Dzsingisz kán a hatalmát nem egyedül építette, ott voltak a testvérei, akik segítettek neki. Azonban eljött egy pillanat, amikor úgy érzete, hogy ő már képes egyedül is uralkodni. Ezt nyilván valahogy a testvérei tudomására kellett hoznia. Ezzel kapcsolatban van egy legenda, ami nyilván Dzsingisz halála után keletkezett, de igen érzékletesen festi le az elképzelt eseményt. A történet több változatban is fennmaradt különböző mongol történeti művekben, most a Dzsingisz kán arany története (Cinggis qaγan-u altan tobci) című műben lévő változat kerül terítékre:
tegün-ü qoyin-a erketü qormusda tngri-eče eǰen boγda-tur erten-ü buyan-u küčün-ber erdenitü qas ayaγan-tu rasiyan-u ariki dügüreng soyurqabai .. ayuqu metü eǰen boγda abču ǰoγolγan saγuqui-dur aq-a-tu arba bolosa . degüü-dü dörbe kele . a eǰen minu yeke-iyen-yi či ǰoγoγlaqu bügesü . asaraǰu man-dur öčüken-i öggün soyurq-a geǰü üge ayiladqaγsan-dur eǰen boγda dörben degüü-degen ǰarliγ bolorun . erte töröküi-dür minu baraγun γar-tur minu . luus-un oron-ača qasbuu tamaγ-a burqan-u ǰarliγ-iyar učirabai .. edüge erketü qormusda tngri-yin qas ayaγan-du rasiyan ariki dügüreng soyurqabai .. ǰayaγatu eǰen bi bolba uu geǰü sanaluγ-a . uququ bolusan geǰü ögbei .. dörben degüü inu abču uqubasu aman-dur inu oroγuγad . qoγolai-dur inu ese ečibe .. dörben degüü inu eǰen-dür öčirün ǰayaγatu eǰen-luγ-a ǰayaγan ügei bida . buruγu buliyalduqu aǰiγu .. ayil-un činu alba-yi medekü noyan bolbasu gebe tere rasiyan-i eǰen ǰoγoγla geǰü mörgün öčiǰü bariqu-du eǰen abču ǰoγoγlaba .. eǰen boγda rasiyan-du kölčügüren bülisčü ǰarliγ bolorun . erte töröküi-dür minu burqan-u ǰarliγ-iyar luus-un qaγan-u qasbuu tamaγ-a učirabai .. edüge erketü qormusta tngri-deče qas ayaγan-du rasiyantu ariki dügüreng soyurqabai .. tngri-eče ǰayaγatu eǰen bi buyu geǰü ǰarliγ bolba .. ..
Később a hatalmas Kormuszda isten Dzsingisznek egy nektárral teli jáde csészét adott ősi erényei miatt. Mikor a kán ezt kortyolgatva üldögélt, négy öccse elébe járult és így szólt: - Mondják, hogy ha a bátynak tíz rész jut, akkor az öcsnek egy. Fenség! A nagyját te iszod meg, szánj meg minket, adj egy keveset belőle! E szavakra Dzsingisz így szólt hozzájuk: - Buddha parancsára születésemkor a bal kezemben a sárkányok földjéről származó jáde pecsét volt. Most a hatalmas Kormuszda istentől egy nektárral teli jáde csészét kaptam. Azt gondolom, hogy én vagyok a kiválasztott uralkodó. Vegyétek, igyatok belőle! - azzal átnyújtotta a csészét. Az öccsei belekortyoltak, az italt bár meg tudták ízlelni, mégsem ment le a torkukon. Erre így szóltak bátyjukhoz: Téged a sors kiválasztott, minket nem. Hibáztunk, mikor kértünk a nektárból. Szolgálni fogunk neked! Dzsingisznek már a fejébe szállt az ital és így szólt: Buddha parancsára születésemkor a bal kezemben a sárkányok földjéről származó jáde pecsét volt. Most a hatalmas Kormuszda istentől egy nektárral teli jáde csészét kaptam. Én vagyok az Ég által kiválasztott uralkodó!
A történetben kulcsszerepet kap a nektárral telt csésze, aminek csak egy távoli párhuzama van. Egy legenda szerint egyszer egy üveg italt (kumiszt?) kapott Dzsingisz, teli pohárral ivott belőle, ami átmelegítette. Az öccsei is ittak, de ők már egy kortytól megrészegedtek, emiatt nagy tiszteletben részesítették a bátyjukat, mert neki nem szállt fejébe az ital.
mongol-kori arany csésze
A pecsét viszont elég sokszor előbukkan a mongol hagyományban, később elvesztik, majd megkerül, legvégül a mandzsu uralkodók kezében fog kikötni. A korábbi hagyomány szerint Dzsingisz kán egy vérröggel a kezében született, itt már pecsét van nála. A kiválasztottságot már nem a vérrög mutatja, hanem a pecsét, ami ráadásul nem is akárkinek a parancsára, és nem is akárhonnan került oda. A mai gyerekek kezében meg egy csörgő szokott lenni, ami az anyjuk parancsára kerül a bölcsőbe, változnak az idők.
