végén szerepel egy tiltó rendelkezés is, tilos ezt a szöveget terjeszteni, ez a fordulat a varászerő növelését szolgálta. (Egy titkos tan/módszer mindig erősebb, mint egy mezei). Hasonló okból hozzák a szöveget kapcsolatba Padmaszabhavával.
  Az ábra (magyarázat nélkül) könnyen beszerezhető nyomtatott formában a mongol kegytárgy és csodaszer boltokban, de simán le is lehet másolni.
  Ez az ábra újabb remek példa a buddhizmus gyakorlati felhasználására, a sztyeppéken egy pásztornak Buddha tanítása pusztába kiáltott szavakként hatottak, de egy ilyen ábrát egészen biztosan nagy becsben tartott.

Szólj hozzá!

Címkék: mongol buddha puszta 1000 fecni pecsét ezer buddha pecsétje mingγan burqan-u tamaγ orosibai

az önfeláldozás mintaképe

2013.08.11. 02:03 Kápolnás Olivér

IMG_6295 (480x311).jpg
A testőr feladata az urának védelme. Fegyverrel oltalmazni azoktól, akik az életére/hatalmára törnek. Ha van valamiféle lét a halál után, akkor egyértelmű, hogy a jó testőr a túlvilágon is védelmezni, kísérni fogja az urát.
IMG_6115 (480x356).jpg A mukdeni palotamúzeumban ki van állítva egy sztélé, mandzsu-kínai nyelven vésődött, az idő vasfoga már sok szót az értelmezhetőség határán túlra rágott, de a lényeg kivehető. A sztélé tetején a hesei ilibuha szavak olvashatóak, ami azt jelenti, hogy [császári] parancsra állították. Összesen hat mandzsu sorból áll a felirat, ebből az utolsó a datálás (daicing gurun i ijishūn dasan juwan emuci aniya sunja biyai juwa ilan de ilibuha, Dajcsing birodalom Egyetértéssel Kormányzó korszakának tizenegyedeik évében, az ötödik hónap tizenharmadik napján állították. [=1654]), az első pedig leírja, hogy kinek a sztéléje, ebből megtudható, hogy Andali emlékére állították. A második sor a császári sztélék megszokott fordulatával indul (bi gūnici azt gondolom, hogy; a következőket gondolom:), innentől kezdve E/1 személyben a császár gondolatai következnek. A harmadik sorban van a lényeg, szerencsére az összes szó tisztán olvasható: ama taizung hūwangdi urihe fonde šumin kesi be gūnime beye be hairandarakū dahafi Mikor az apám, Taizung császár [=Hung Tajdzsi] meghalt, akkor [Andali] nagy érdemre gondolva, a testét nem sajnálva követte őt. A következő két sorban Andali poszthumusz kitüntetései is szerepelnek, ennek egyébként a leszármazottakra nézve nagy jelentősége volt.
  A XVI.-XVII. századból több példa is van arra, hogy kísérőt küldtek a túlvilágra az elhunyt mellé, azonban nagy különbség, hogy Andali esetében az önfeláldozásról lehet beszélni, míg a többi esetben erőszakról.
  Lehetséges, hogy ez a szokás korábban is élt, de a források hiánya miatt ezt nem lehet bizonyítani. A későbbi mandzsu császárokat már nem követte senki sem a túlvilágra, elhalt ez a szokás (vagy kiveszett az önfeláldozás?).

Szólj hozzá!

egy 1640-ben restaurált kitaj sztúpa felirata

2013.08.06. 02:59 Kápolnás Olivér

IMG_6585 (638x1100).jpg
Mukden (mai Shenyang) egyik sarkában, egy kisebb dombtetőn áll egy kitaj sztúpa. A tágan vett környéken több hasonlót is lehet találni, ami nem csoda, mivel ezer éve kitaj lovak patácskái verték fel itt a port. A mukdeni sztúpa különlegességét egy aprócska kőtábla adja, ami az északi oldalba van befalazva:
IMG_6578 (480x239).jpg
A szöveg három nyelven, mandzsuul, kínaiul és mongolul íródott. Sajnos kissé megkopott az idők folyamán, de mivel párhuzamos szövegről van szó, a megfejtés nem tűnik túl bonyolultnak. A mongol rész első két és fél sora problémamentesen olvasható:

dayicing ulus-un degedü erdemtü-yin
tabuduγar on . caγan luu jil
+ boγda qaγan-u jarliγ-iyar ???
????????????????????????

A Dajcsing [=mandzsu] birodalom Kiváló Bölcsességű [=Hung Tajdzsi]
ötödik, fehér sárkány [=1640] évében
a magasztos császára parancsára ???
????????????????????????

És hogy mi történt a magasztos császár parancsára, abban segít nekünk a mandzsu változat, ahol az utolsó két szó jól olvasható: icemleme dasaha, azaz felújítani, helyreállítani, renoválni stb. Tehát felirat tartalma így értelmezhető: A mandzsu birodalom Kiváló Bölcsességű [=Hung Tajdzsi] ötödik, fehér sárkány évében [=1640] a magasztos császára parancsára [ezt a sztúpát] felújították.
  A kérdés, hogy miért történt mindez? A mandzsuk a birodalmuk alapjainak lerakásakor még nem foglalkoztak a buddhizmussal, de a harmincas évektől kezdve már direkt keresték a kapcsolatot a buddhista vezetőkkel, emellett több jelképes és kézzelfogható dologgal is támogatták már ezt a vallást, pl. Mukden újjáépítésekor az alaprajzot egy mandaláról mintázták. De lelkiekben még sem ők, sem az udvaruk nem volt az, pl. 1643-ban Hung Tajdzsi halálakor az egyik testőre önként kísérte az urát a túlvilágra (azaz élve vele temették), ami a régi szokások erősségét mutatja.
  Bárhogy is van, köszönet a mandzsuknak, hogy nem építőanyagnak használták fel a sztúpát, hanem felújították. Aki Mukdenbe jár feltétlenül nézze meg!
IMG_6555 (483x540).jpg                                          Kitaj-korban élt, azóta kihalt, ismeretlen állat feje

Szólj hozzá!

Címkék: mongol mandala mandzsu sztúpa mukden kitaj 1640

rokonok?

2013.07.11. 17:49 Kápolnás Olivér

Az egyértelmű, hogy a mandzsuk (lánykori néven dzsürcsenek) és a mongolok nem egyformák, ha azok lennének, akkor ugyanúgy hívnák őket. Egyes nyelvészek szerint a mandzsu és a mongol nyelv rokonságban áll egymással, mások szerint csak hatott egymásra a két nyelv. A kultúrtörténettel foglalkozók szerint a mandzsuk nem nomádok voltak, hanem letelepültek.
    Mit gondol erről a kérdésről egy igazi mandzsu? A Régi mandzsu feljegyzésékben (fe manju dangse) található egy levél, amit Nurhacsi (†1626) írt a mongol Ligdan kánnak (†1634). Szövetségre és/vagy behódolásra próbálta őt rábírni. Kézzelfogható eredményt nem ért el, viszont érdekes, hogy mit gondolt a két népről:

monggo jušen muse juwe gurun . gisun encu gojime . etuhe etuku banjire doro gemu emu adali kai

A mongolok és a dzsürcsenek, a mi két népünk csak a nyelvükben különböznek, a ruházat és az életmód az bizony ugyanolyan.

Nyilván nem volt se a ruházat, se az életmód azonos a mongolok és a mandzsuk között, akkor miért mondhatta ezt? A háttérben a kínaiak állnak. Képzeletben hozzájuk hasonlította a két népet. A hosszú távon kínaiak ellen szerette volna megnyerni a mongolokat. A kínai életformához és ruházathoz hasonlítva tényleg felfedezhető hasonlóság a mongolok és a mandzsuk között (bár ennyi erővel a két nyelv is inkább egymásra hasonlít, mint a kínaira). Minden csak viszonyítás kérdése. Később, a XVII. század végén a Góbitól északra lakó mongolok választás elő kerültek, vagy az oroszok, vagy a mandzsuk. A mandzsuk ellen érveltek többen is, mondván, hogy egyforma a vallás (buddhizmus). Sokszor érdek, és nem vér szüli a rokonságot.
04 (480x336).jpg                                                               mongol kereskedők

Szólj hozzá!

Címkék: mongol ruha nyelv mandzsu gisun nurhacsi ligdan

Dzsamuka, Dzsingisz kán pajtása

2013.06.30. 21:43 Kápolnás Olivér

Dzsingisz kán nem egyedül tette meg az első lépéseket a hatalom felé. Sokan segítették, vér szerinti és fogadott testvérei is. Dzsamuka és Dzsingisz nagyon távoli mostoha-unokatestvérek voltak. Dzsamuka Dzsingisz 11. ősének, Bodoncsar mostohafiának volt a leszármazottja. Kezdetben egymást segítették, majd elváltak az útjaik, és ellenségekké váltak. Mikor Dzsingisz legyőzi és kivégezteti, akkor Dzsamuka megígéri, hogy halála után védelmezni fogja őt. Dzsingisz kán arany története (cinggis qaγan-u altan tobci) című műben csupán ennyit találunk róla:

ǰamuq-a qaγan qoyar . öčüken yabuqui-tur-iyan altan šaqai-bar anda bolba .. tegün-eče yekeken bolqui-dur-iyan alanggir nomu-bar anda bolba .. tegün-eče yekeken bolqu-dur-iyan arγamaγ tobučaγ-iyar anda bololuγ-a .. γurban üy-e aldatu anda boloγči suutu boγda činggis qaγan ene boluγsan buyu ..

Dzsamuka és Dzsingisz kis korukban arany bokacsonttal fogadták egymást testvérré. Mikor nagyobbak lettek vörösfenyő íjakkal, később pedig paripákkal fogadták meg ezt újra és újra. Így lett Dzsamuka a fenséges Dzsingisz kán híres, háromszorosan is fogadott testvére.

két pajtás_1.jpg                   Dzsamuka, Dzsingisz két jó barát, együtt lövik ki a egymás nyilát
A mongolok titkos története
egy kicsit máshogy írja le az eseményeket, először őz-, illetve réz bokacsonttal, majd egy-egy nyílvesszővel, végül egy-egy övvel és paripával fogadtak egymásnak testvériséget. (Ligeti Lajos fordításában itt egy szarvas ló (§117) áll, a mongolban az ebertü szerepel, ami szó szerint szarvval ellátottat jelent, de van egy másik jelentése is: ha sokat hajtják a lovat, akkor a patája felett/mellett egy bőr/szaru(?) dudor jelenik meg, ezt hívják eber-nek, azaz szarvnak. Ezt egy pataszekértő jobban meg tudná mondani. Azaz itt az ebertü szó nem azt jeleni, hogy szarva van a lónak, hanem, hogy van valami kitüremkedés a patájánál. Zárójeles megjegyzés: szarvas lovak tényleg léteztek, a szkítáknál volt az a szokás, hogy agancsos-szarvas maszkot tettek a lovak fejére, itt meg is lehet nézni: http://www.hermitagemuseum.org/html_En/08/hm89_0_0_25_0.html )
  A probléma, hogy a műben később sehol sem tűnik fel Dzsamuka újra. Hiányzik, hogy segítette Dzsingiszt, az is, hogy ellene fordult és az erőszakos halála is. Kérdés, hogy miért? Ha emlékét az enyészetnek kívánták átadni, akkor miért lett megemlítve egyáltalán? Egyszerűbb lett volna kihagyni őt szőröstül-bőrüstöl. Megnyugtató válasz hiányában nyitva marad ez a kérdés (bár ez nem hiszem, hogy sok embernek okoz álmatlan éjszakát.)

Szólj hozzá!

Címkék: mongol szarvas pata szkíta dzsingisz altan tobci dzsamuka eber ebertü

süti beállítások módosítása